Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések
27 5%-nál nem magasabban évenként maga állapítja meg. Amennyiben a községnek (városnak) szükségletei az 5%-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügyminiszter engedélye mellett 10 %-ig emelhető fel. 18. §. 1. Az állandó üzlethely nélkül működő házalók — kivétel nélkül — általános kereseti adó fejében fizetnek : a) ha az üzletüket Budapesten kívül egyedül és gyalog folytatják, évi 2000 K-át ; b) ha üzletüket egyedül, egy lóval vagy más igavonó állattal, illetőleg ha Budapesten gyalog folytatják, évi 3000 K-át ; ezenfelül minden segéd után évi 500 K-t és minden ló vagy más igavonó állat után még évi 500 K-t. 2. A külföldiek, ha mint utazók folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adó- mentességet, ezen tevékenységük után — kivétel nélkül — egyénenként és évenként 5000 K általános kereseti adót fizetnek. Az adéi kivetése 19. §. (1.) Az általános kereseti adót a feleknek bevallása alapján, illetőleg bevallás hiányában hivatalból kell megállapitani. (2) A bevallási kötelezettségen semmit sem változtat az a körülmény, hogy az adóköteles jövedelem egészben vagy részben ideiglenesen adómentes, sem az, hogy nem mutatkozik adóköteles jövedelem. (4) A pénzügyminiszter az adózókat akár általában, akár csak az adózók egyes csoportját a bevallás kötelezettsége alól felmentheti. Joga van továbbá a pénzügyminiszternek ahhoz, hogy az adózókat akár általában, akár az adózók egyes csoportját könyvek vezetésére kötelezze és a könyvvezetés módját rendelettel szabályozza. 21. §. (1) Az adóköteles a bevallásában a következőket köteles bevallani : 1. Az ipari és kereskedelmi üzlet, bányászat, valamint a szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozás esetében nem csupán a tiszta nyereséget, hanem a megelőző évben tényleg elért nyers jövedelmet és a foglalkozással vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve kell bevallani. Ha olyan jövedelemről van szó, amelynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, úgy az adózó a bevallásban tartozik arra is rámutatni, hogy milyen adatok alapján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott összegre 5 különösen tartozik évi forgalmát bevallani. 2. A szolgálati és munkabérviszony esetében — feltéve, hogy az adóköteles a 19. §. harmadik bekezdése értelmében nem mentes a bevallás alól — be kell vallani mindazt az illetményt, amely a 14. §. rendelkezései értelmében a kereseti adó alá tartozik. 3. Bevallandó az a jövedelem, illetve bevétel, amelyet az adóz.ó az előző évben az 1. §-nak 4—9. pontjában felsorolt forrásokból tényleg megkapott. (2) A bevallásnak ezenkívül még a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. az üzletben fekvő álló és forgó tőkék nagyságát ; 2. haszonbérieteknél a bérlőnek, illetőleg a bérbeadónak nevét és lakóhelyét ; 3. az értelmi foglalkozásnál vagy a vállalatnál alkalmazottak (hivatalnokok, segédek és munkások) számát, járandóságaik egy évi összegét : 4. az évi lak- és üzlethelyiségbért ; (3) Azok, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, a fentiek szerint kiállított bevallási ivükhöz — esetleg boríték alatt — üzletük nyereség- és veszteségszámláját is mellékelhetik. (4) A boríték küllapján megjelölendő, hogy abban a fél nyereség- és veszteségszámlája foglaltatik. Az ilyen borítékot csak a pénzügyigazgató vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. 22. §. Az ügynöki dijakra nézve a kivetéshez szükséges adatokat a munkaadótól a pénzügyminiszter által rendeleti utón meghatározott módon kell beszerezni. 