Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
DÁNY—GÖDÖLLŐ 53 kereskedését 1924-be,n nyitotta. A háborúban orosz harctéren küzdött, súlyosan megsebesült -s 100 százalékos rokkant lett, jelenleg mint 25 százalékos rokkant van ny ilván- tartva. Kitüntetései: Károly cs, kér,, seb, és háborús emlék érem, Soós András. Tápiósáipon, 1886-ban született, iskolát u. itt és Dányon végzett. Asztalosiparfi Dány és Isaszegen tanult, mint önálló mester 1920- tól Dányon dolgozott, 1930-tól vegyeskereskedés, 1931-tól dohány kisáruda tulajdonosa. A háborúban orosz harctéren küzdött, kétszer sebesült is mint 25 százalékos rokkant szerelt le. Faibilla Tamás, Htrschl Jakab, Katzburg Jenő, Kovács András, Mlinárik József, Stern Fülöp, Zicsics Mihály. Gabona- és terménykereskedők: Deutsch Gyula, Szekeres István. Hentesek és mészárosok: Lázár István. Dányon. 1907-ben született, iskoláit itt végezte. Hentes és mészárosdpart Vecsésen tanult, 1923-ban szabadult fel, mint segéd Vecsésen és Bpesten dolgozott. Helyben 1924-től önálló. Hajdú László, Hlimárik József. Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: Kovács István. Dányon, 1896-ban született. Kerithely Kég és kuglázóval felszerelt vendéglőjét 1929- ben nyitotta meg, A háborúban orosz, olasz és szerb harctéren küzdött, megsebesült, A Nemzeti Hadseregben is szolgált_ Kitüntetése: bronz V. é. Atyja: Kovács Urbán, 1871-ben Dányon született. Önálló gazdálkodást 1902-től folytat, jelenleg 12 k'h. földjén gazdálkodik s állattenyésztéssel is fog- foglalfcoziik. vitéz Lázár András. Dányon 1890-ben született. Kerthelyiséggel ellátott vendéglőjét 1927-ben nyitotta meg. A háborúban orosz és olasz harctereken küzdött, 2 szer sebesült, 1918-ban szerelt le. Kitüntetése: nagy és kis ez. bronz V, é., Károly cs. kér. és seb. érem. 1927-ben avatták vitézzé. Hirschl Jakabné, Hlimárik József, Kovács András, Stern Fülöp. Kádár: Balozsovics Lajos. Kárpitos és kocsifényező: Bakrer János. Kerékgyártó: Bakrer János. Kovácsok: Balezer János, Faibilla Tamás, Juracsik György, Kele- mák Lajos, Kelemák Sándor, Me- cséri Gyula. Kőmívesek: Baglyas Péter, Kőműves János. Malomtulajdonos: Honofer Izidor. Marhakereskedők: Baglyas János, Fekete Sándor, Csepeli Pál, Hajdú László, Szekeres András, Szekeres József, Szekeres Péter, Szekeres Vendel. Szabók: Bálint József, Takács Béla, Vér István. Vitézek: v. Bory Arthur köz. főjző, v. Gádor János földmíves, v. Fekete János földmíves, v. Lázár András vendéglős. GÖDÖLLŐ Nagyközség. — Hozzátartozik: Máriábesnyő búcsú járóhely, Szárító, Bábát-, Haraszt p., Alsó- és Felsőmajor, Antal- és Öreyheyy. Gödöllő, a jelenlegi nevén a legi’égibb okmányokon sehol sem fordul elő, régen általában Gcdellőnek nevezték. Az 1702. évben összeállított adónévjegyzékben azonban már Gödöllő néven szerepelt. A régi német földrajz- írók Gödöle és Gedelle elnevezést használták. A legkésőbb időkig az írónak önkényétől függött, hogy a Gödöllő vagy Gedellő neve használja. Azonban 1868 óta, amidőn ezt az uradalmat az állam megvásárolta s a magyar szent korona javai közé iktatta, a törvényes kifejezés folytán a Gödöllő név lett hivatalosan elfogadva. De a régi pecsétnyomókon, amelyek még ma is használatban vannak, a Gedellő név olvasható. Hogy tulajdonképpen honnan vette nevét, azt nem lehet megállapítani. A hagyomány szerint (mivel kezdetben kecskelegeltetésre alkalmas puszta volt) Gede legelő vagy gede ellő-ből származnék. Mások szerint meg Gedeon nevű földesúrtól nevezték, ki e vidéken vadászott s a nép gyakran mondta, hogy Gede lő. A cserhát közepén a tenger színe felett 345 méterre, tehát a Gellért-hegy ormával egymagasságba esik. Tény az, hogy a Gellérthegy bazalt kőzetei egészen Gödöllőig nyúlnak és minden jel megvan arra, hogy a föld mélyében a parádi vizhez hasonló kénes, alkalikus források vannak. Ha ezeket feltárják, a fővárosiaknak Gödöllő lenne első nyaralóhelye. Kies fekvése és jó levegőjéért így is sokan nyaralnak a községben.
