Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
GÖDÖLLŐ 57 Gazdakör alelnöke, a testnevelési bizottság jelenlegi és a szövetkezet volt ml, tagja. A iközbirtokosság gazdája, majd elnöke, volt egyházi presbiter, Közs. pénztáros: Kalma Oszkár. Közgyám: Murányi Dezső. 1889-ben szüle tej tt iNagykarton, középiskoláit Bpesten végezte. Előbb a kereske- delm pályára lépett, Bpesten műiködött, 1911-ben (két üzlete volt a fővárosban. A háború után a Háztartás szöv.-nek ellenőre volt. Jelenleg 18 holdon gyümölcs- termeléssel és szölőművelésisel foglalkozik, Háborúban a szerb, orosz, román, olasz harctereken harcolt, megsebesült az ösi&ze- omláskor mint tizedes szerelt le. Károly cs. kér., seb. érem és háborús emlékérem tulajdonosa. A Gazdakör ügyv. elnöke és községi iközgyám. Irodatisztek: dr. Géczy István, Peckó László. Végrehajtó: Balázs Kálmán. Máv. állomás Állomásfőnök: Frantsik Géza. Ősi gödöllői család sarja, 1881-ben született. Az érettségi Ó9 vasúti tiszti képesítés megszerzése után a hatvani vonal, majdnem minden állomásán teljesített szolgálatot, majd 1910-ben a bpesti üzletvezetőséghez nyert beosztást, ahonnan 1914-ben Torbágyra és 1919-ben Gödöllőre került állómásfőnöiknek. A Gödöllői Takp, ig. tagija, a katlh. egyházközség alelnöke a 'közművelődési és Stefánia egyesület tagja. A íkommün alatt tanúsított hazafias magatartásáért a „Fehérház“ bajtársi egyesület tag j a közé választ otta. M. kir, posta Postamester: Sződy Istvánná sz. Dobrovitz Ilona. Középiskoláit helyben a felső ipariskolát (Bpesten végezte. Mint helyettes postamester 1926-ban lépett a máriabes- nyői postahivatalba. 1927-ben kinevezték postamesterré. 1928-ban tett Bpesten ten postamesteri vizsgát. A Stellán (a Szöv. tagja. Férje résztvett a háborúban. M. kir. áll. és koronauradalmi erdőigazgatóság — Erdőigazgató: Krause Dezső főerdőtamácsos. Főerdőtanácsos: Lengyel Viktor. Erdőtanácsosok: Törzs Artur, Petricsek István, Krause Ágoston. Főerdőmérnökök: Kőrös Gyula, Lotterhof Márton, Földes Tibor, Kovács Lajos. Erdőmérnök: Rabó Gyula. Segéderdőmérnökök: Maczkó István, Kanyó István, Vermes Imre. Erdőszámvizsgáló: Béky Ferenc. Erdőszámtiszt: Kozary Lajos. Irodatisztek: Buday Dezső, Faludy Kálmán. M. kir. méhgazdaság A gödöllői m. kir. méhgazdaság létesült 1901. évben 68 lkat. holdon. Célja: méhészmunkások képzése és a méhészeti Ismeretek terjesztése. ©célból fenntart kétéves és minden évben a nyári hónapok alatt két, esetleg három 18—18 napra kiterjedő időszaki tanfolyamokat. Előbb Ire 18 évtől 34 évig terjedő életkorral vesznek fel, utóbbira kor és nemre való tekintet nélkül. Az intézetnek 300 törzs és 50 anyatartalék családja van és egy fióktelepe. Internátussal. tantermekkel, méhesékkel műhelyekkel van felszerelve. Van kertészete növényház afcklal. faiskolája, melyben kizárólag mézelőfáikat cserjéket nevelnek. Az intézetnél működik egész országra kiterjedően a méhek betegségét kutató laboratórium, Szákmúzeuma az országban páratlan. Igazg.: Gáli Imre m. kir. méhészeti felügyelő. Beosztott tanerők: dr. Polacsek József zoológus asszisztens, Puskás János oki. kertész, Stábli György oktató, Mandel Lajos méhész, Polner János műasztalos. Baromfitenyésztő iskola Vezető: Benkő Pál gazd. főtanácsos. Burgonyakisérleti telp Vezető: Mayer János gazd. akad. tanár. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyházközség. Apát-plébános: Fláger Árpád. Máriabesnyői kapucinus zárda. Zárdafőnök: P. Juhász Irén. Tóvárosiban született 1880-ban. Iskoláit u. ott és Tatán a piaristáiknál végezte. 1899-ben a ikapoiinius rendbe lépett.^ A ncviciátust Alsó-Auiszfriában, a theológiát Pozsonyban végezte, U. ott kezdte műkő-
