Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések

9. a törzsvagyon gyarapítására és a vállalat nagyobbitására fordított összegeket ;

10. a törzsvagyon visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket, kivéve ha a vállalat az engedélyokmányban megállapított határidő leteltével ingyen megy át az állam, törvényhatóság, község (város), illetőleg az engedélyokmányban megnevezett személy tulajdonába ;

11. a vállalat külföldi telepéről felvett előlegek (ellátmányoki

törlesztésére és kamataira fordított összegeket és a külföldi telep üzleti költségeiből a belföldi telepre áthárított részt ;

12. az alapítók részére nyújtott előnyöket, valamint az alapitói

igazolványok megváltására fordított összegeket ;

13. a részvények vagy üzletrészek vagy társasági betétek után

felszámított kamatokat ;

14. a közkereseti és betéti társaságok tagjainak vagyonilletősége után elszámolt jutalékot vagy nyereséget, akár kifizette a tagoknak a vállalat, akár a vagyonilletőséghez hozzáírta ;

15. a közkereseti társaságok és a betéti társaságok tagjainak, valamint a jövedelemadóról szóló törvény szerint velük együtt adózó családtagoknak munkája fejében felszámított összegeket, továbbá a társaság tagjaitól és a fentiek szerint velük adózó családtagoktól kölcsönvett tőkék kamatait és a háztartási költségek fedezésére kiadásba helyezett összegeket ;

16. az alábbi 15. §-ban felsorolt tartalékalapokon kívül bárminő

más célra és bármely elnevezés alatt tartalékolt összegeket ;

17. a vállalat tárcájában levő értékek (értékpapírok) értékéből a beszerzési áron vagy a tőzsdei árfolyamértéken alul eszközölt leírást a következő szabályok szerint :

a) a megelőző üzleti évi mérleg szerint már a vállalat tulajdonában volt s a budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett papíroknál hozzászámítandó az az összeg, amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat ezeket a papírokat a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett értékkel szemben még azoknak az üzleti év utolsó tőzsdei árfolyamánál is alacsonyabban értékelte ;

b) a megelőző üzleti évi mérleg szerint már a vállalat tulajdonában volt s a budapesti áru- és értéktőzsdén nem jegyzett papíroknál hozzászámítandó az az összeg, amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat ezeket a papírokat a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett értékkel szemben még azoknak igazolt forgalmi értékénél is alacsonyabban értékelte ;

c) az évközben szerzett papíroknál hozzászámítandó az az összeg, amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat ezeket a papírokat a beszerzési árral szemben még azoknak az üzleti év utolsó tőzsdei árfolyamánál, illetve igazolt forgalmi értékénél - is alacsonyabban értékelte ;

18. az anyagkészletnek és az áruleltárnak a beszerzési vagy előállítási áron alul történt értékelése folytán előállott különbözeteket.

19. az év folyamán megszerzett vagy előá'litott anyagkészletnél és áruleltárnál az előző évi anyagkészlet és áruleltár mennyiségének kiegészítése után fennmaradó mennyiségnél azt az összeget kell hozzászámítani, amely oly módon állott elő, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat a beszerzési vagy előállítási áron alul az igazolt forgalmi értéknél (piaci árnál) több mint 20%-kal alacsonyabban értékelte ;

20. általában mindazt a jövedelmet, amely a vállalat üzleti könyveiben számszerűleg kifejezésre jut anélkül, hogy azt a vállalat jövedelem gyanánt nyilvánosan elszámolta volna.

