Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gödöllői járás

GÖDÖLLŐ 65 végzett 8 kitanulta a fényképészszakmát. 1912-ben nyitotta meg mai műtermét. A gödöllői premontrei reálg;mnizáiumnaík 6 év óta dolgozik 1926-ban a Faluszövetség kiállításán elismeréssel tüntették ki. 1905- től 1925-ig a MÁV, szolgálatában állott. Mint állomáselőljáró vonult nyugalomba. Fodrászok, a) férfifodrászok: Múlik Sándor. 1910-ben született helyben. Három gimná­ziumot itt végzett és iparát is itt tanulta. Mn segéd 4 évig dolgozott Bpesten, 1930- ban helyben önállósította magát. A gödöl­lői Ifj. Önképző Kör, Levente Egy. stb. tagja. Gutter József, Kamarás Mihály, Kitlica Ferenc, Kövest Rezső, Kovács Károly, Sagáth Géza, Sándor Árpád, Staudt Boldizsár, Tóth Jenő. b) női fodrász: Tóth Istvánná. Földbirtokosok: Gáspár Sándor. Gödöllőn született, a gazdálkodást atyjá­nál tanulta, 1914 óta 11 holdon önálló. Ref. egyház tanácstagja, községi esküdt. Hadi­szolgálatra 1914-ben vonult be, Przemysl- nél 8 hónapig küzdött, fogságba esett, 1918- ban került haza. Mint főihadnagy 'szerelt le. Kovács András. Régi gödöllői családból származik, 1883- ban született Gödöllőn. Gazdálkodással »foglalkozik. Községi elöljáróság tagja. a ref. egyház presbitere és gondnoka. Sándor öccse hősi halált halt. Lénárd Ernő Péter művészettörté­nész. 1891-ben született Bpesten. Művészettör­ténete tanulmjányait a bécsi, beülni, és müncheni főiskolákon végezte. Háború után Bécsben, az angol Whitelead—Armstrong, Concern igazgatója volt. 1923 óta Bpesten lakott és régiségkereskedéssel foglalkozott. 1913 óta Máriabesmyőn lakik és gazdálko­dik, 1914-ben bevonult, az orosz, olasz harc­téren küzdött, megsebesült, 1918-ban mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: Sign. Laud., bronz v. é., seb. érem. Matuz János. 1876-ban született Gödöllőn. Gazdálkodás­sal atyja birtokán kezdett foglalkozni, 1901 óta 20 holdon önálló gazda. A gazdálkodás­ban János és Lajos fia segédkeznek, Közs. képv-sefőtest, tag., ref, egyház tanács tagja. Had szolgálatot teljesített, mint tüzér-tizedes szerelt le. Szekeres Sándor. 1885-ben született Gödöllőn, iskoláit is itt végezte. Részben saját, részben bérelt földön gazdálkodik. Az egész háborút az orosz és olasz harctereiken harcolta végig, többször sebesült. Kis ez., bronz v. é,, Ká­roly cs. iker. és vasker, tulajdonosa. Gazda­kör vál. tagja, községi esküdt, közhírt okos­sági esküdt. M. kir. koronauradalom gazdászat 2753 kli., m. kir. koronauradcv- lom erdészet 3443 kh., Pálinkás István 28 kh., Harsányt László 30 kh., Stróbel János 25 kh., Ko- lozs Sámuel 22 kh. Fűszerkereskedők: Deutsch Mór, Szőlő u. 41. 1869-ben született Győrben Iskoláit u. ott végezte, 30 éven át mint magántisztvise­lő működött egy győri ’ keres k cégnél. 1914- ben helyben önállósította magát. Atyjánák u .itt több mint 50 évig volt fűszer üzlete. 12 év ,ta az ízt. hatközség gondnoka. 1916- ban bevonult, 18 hónapon át az olasz harc­téren küzdött. Fernengel Frigyes, Ferenc József tér 2. 1885-ben született Nagyküküllő megyéiben. Szakmáját is ott tanulta. 1899-ben szaba­dult fel. Mint segéd 3 évig dolgozott. 1908- ban 'önállósította magát születési helyén, 1921 -ben át helyezte üzletét Gödöllőre, 1914- ben bevonult, az orosz és olasz harctéren küzdött, megsebesült. Mint tiszthelyettes szerelt le. Kitüntetései: vas érd. iker,, Ká­roly cs. kér. Gold Benő. 1874-ben született helybem Szakmáját Aszódon tanulta. 1889-ben szabadult 'fel. Mint segéd 18 éven át Bpesten és Aszódon dolgozott, 1912-ben helyben önállósította magát. A Levente Egy. és önik. Tűzoltó Egy. pártoló tagja. A háború alatt hadiszol­gálatot teljesített. 1918-ban mint tizedes szerelt le. Kodó Ferenc. 1897-ben született Pécelen. 4 középisko­lát végzett Bpesten s u. ott tanulta a bá­dogos és szerelő part is. 1943-ban szabadult fel és több nagy vállalatnál dolgozott. Rok­kantsága miatt iparát nem folytathatta. A Gázműveknél volt alkalmazásban. 1928-ban helyben mint ifüszerikereskedő önállósította magát. 1915-ben bevonult, az orosz harcté­ren (küzdött, s ott szerzet betegsége folytán segéd szolgálatra osztották be. 1918-ban mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é,, Károly cs. iker, Markay Antal ny. csendőrtörzsőr­mester. 1884-ben születet Brailán. Nyugdíjazása után fűszer üzletet ny'tótit, korlátolt ita- mérési engedéllyel. Ipartestületi tag. borút m:nt tábori csendőr harcolta végig, kor, ez, érd. kér., 'Szolgálati kér,, Jubi eumi éem, mozgósítási eml. kér. tulajdonosa.

Next

/
Thumbnails
Contents