Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gödöllői járás

56

GÖDÖLLŐ

vaui Máytásé volt. 1492-ben is még- a Hatvani család birtoka és vamszedő- hely. A helyiség- a török hódoltság- alatt, elpusztult. A XVII. században már puszta és Gödöllőhöz tartozott. 1726-ban Gödöllővel együtt gróf Grassalkovich Antal birtokába került, kinek neje Klobusiczky Teréz, a mély vallásosságú nő, 1759—61-ben, az egykori Besnyő helység templomának, romjai fölé kápolnát és kolostort építtetett. 1759-ben a templomromjai között egy teljesen épségben maradt Mária-szobrot találtak. Ez a lelet tette e helyet nevezetes búcsújáró-hellyé. A kapuczinus szerzeteseket' 1763-ban vezették be a kolostor birtokába. De mivel a búosújárók nagy számára való tekintettel, mind a kápolna, mind a zárda kicsinynek bizonyult, 1769—71-ben megnagyobbították. E kolostor lakója volt Fessler lynácz történetíró is. A templom alatt van a Grassalkovich-család sírboltja. E sírboltba temették 1771-ben az első Gras- salkoviohot és most a család összes tagjai ott nyugosznak.

Nyári ünnepnapokon a zarándokok ezrei szoktak járulni a szentségekhez. Az egyházi funkciókat a zárda 12 kapucinusrendhez tartozó tagja látja el. 1867 óta Gödöllővel együtt a koronauradalom birtokába jutott, kegyura a mindenkori földművelésügyi miniszter.

A világháborúba bevonult katonák száma kb. 870, hősi halottaké 217, hadiözvegyeké 207, hadiárváké 205.

A hősi halottaknak emlékmű állíttatott fel.

A forradalomban a község lakossága említésreméltó részt nem vett s mártírjai nem voltak, az ezt követő vörös uralom alatt mint a. vörös főhadiszállás székhelye is eléggé exponált volt a község, de véráldozat nélkül folyt le, a vezetést helybeli iparosok ragadták kézbe.

A román megszállás emberáldozata egy, javakban a veszteség kb. 50— 60 ezer pengő értékű volt.

A földreform folytán a község igénylői kaptak 410 házhelyet kb. 87 kát. hold területen. Földkiosztás nem volt.

ÁLTALÁNOS ADATOK

Lakosság az 1930. évi népszámlálás szerint: 11.242 lélek. Színmagyar. R. kath.: 7424, ref.: 2857, ágh. ev.: 410, unitárius: 11, g. kel.: 8, izr.: 321. Házak száma: 2216.

Területe: 10.756 kh., melyből a községé: 28 kli. Szántó: 3855, rét: 693, legelő: 1738, erdő: 3534, szőlő: 330, kert: 285, nádas: 4, terméketlen: 407 kh.

Talajviszonya: homokos.

Termények: rozs, tengeri, burgonya és gyümölcsfélék.

'Erdőbirtok: a m. kir. korona- uradalomé 3134 kh., Úrbéri közbirtokosság tulajdona: 400 kh.

Vas. áll.: Máv. és Hév. állomás helyben. Autóbuszjárat Isaszeg—- JDány — Yalkó — Vácszentlászló — Zsámbok között rendszeresen közlekedik. Szállás: Peder Kálmán.

Posta, Táv., Tel.,. Főszb., Járb., Adóh., Tkv., Pü. szak., Yál. kér. és Cső.: helyben. Törvsz., Pü. ig., Ke- resk. kamr.,* Mezőg. kamr., Iparfü., OTI.: Bpest.

HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK

Főszolgabírói hivatal (lásd a járás elején

Községi elöljáróság. Tel.: 19.

Yezetőjegyző: Hajlamász János főjegyző.

1898 október 10-t öl j egyz ö g y ako mok

Élesden, 1901 júl, 6-ig jegyzötan.folyam Debrecen, 1901 au. 1-től Í902 máj. 31-ig gyakornok Nagymágocson, 1903 jan. 11-ig Ko- myáron, 1903 jul. 15-ig Gál gahé vizen, 1905 dec, 27-ig -segédjegyző Hévízgyörkön. 1919 szept, 11-ág vezető jegyző Kerepesen, 1923 máj, 2-ig adóügyi jegyző, azóta vezető jegyző Gödöllőn, Mint Hangya fogy, és ért, szövetkezet igazg, tagja, Gödöllői Néph Itelszöv. igazg, elnöke, Önk, Tűzoltó Test. parnoika. úrbéres közbirtokosság és Gazdakör jegyzője, Gödöllői Járási Hitelbank igazg, tagja, Járási Közműv. Egyesület pénztámoka, községi iskolaszék elnöke népműv, és testnevelés1 bizottságok elnöke fejt ki nem szorosan vett hivatali kötelességeivel összefüggő állandó külön tevékenységet.

Közig, jegyző: Gálffy Dezső. Aü. jegyző: Szabó Béla Ernő. Ellenőr-jegyző: Schwertner Lajos.

Közs. bíró: Strobel János.

Gödöllőn szül, 1866-ban, 25 hold földön gazdálkodik. A községnek 1920 óta bírája, volt törvénybíró és esküdt. A ref. egyház hosszú időn át kurátora, majd presbitere. A Hangya szöv. ig. tagja, előzőleg felügy. bizotts, tag volt, A ,,Hitelszövetkezet" ig. tagja, ,,Úrbéres közbirtokosság" elnöke volt és gazdaköri elnök. Fia, vitéz Székely János.

Törvénybíró: Kolos Sámuel.

1874-ben szül. Gödöllőn, 20 holdon gazdálkodik, mely nagyrészt saját és felesége szorgalmának gyümölcse. Kilenc év óta törvénybíró, előzőleg 12 évig esküdt volt.