15. §. (1) Nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani azokat az összegeket, amelyeket :

1. a vállalat a nyugdíjalapba helyezett, vagy alkalmazottainak külön kezelt nyugdíj- vagy segélyalapjához akár köteles, akár önkéntes hozzájárulás fejében adott, vagy munkásjóléti intézményeknek (alapoknak) juttatott vagy tartalékolt ;

2. a biztosítási vállalat a díjtartalékba helyezett, a bejelentett, de az üzletév végéig még ki nem egyenlített károk erejéig tartalékolt a szerzési költségekből elemi biztosításoknál a biztosítási idő alatt, életbiztosításoknál tizenöt év alatt leirt, vagy az életbiztosítási ügyletekből a biztosított felek részére nyereségrészesedés fejében kifizetett ;

3. a vállalat az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által előállott értékcsökkenés leírására fordított, vagy hasonló célból tartaléka’apba helyezett, továbbá az elhasznált gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések.

16. §. A következő tételek nem számíthatók az adóalaphoz, illetőleg, ha azokat a vállalat a mérlegszerű egyenleg megállapításánál tehertételként számításba nem vette, a mérleg szerinti nyereségből levonan- dók, a veszteséghez pedig hozzászámitandók :

1. az előző évekből áthozott nyereségek ;

2. bányavállalatoknál a föld tulajdonosának a szénjogok végleges átengedéséért fizetett vételárnak évenkint 2%-a mindaddig, amig a levonás összege a vételárat kimeríti, de csak akkor, ha a föld tulajdonosával kötött szerződést a vállalat, annak keltétől számitott 30 napon belül a földbirtok területén illetékes pénzügyigazgatóságnak bemutatja. Ila a szerződésből a szénjogok vételára nem tűnik ki vagy a megállapodás aggályosnak mutatkozik, a pénzügyigazgatóság a vételár nagyságát a m. kír. bányakapitányság meghallgatásával á’iapitja meg ;

17. §. Az adó kivetésére az illetékes hatóságnak jogában áll a nyereség-veszteségszámlát abból a szempontból vizsgálat tárgyává tenni, hogy a vállalat igazgatóságának és személyzetének járandóságai, valamint a reprezentációs költségek fejében kiadott összegek a vállalat természetével és terjedelmével arányban állanak-e. Az aránytalanul nagy különbözeteket az adóalaphoz hozzá kell számítani.

19. §. Külföldi vállalat belföldi telepének megadóztatásánál figyelemmel kell lenni arra a körülményre is," hogy a külföldi telep a belföldi telepnek átengedett anyagot vagy árut hogyan számlázza

Adótételek

20. §. A társulati adó> kulcsa :

1. a jelen törvény 1. §. (1) bekezdésének 1. c), d), e) és f) pontjaiban felsorolt társaságoknál, — a jelen szakasz 2. pontjában említett szövetkezetek kivételével — továbbá a jelen törvény 1. §. (1) bekezdésének 3. pontjában felsorolt vállalatoknál :

16%, ha az adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének tiz százalékát nem haladja meg.

Az adókulcs a nyereség minden további 5%-a után 25%-kal emelkedik, s a legnagyobb mértéke :

30% az adóköteles nyereség azon része után, amely a vállalat saját tőkéjének negyven százalékát meghaladja ;

2. a jelen törvény 1. §. (1) bekezdésének 1. d) pontjában említett szövetkezetek közül azoknál az önsegélyző szövetkezeteknél, továbbá teimelési, beszerzési, értékesítési és fogyasztási szövetkezeteknél, amelyek üzletrészeik után hat százaléknál nagyobb osztalékot alapszabályaik szerint nem fizetnek : 10% :

3. a jelen törvény 1. §. (1) bekezdésének 1. a) és b) pontjaiban és 2. pontjában említett társaságoknál, valamint a 4. pontjában felsorolt vállalatoknál, ha az adóköteles nyereség

200.000 K-t nem halad meg. 6% ;

200.000 K-nál több, de 400.000 K-t nem halad meg, 8% ;

17. mit Ausnahme der nachstehend (§ 15) aufgezählten Reservefonds, die für irgendwelchen anderen Zweck oder unter einer anderen Benennung reservierten Beträge, darunter auch das Agio ;

18. die aus dem Wert der im Portefeuille des Unternehmens befindlichen Effekten (Wertpapiere) unterhalb des Anschaffungspreises oder des börsenmässigen Kurswertes vorgenommenen Abschreibungen ;

19. die Differenz, die sich aus der Bewertung unter dem Be- schalfungs- oder Herstellungswert des Materialvorrats- und des Wareninventars ergibt ; und endlich

20. im allgemeinen all das Einkommen, das in den Geschäftsbüchern des Unternehmens ziffermässig zum Ausdruck kommt, ohne vom Unternehmen als Einkommen öffentlich verrechnet worden zu sein.

