Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
64 GÖDÖLLŐ rótt tanulta, 1894-ben szabadult fel. Mint segéd iu, ott, Kőszegen, Szombathelyen, Kiscellben és Bpesten dolgozott. 1908-ban helyben önállósította magát. 1904-ben bevonult, a harctéren küzdött, 1918-ban mint 25 százalékos rokkant szerelt le. Jánoska Ferenc. 1875- ben született Iiklódoin, Iparát helyben tanulta, 1889-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten és helyben dolgozott. 1897- ben önállósította magát Az Ipartest, számvizsgálója cipész szakoszt. volt elnöke. Az ev egyház gondnoka. 1914-ben bevonult, (hadiszolgálatát teljesített, 1918-ban mint törzsőrmester szerelt le. Kifünetései: Károly cs. iker. Ulella István. 1876- ban született Csikberényben. Iparát Móron tanulta. 1895-ben szabadult fel. Minit segéd Bpesten, Székesfehérvjáron és Móron dolgozott, 1905-ben önállósította magát. 1914-ben bevonult, a harctéren küzdött. 1918-ban szerelt le Balázsovics Lajos, Bolya Lajos, Dragonya József, Farkas Lajos, Fehér Sándor, Gevicser Pál, Halász Jenő, Hauh János, Hirth Sándor, Horváth Ferenc, Horváth Gábor, Juricska József, Kovács Lajos, Placky István, Poler János, Sír József, Skomer József, Szabó Sándor, Szabó József, Szajor Béla, Szatmáry Imre, Szekeres Antal, Szloboda Lajos, Tóth János, Tóth László, Turószi Sándor, Vajda István, Winhardt Vince. Cipőfelsőrészkészítő: Halász László. Cserépfedők: Bállá István, Kom- paucli József. Dohánytőzsdetulajdonosok: özv. Brúder Jánosné szül. Lenz Margit. Gödöllőn szül. Néhai férje Ganzgyári tisztviselő volt. Szerb fogságban (hősi halált - halt. Trafik jogát mint hadiözvegy kapta. özv. Horváth Jánosné sz. Lőrincz Franciska. Felsőbányán szül. Néhai férje önálló szíjgyártó mester volt. Az orosz fronton hősi halált halt. Trafik jogát minit hadiözvegy (kapta. Kaizer István. 1865-ben Gödöllőn született, kőművesnek készült, de munka iközben szerencsétlenül járt, megrokkant és távirat kézbesítő volt 25 éven át, majd trafik jogot kapott, most a Ferenc József téren levő trafik tulajdonosa Drogéria: Magyar Korona-drogéria. Elektromos és műszaki üzem tulajdonosok: vitéz Kurucz István és gaádi Kayser Albert, v. Kurucz István. 1896-ban született helyben. Iskoláit Vácon és Bpesten, az egyetemet Bpesten végezte, 5 évig Kístarcsán. 3 évig bpesti gépgyárban minit tervező imiamők működött. 1928- ban helyben önállósította magát. MOVE., Lövész és Sport Egy., Hungária MTE., helyi Kaszinó tagja. 1915-ben bevonult, az olasz és orosz harctéren küzdött. 1918-ban mint t hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kis ez., Károly cs. Iker, Társa: g. Kayser Albert. 1901 -ben (született Temesváron. Iskoláit u. ott, kát. főreál iskolát Kismartonban végezte. Jelenleg műegyetemi hallgató. 1927 óta önálló. MOVE,, Lövész Egy., helyi kaszinó és több társad, egy. tagja. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített. Ékszerkereskedők: özv. Kovács Gyuláné, Rozner Lajos. Élelmiszerkereskedők: Bukó Teofil. Építőmesterek: Lizik Jenő, Uhrini Kovách Kocsárd, Wéber és Molnár. Étkezdetulajdonos: Herczog Sán- dorné sz. Patay Malvin. Várboiki születésű, étkezdéjét 1930-ban nyitotta meg. Férje 1872-ben született Pel- sőcön. Iparát helyben tanulta. 1915-ben bevonult. 28 hónapig (küzdött az orosz harctéren kétszer sebesült. Fakereskedők: Blumenthál József. A gödöllői betoinárúgyár és anyagkén társtulajdonosa, 1900-ban szül. Gödöllőn. 1923 óta önálló. A la keresikkedést édesapja alapította s már 1899 óta létezik Gödöllőn. Ipartestületi tag. Kaszás Ferenc. Kisdobrán született 1867-ben. Kereskedelmi iskolát végzett Wienben. 1888-tól 1903-ig egy bécsi gyárban volt főtisztviselő, azóta önálló kereskedő. 1921-ig Nagyberez- nán lakott. Tevékeny részvett minden közérdekű ügyiben, 14 évig adóikezelő bizottsági elnök volt, majd a háború elején a hadiiká- rok becslő bizottság tagja. A háború alatti munkásságáért Hoffmann tábornoktól irsá- beli köszönő elismerést kapott, úgy szintén Papp Antal ungvári püspökitől is Polacsek Lili. Faszobrász: Bujtás Sándor. Fényképész: Hirling Ernő ny. áll. elöljáró. 1883-ban született Hatvanban. 6 polgárit