Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
70 GÖDÖLLŐ Dinnyés Béla, Szélhát u. 20. 1900-ban Gödöllőin született. Tamomjcéveit Budapesten jobb mestereiknél töltötte. 1921 óta önálló. Ipartest, tag. Apja volt Ipartest. elnök, majd iparhatósági biztos és közs. bíró, ifj. Jurka Ferenc. 1872-ban Szentendrén szül. Iparát Gödöllőn tanulta. Minit segéd a 'fővárosban dolgozott, Saját erejéből önálló 1897 óta. Dolgozott a királyi várkastélyban, a korona uradalomban i,s. Ferenc és Gábor íiíiai édesapjuk iparát [folytatják. Mint huszár végigharcolta a háborút. 25 százalékos rokkant. Az Ipartestület és Leventeegyesületeik tagja. Szabó János. 1888-ban született helyben. Iskoláit és iparát u, itt tanulta, 1906-ban szabadult ífel. Mint segéd, áll. munkavezető magáncégnél működött. 1920-íban önállósította magáit, A községi iképviselőtest,. elöljáróság tagja, Iparosítják Önképző Körének elnöke. Levente Egy. vál. tagja, A gödöllői kiállításon ezüst érmet nyert, 1915-ben. bevonult, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült. 1917-ben fogságba esett, ahonnan 1919-ben tiért haza. Mint szkv. szerelt le. Kitüntetései; kis ez., bronz v. é., Károly os. kér., seb. ér,, háborús eml. ér., Károly cs, kér. Valásik Rezső. Arainyosimaróiton született 1886-ban, Szakmáját ugyanott tanulta, 1902-ben szabadult fel. Mint segéd tíz évig dolgozott Budapesten, Fiúméban és az ország nagyobb városaiban, 1927-ben a Faluszövetség gödöllői kiállításán ezüst éremmel és díszoklevéllel tüntették ki. A háborút a haditengerészet kötelékében harcolta végig, mint őrmester szerelt le. Károly es, iker., jub. eml. é, és szóig, érd. iker. tulajdonosa, Csáder Nándor, ifj. Kaiser János, László József, Olter Gusztáv, Papp László, Prökl Leó, Szabó János, Szuter Endre, Zvornyák András. Szikvízgyáros: özv. Artel Jánosné sz. Bokkan Julianna. Vasmegyei születésű. Iskoláit is ott végezte, Férje helyben született 1879-ben, Gyárát 1908-ban alapította. 1914-ben bevonult, az orosz harctéren küzdött, 1917-ben rokkanttá nyilvánították, szabadságolták s rövidesen elhunyt. Bátyja szintén résztvett a háborúban s véletlen baleset ífolytáo meghalt. Szűcs: Lázár Jenő. Tímár: Nagy Imre, Szőlő u. 10. 1861-ben született Bpesten , Iskoláit és iparát is ott tanulta. Mint segéd atyjánál, Ausztriában. Bajorországban és Szlavóniában dolgozott. 1890-ben átvette atyja üzletét, melyet atyja 1883-ban helyben alapított. A községi elemi iskola, óvoda, polgári iskola stb, gondnoka 27 év óta. Választott közs. tanácsnok. Fia végigküzd ötté a háborút, több kitüntetést kapott. Üveges: Maim Frigyes, Horthy M. u. 13. 1857-ben született helyben. Iskolái) végeztével az üvegesiparit tanulta Bpesten. 1874- ben szabadult fel. Mint segéd az ország nagyobb városaiban és nyolc és ifél éven át külföldön dolgozott, 1896-ban átvette atyja 1844 óta fennálló műhelyét, Fia hat hónapig küzdött ez olasz harctéren. Jelenleg az üzlet vezetésében segédkezik. Vaskereskedők: Diamant Lászlór Ferencz József tér 13. 1885- ben született Nagykart alom. Iskoláit Kecskeméten végezte. Szakmáját Bpesten tanulta, 1904-ben szabadult fel. Előbb fivérének üzletében mint tisztviselő működött, majd 1908-ban helyben önállósította magát. Hitközségi elnök Keresik, Egy, alelnöke, községi képviselő, járási Hitelbank ígozg. tagja stb. Három fivére résztvett a háborúban.. Egyik Lukas ich t ábor nok szárnysegéde volt. Szeder Dezső, Horthy M. u. 3. 1886- ban született helyben. Szakmáját Aszódon tanulta és 1913-bam szabadult fel. Mint segéd Bpesten s az ország nagyobb városaiban dolgozott. 1923-ban önállósította magát. A járási Közművelődési Egy. vál. tagja, községi képviselő, Egyházközs. tanácsnak. ladófelszólamiiási biz. tag), a gödöllői OiKH igazg, tagja, Levente Egy. és Önk, Tűzoltó Egy, vál, 'tagja, 1917-ben bevonult, az orosz és olasz harctéren küzdött. 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: kis ez., bronz v, é., Károly os. kér. Öccse szintén résztvett a háborúban, a harctéren szerzett bete gségében mégh a lit, Gráf Aladár. Vendéglősök: Balogh József. 1885-ben született Halmiban. Iskolái végeztével a szakácsiipart tanulta Daruváron. 1909-ben az állam szolgálatába lépett, a földművelésügyi mii risztén ómban alkalmazták mint műszaki altisztet. 1927-ben nyugalomba vonult s megnyitotta vendéglőjét 1914-ben bevonult, az orosz harctéren küzdött, fogságba esett s onnan 1918-bain szökött haza. Mint szkv, szerelt le. Két fivére résztvett a háborúban, egyik íhősil halált halt. Jelinek Andor, Királytelep 61. 1883-ban született Tolcsván. Iskoláit u. ott. a szőlészeti és borászati szakiskolát Pozsonyban végezte, A kisvárdad szőlőgazda- sági rt.-nál két évig mint szőlőkezelő működött. Pilisen hasonló minőségben öt évig, Sárospatakon a háború kitöréséig, majd a háború után 1925-ig működött. 1925 óta helyben önálló. A háború alatt hadiszolgálatot teljesített és 1918-ban leszerelt.