Laut § 15 darf ausser den oben angeführten Zuschlagsposten nichts anderes zu dem bilanzmässigen Gewinn hinzugerechnet werden. Insbesondere dürfen nicht hinzugerechnet werden die Beträge, die das Unternehmen dem Pensionsfonds überlassen oder Arbeiterwohlfahrteinrichtungen überwiesen hat ; die Vorlage zählt dann im einzelnen eine ganze Reihe von Reserven auf, die zu dem bilanzmässigen Gewinn nicht hinzuzurechnen sind, unter anderen die Prämienreserven und andere Reserven der Lebensversicherungsanstalten, Wertver- rninderungsreserven, Erneuerungsfonds, die aber einer Überprüfung unterliegen, um festzustellen, ob die Höhe dieser Reserven als entsprechend angesehen werden kann, des weiteren Abschreibungen für dubiose Forderungen usw.

Laut § 16 sind als Passivposten zu verbuchen die Gewinnübertragungen aus vorhergehenden Jahren, die Gewinnrückerstattungen an die Mitglieder der Konsumgenossenschaften, die aus den versteuerten Reservefonds zur Deckung der Geschäftskosten verwendeten Beträge, die aus dem Reinertrag zur Dotierung der Direktion und des Aufsichtsrats verwendeten Beträge und die den Unternehmensange- 5t ell ten ausbezahlte Provision, schliesslich bei Bei gwerksunterneh- mungen 2 Prozent des für die definitive Überlassung der Schurf- rechte dem Grundbesitzer bezahlten Kaufpreises solange, bis dieser durch die Abzugsbeträge erschöpft erscheint, aber nur dann, wenn der mit dem Grundbesitzer vereinbarte Vertrag innerhalb dreissig Tage nach seinem Zustandekommen der kompetenten Finanzdirektion vorgewiesen wird.

Im Sinne des § 17 steht es den Steuerbemessungsorganen frei, das Gewinn- und Verlustkonto zu überprüfen, um festzustellen, ob die Bezüge der Direktion und der Angestellten, ebenso wie die als Repräsentationsauslagen verausgabten Beträge im Verhältnis zu der Art und dem Umfang des Unternehmens stehen. Die unverhältnismässigen Differenzen sind der Steuergrundlage hinzuzurechnen. Überprüft und berichtigt können auch die Preise werden, die bei Familienaktiengesellschaften durch deren Aktionäre für Materialien verrechnet wurden, die sie der Aktiengesellschaft überlassen hatten, ein gleiches bestimmt § 19 hinsichtlich der Steuerbemessung der inländischen Niederlassung eines ausländischen Unternehmens.

Steuersätze

Hinsichtlich der Aktien- und Kommanditgesellschaften auf Aktien, der Gesellschaften mit beschränkter Haftung und der Genossenschaften, sowie der Gelegenheitsgesellschaften, Versicherungsanstalten, Eisenbahnen und Sparkassen, auch wenn sie keine Aktiengesellschaften sind, beträgt im Sinne des § 20 die Gesellschaftssteuer nach dem Teil des steuerpflichtigen Gewinnes,

der 10 Prozent des Eigcnkapitals nicht überschreitet : 16 Prozent : der Schlüssel steigt nach je weiteren 5 Prozent des Eigenkapitals um je 2 Prozent und erreicht bei einem steuerpflichtigen Einkommen von über 40 Prozent des Eigenkapitals das Höchstausmass mit 30 Prozent.