23. §._(1) A bevallást minden év február havában a megadóztatás helyén (15. §.) kell a község elöljáróságánál (a városi adóhivatalnál, kerületi számviteli hivatalnál) benyújtani. Forgalmi adó Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter az állami deficit csökkentésére 1921 szeptember 1-én forgalmi adó neve alatt uj adónemet honosított meg. A kezdetben lV2%-os, ma 3%-os adó minden hivatásszerűen űzött ipari és kereskedelmi ténykedés nyers bevétele után fizetendő. (Ide tartoznak e tekintetben az ügyvédek, orvosok, mérnökök és szabad művészek bevételei is.) A forgalmi adót az adóalanyok kisebb része üzleti könyvek alapján készpénzben, nagyobb része forgalmi adó bélyegekben rója le. A fényüzési adó célja, hogy a többi adózó polgár terheinek megkönnyítése végett külön adóval róják meg azokat, akik a rendes közszükségleti cikkeken felül nagyobb kényelmet vagy élvezetet akarnak maguknak megszerezni. Miniszteri rendeletek szabják meg időnként azon cikkeket, melyek fényüzési forgalmi adó alá esnek, valamint az adó behajtási módját. A fényüzési adó termelők (gyárosok) importőrök részére 13%, a fogyasztóközönség részére 10%. Értékpapír-forgalmi adó Pénzügyminiszteri rendelet értelmében 1923 március 13-ától kezdődőig minden magyar államadóssági kötvényekre vonatkozó ügyleteknél, osztalékpapirokra (részvények stb.), nyereménykölcsönkötvé- nyekre és minden értékpapírra vonatkozó ügyletnél értékpapirforgalmi adó fizetendő. Földbirtokreform A földbirtokreform dolgában a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk intézkedik. Az állam földreform céljának elérése érdekében szükséges ingatlanokat lehetőleg szabadkézből, árverésen, elővásárlás jogán, vagy megváltás utján szerzi meg. E részben alapelv, hogy a földtulajdonosok az igénybevett ingatlanokért teljes kárpótlást igényelhetnek, eltérés a megváltási jogengedélyezését két évvel megelőzően vásárolt ingatlanokra nézve lehetséges. A földbirtokreform célját szolgálja továbbá a haszonbérleti szerződések esetleges átvétele és kishaszonbérletek alakítása is. Az 1923. évi március hó 6-án lezárt adatok szerint 335 községben mondotta ki a bíróság a megváltást, összesen 162.120 fcatasztrális holdnyi területen. 33.082 törpe (3 holdig) és kisbirtok (15 holdig) alakult igy, valamint 11.038 házhely és 99 legelő. A magyar kormány szervei utján gondosan figyeli, hogy az uj tulajdonosok a kisbirtokukon megfelelő jószágállományhoz, szerszámhoz, befektetéshez hozzájutnak-e, valamint azt is, hogy az uj helyzet előnyt jelent-e a többtermelés érdekében ? Ort und Mass der Besteuerung Paragraph 15 bestimmt den Ort der Besteuerung, die in der Regel am Wohnsitze des Steuerträgers zu erfolgen hat. Laut § 16 darf die Gemeinde den Erwerbsteuerschlüssel für selbständige Existenzen mit nicht mehr als 5 Prozent bestimmen. Sollten sich die Gemeindebedürfnisse hievon nicht bestreiten lassen, so kann der Schlüssel mit Genehmigung des Finanzministers bis auf 10 Prozent erhöht werden. Hausierer, wenn sie ausserhalb Budapests ihren Erwerb allein und zu Fuss ausüben, haben an allgemeiner Erwerbsteuer jährlich 2000 Kronen, wenn sie ihn allein, aber mit Tiergespann oder in Budapest zu Fuss ausüben, jährlich 3000, nach jedem Gehilfen jährlich 500 und nach jedem Pferd oder anderem Lasttier weitere 500 Kronen zu bezahlen. Ausländer, die auf dem 'Gebiet des Landes als Reisende ihr Geschäft betreiben, falls sie im Sinne beslehender Staatsverträge keine Steuerfreiheit gemessen, haben jährlich ausnahmslos 5000 Kronen an Erwerbsteuer zu entrichten. Die Bemessung tier Erwerbsteuer Die Erwerbsteuer wird laut § 19 auf Grund der Fatierung der Parteien, mangels einer Fatierung von Amts wegen bemessen. Die Fatierungspflicht besteht auch dann, wenn sich kein steuerpflichtiges Einkommen ergibt. Löhne und Gehälter müssen nicht fatiert werden. Der Finanzminister kann die Steuerpflichtigen im allgemeinen ebenso- wie einzelne Gruppen von ihnen der Fatierungspflicht entheben. Der Steuerpflichtige hat im Sinne des § 20 sein vorjähriges Einkommen zu fatieren ; lässt es sich bloss schätzungsweise ermitteln, so ist er verpflichtet anzugeben, auf Grund welcher Daten er .die Schätzung vorgenommen hat ; diesfalls muss er jedoch auch seinen Jahresumsatz angeben. Die Fatierung muss auch Stützpunkte zur Erleichterung der steuerpflichtigen Einkommensbestimmung enthalten, so u. a. die Höhe des im Geschäfte angelegten Kapitals, der Wohnungs- und Geschäftsmiete usw. Das Gewinn- und Verlustkonto darf der Fatierung beigelegt Werden, eine diesfällige Pflicht statuiert das Gesetz nicht. Hinsichtlich der Agentenprovision können vom Arbeitgeber die nötigen Angaben eingefordert werden. Weitere Absätze regeln Zeit und Ort der