Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
GÖDÖLLŐ—ISASZEG 71 Kólya Imre. Szilágymegyei születésű. Iskolái végeztével a kovács- és Iákatosmesterséget tanulta. Iparát 1912-ig folytatta. M mt rokkant a MÁV-gópgy ártól élét járadékot kap. 1913-ban Gödöllőre költözött s vendéglőt nyitott. Berze Vilmos, Hölzler Vilmos. Juhász Károly, Kalina 1. Károly, Kilián Frigyes, özv. Kocsis Györgyné, Neszeda Antal, Peta István, Perszler Ernő, özv. Puch- ler Alajosné, Schlemmer László. Virágkertészek: Pogáts József és fia cég. Ifj. Pogáts József 1907-ben született Mezőhegyesen. Hat gimnáziumot végzett helyben. Kertészeti vizsgát tett 1925-ben. Mint ker- tészsegéd szabaduló helyén dolgozott. 1927 óta helyben önálló. A Levente Egy, tagja. A. MOVE ifj. lövészegylet, az Orsz. Magy. Kertész Egy.. az Orsz. Kertészeti Gazda sági Szöv, stb. tagja. Hojér La jos. Vízvezetékszerelők és csatornázok: Bébi Károly és Tsa, Schwarzkopf Alajos. ISASZEG Nagyközség. — Hozzátartozik: Szentgyörgy-p., Ilka- és Ürge-m. A történelem szerint 1259-ben IV. Béla és fia István ifjabb király között támadl versengésből keletkezett háborúban, az utóbbi itt e tájon fényes győzelmet aratott IV. Béla nádora: Henrik fölött. A középkorban Irsvaszeg, íls- vaszeg (írswazegh, Irsazey, Irsovazeg, Ilswazegh) alakban fordul elő. 1430- ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el, Szentgyörgytelke és Dúsnak pusztákkal egyetemben. Tőlük 1490-ben a Szénlaki Botka-család veszi zálogba Págy és Szentgyörgytelke pusztákkal együtt. Ez időből való a róm. kath. templom is, melyet azonban azóta teljesen átalakítottak. 1559-ben a hódoltsághoz tartozó helység volt és 17 adóköteles ház után fizetett adót. A török hódoltság alatt elpusztulván, már 1690-ben német lakosokkal telepítették be, de adóval sem ekkor, sem 1695-ben nem rótták meg. Ekkor Verlain budai parancsnok birtokában találjuk, kinek utódaitól vétel útján 1743-ban gróf Grassalkovich Antal birtokába került és azóta a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. plébánia 1621 -ben is fennállott. Anyakönyvei 1734-ben kezdődnek. 1849. április 6-án e helység határában Görgey Artur döntő győzelmet aratott a herceg Windischgrätz személyes vezérlete alatt álló osztrák hadseregben. Az osztrákok 1000 embert vesztettek halottakban és sebesültekben, míg a honvédok közül 800-an estek el vagy sebesültek meg. Mialatt Jellasich hadai Isaszegen tanyáztak, az egész helységet kirabolták. Ekkor tűnt el a plébániahivatalból az 1774. évi előtt vezetett „História Domus“, több más értékes tárggyal együtt, A tagosítás, illetőleg elki'ilönözés 1864-ben történt. 1848-ban és 1878-ban a község leégett. Az osztrákok fölött aratott győzelem színhelyén szép honvédszobor hirdeti a magyar seregek dicsőségét. A község határában van a korona uradalom pusztája, mintagazdasága, csinos tisztilakása. A határban találtak régiségeket, melyeknek egy része a Nemzeti Múzeumba került. Jelenleg nagyobb birtokos a Koronauradalom. A villanyvilágítás bevezetése folyamatban van. A világháborúba bevonult katonák szúrna: 1004, hősi halottaké: 116, hadiözvegyeké: 34, hadiárváké: 48. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földreform folytán a község igénylői 192 házhelyet kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5629 lélek. Magyar: 5478, német: 150, tót: 1. Róm. kath.: 5279, ref.: 151, ágii. ev.: 116, unitárius: 6, g. kel.: 1, izr.: 1. Házak száma: 1038. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 5650 lélek és 1038 ház van. Területe: 9529 kh., melyből a községé: 42 kh. Szántó: 3731, rét: 402, legelő: 1153, erdő: 3797, szőlő: 30, kert: 75, terméketlen: 339. Erdőbirtok: bükk, akác, fenyő, gyertyán. Koronauradalom, Közbirtokosság tulaj d. Talajviszonyok: agyagos, homokos. Termények: gabonafélék, gyümölcsök és vetemények. Vas. áll.: helyben. Autóbuszjárat Dány és Isaszeg között. Szállás: Grosz és Hangya vendéglőben. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv., Adóh., Vál,