Der Steuerschlüssel beträgt bloss 10 Prozent bei Selbsthilfsgenossenschaften, des weiteren bei Produktiv-, Beschaffungs-, Ver- wertungs- und Konsumgenossenschaften, die statutengemäss keine höhere Dividende als 5 Prozent ausschütten und ihre Geschäftstätigkeit auf ihre Mitglieder beschränken.

Hinsichtlich der Handels- und Kommanditgesellschaften, wie auch der staatlichen und städtischen Unternehmungen beträgt der Schlüssel der Gesellschaftssteuer bis zu einem steuerpflichtigen Gewinn von 200.000 K 6 Prozent, von 200.000 K bis 400.000 K 8 Prozent, von 400.000 K bis 600.000 K 10 Prozent, von 600.000 K bis 800.000 K 12 Prozent, von 800-000 K bis einer Million 14 Prozent, von 1 Million bis lM> Millionen Kronen 16 Prozent, von 1% Millionen bis 2 Millionen Kronen 18 Prozent und über 2 Millionen Kronen 20 Prozent.

Als Eigenkapital definiert § 21 neben dem eingezahlten Grundkapital die in der Bilanz ausgewiesenen tatsächlichen Reservefonds, die sich im ausschliesslichen Eigentum des Unternehmens befinden. Somit zählen die im 8 15 erwähnten Reserven nicht zum Eigenkapitr.l im Sinne dieses Gesetzes.

Die Gesellschaftssteuer hat nach § 22 hinsichtlich der Versicherungsgesellschaften mindestens 1 Promille der Prämieneinnahmen, hinsichtlich der Gelegenheitsgesellschaften 10 Prozent zu betragen.

Das Mindestmass der Gesellschaftssteuer bei Unternehmungen, die Verzugs- oder andere Obligationen begeben haben, macht 10 Prozent des Betrages aus, der zur Verzinsung dieser Obligationen verausgabt wurde. Diese Minimalsteuer hat auch dann noch ausgeworfen zu werden, wenn sich aus den Schlussrechnungen des Unternehmens kein steuerpflichtiger Gewinn ergibt.

übersteigt der im Sinne dieses Gesetzes errechncte steuerpflichtige Gewinn den des unmittelbar vorhergehenden Jahres um mindestens

100.000 K (§ 24), so muss nach § 23 nach dem Mehrgewinn ein Gesellschaftssteuerzuschlag bezahlt werden.

Wenn der vorjährige Gewinn (im Sinne des § 24 berichtigt)

15 Prozent des Eigenkapitals der Unternehmung nicht erreicht hat, so sind als Gewinn dieses Jahres 15 Prozent des Eigenkapitals anzunehmen.

Bei der Errechnung des Mehrgewinnes müssen zu dem steuerpflichtigen Gewinn der betreffenden Jahre im Sinne des § 24 jene Einkommen hinzugerechnet werden, die von der Gesellschaftssteuer auf Grund besonderer Gesetze befreit sind, des weiteren auch die. die auf Grund von Reziprozitätsvereinbarungen mit ausländischen Staaten in Abzug gebracht worden sind.

Der Gesellschaftssteuerzuschlag beträgt laut § 25 nach der ersten vollständigen oder angefangenen Million des Mehrgewinnes 5 Prozent.

nach den nächsten angefangenen oder vollendeten eineinhalb Millionen 10 Prozent,

und steigt dann fünfprozentweise bis zu 30 Prozent.

Der Gesellschaftssteuerzuschlag muss gleichzeitig mit der Grundsteuer ausgeworfen werden, auf ihn dürfen jedoch keinerlei andere Zuschläge gelegt werden.

§ 28 führt die besondere Steuer nach den Bezügen der Direktions-. Aufsichtsrats-, Ausschussmitglieder und Tageskommissionäre ein.

29