Fatierung. Im § 25 kommt der Grundsatz zum Ausdruck, dass die Grundlage der allgemeinen Erwerbsteuer mit der Einkommensteuer gleichzeitig und mit einer Konskription bemessen wird. Die Erwerbsteuer hat die Gemeinde oder die Stadt zu bemessen und einzuheben, in der die Fatierung stattgefunden hat. Die Steuergrundlage wird durch die Konskriptionsorgane eingeschätzt und durch die Finanzdirektion auf Grund der Falierungs-, Konskriptions- und anderweitigen Angaben festgesetzt. Die Finanzdirektion fasst die Steucrgrundlagen in ein besonderes Verzeichnis zusammen und übermittelt sie den Gemeinde- und städtischen Organen mit der Weisung, die Erwerbsteuer den bestimmten Prozenten entsprechend vorzuschreiben. Hierauf hat die Gemeinde (die Stadt) die Steuerpflichtigen von der erfolgten Steuervorschrift mit einem Zahlungsauftrag zu verständigen, damit diese ihn zur Kenntnis nehmen oder innerhalb 15 Tagen nach seiner Zustellung die Berufung einlegen. Die Erwerbsteuer der Arbeiter und Angestellten hat laut § 30 der Arbeitgeber aus dem steuerpflichtigen Einkommen in Abzug zu bringen und der Gemeinde- oder Stadtkasse abzuliefern. Ist der Arbeitgeber ein Ausländer, und erfolgt die Entlohnung nicht durch eine inländische Kasse oder einen ständigen einheimischen Beauftragten, so kann dieses Verfahren nicht angewendet werden. Abschnitt IV enthält Bestimmungen über das Berufungs- und Rechtshilfeverfahren. Die Einzelheiten des Verfahrens wurden durch eine Verordnung des Finanzministers geregelt. Der Termin der Eingabe der Steuer- elnbekenntnisse kann im Notfälle geändert werden. — Umsatzsteuer Finanzminister Roland Hegedüs hat am 1. September 1921 zur Verminderung des Staatsdefizits unter dem Namen Umsatzsteuer eine neue Steuergattung eingeführt. Die anfänglich 114%-ige, heute 3%-ige Steuer ist nach der Bruttoeinnahme jeder berufmässig ausgeübten gewerblichen und kaufmännischen Tätigkeit zu zahlen. (Hieher gehören in dieser Hinsicht auch die Einnahmen der Advokaten, Ärzte, Ingenieure und der freien Künstler.) Die Umsatzsteuer entrichtet der kleinere Teil der Steuerobjekte auf Grund der Geschäftsbücher in Bargeld, der grössere in Umsatzsteuerstempeln. Die Luxussteuer wird von den Ministern für Handel und für Finanzen zeitweise nach solchen Artikeln festgesetzt, die nicht als allgemeine Bedarfsartikel zu betrachten sind. Die Luxusstcuer beträgt für Produzenten (Fabrikanten) und Importeure 13%, für die Konsumenten 10%. — Wertpapier Umsatzsteuer Im Sinne einer finanzministeriellen Verordnung ist für die vom 13. März 1923 auf die ungarischen Staatsschulden-Obiigationen bezugnehmenden Transaktionen, auf Dividendenscheine (Aktien etc.) und Gewinstanleihe-Obligationen und auf andere Wertpapiere bezugnehmenden Transaktionen Wertpapier-Umsatzsteuer zu bezahlen. — Grundbesitzreform In Sachen der Grundbesitzreform verfügt der über die, die richtigere Verteilung des Grundbesitzes regelnde Verfügung lautende Gesetzartikel XXXVI : 1922. Der Staat erwirkt die im Interesse der Erreichung des Zweckes der Bodenreform notwendigen Immobilien womöglich aus freier Hand, bei Versteigerungen, mit dem Rechte, des Vorkaufes, oder im Wege der Ablösung. In diesem Betracht ist es Grundprinzip, dass die Bodenbesitzer für die in Anspruch genommenen Immobilien volle Entschädigung beanspruchen können. Abweichungen in Bezug auf zwei Jahre vor Gewährung des Ablösungsrechtes gekaufter Immobilien sind zulässig. Dem Zweck der Grundbesitzreform dient ferner auch die eventuelle Übernahme der Prachtverträge und die Errichtung von Klcingrundpachtungen. Nach den am 6. März 1923 abgeschlossenen Daten hat das Gericht in 335 Gemeinden die Ablösung ausgesprochen auf einem Gebiet von 162.120 Katastral- joch Ausdehnung. Auf diese Art sind 33.082 Zwerg- (bis zu 3 Joch) und Kleingrundbesitze (bis zu 15 Joch), sowie 11.038 Hausstellen und. 99 Weiden entstanden. Die ungarische Regierung beobachtet es sorgsam, ob die neuen Besitzer auf ihrem Kleingrundbesitz zu entsprechendem Viehstand, Geräten und Investitionen gelangen können, wie auch den Umstand, ob die neue Lage einen Vorteil bedeutet vorn Standpunkte der Mehrproduktion ?
