Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
54 GÖDÖLLŐ A község történelme a XIV. század első felében kezdődik, midőn elvált a mai Máriabesnyőtől, mely ez időben urasági község. Gödöllő pedig néhány házból álló puszta volt. Besnyő azonban vagy a huszita, vagy a török háborúk alatt teljesen elpusztult s a XVII. század elején mint pusztát már Gö- döllőhőz csatolták. Gödöllő mint uradalmi főhely csak a Grassalkovichok alatt szerepel, mivel azelőtt közbirtokosok tulajdona volt. Nagy Lajos király mint örökös nélküli birtokot Pohárnok Péternek adományozta. (1335. a váci káptalannál levő adománylevél szerint.) A Pohárnok család kihatával Zsigmond király kezére jutott, ki azt nejének, Czillei Borhála királynénak ajándékozta 1405- ben. A királyné azonban e birtokkal nem sokat törődött, egy ideig gazdatisztjeivel kezeltette s később meg bérbe adta (1439-ben) s nemsokára Tamási Henrik eddigi bérlő tulajdona lett. Ulászló király azonban Tamásit mint Erzsébet királyné heves pártosát, hazaárulónak nyilvánította s jószágát elkobozta, majd később 1441-ben a hatalmas Rozponylaknak adományozta. Ebben az időben már kisközség. Dacára annak, hogy a Rozgonyiak igen befolyásos emberek voltak, a község érdekeinek emelésére még sem tettek semmit, s Gödöllőre nézve a feledékenységbe mentek. Még azt sem lehet megállapítani, hogy mily hosszú ideig bírták. A szerencsétlen végű mohácsi csata után a törökök e vidéket is any- nyira elpusztították, hogy Gödöllő megint néhány elszórt házból és villából állott. A következő két század alatt a múltja ismeretlen. A XVII. század első felében megint mint kisközség tűnik fel. Ez időben a földesura, Vámosi István (1655. március 24. Pozsony. III. Ferdinánd új adománylevele szerint) kinek halála után felerészét e birtoknak felesége, másik felét nővére Hamvai Istvánná kapta hagyományként. Vámosiné később megint férjhez ment Bo- tányi Lászlóhoz, ki Gödöllőn nem lakván, a birtokrészt ismeretlen egyezmény alapján örökösen elzálogosította báró Verlain budai adminisztrátorának, kitől ezt leánya Tillmann Nándorné örökölte. A másik birtokrész tulajdonosa Hamvai Ferenc Gödöllőnek emelésére nagyon sokat tett. Kuriális lakást építtetett azon a helyen, melyen az Erzsébet szálloda állt s ez épületet később Grassallkovich építtette emeletesre <? alakíttatta át vendégfogadóvá. A Hamvaiak kihaltával e birtokrész megint királyi adományként — bár rövid időre — a Forpách profok tulajdona lett. Bosányi László halála után nővére Bosányi Krisztina, örökösödési jogával élve Tillmann Nándorné ellen pert indított és bebizonyította, hogy bátyjától báró Verlain jogtalanul foglalta el e birtokot s így Tillmann Nándorné azt jogi érvény nélkül használja. Perét megnyervén a másik részét 1670. szeptember 28-án a Forgách grófoktól megvásárolta, s így egyedüli tulajdonosa lett az egész birtoknak. Nemcsak hátrányos, de valóban veszélyes birtokviszonyok között éltek ez időben a földesurak. A török által elfoglalt vármegyékben a birtokjog nem ért semmit, mert a basák az egyesek árulkodása folytán számos földesurat fosztottak meg a birtokaiktól. Midőn Budavárát visszafoglalták s a töröktől megszabadították az országot, az elmenekült vagy elkergetett földesurak visszatértek, a távollétük alatt másnak adományozott birtokukat visz- szakövetelték, másrészük pedig a megnyirbált birtokhatárokat rendbehozni siettek. Ezek és más hasonló természetű ügyek olyan zavart okoztak az országban, hogy III. Károly király által összehívott 1722. évi pozsonyi országgyűlés szükségesnek látta egy vizsgálóbizottságnak (neo aquistica comissió- nak) a kiküldését, mely előtt minden megidézett földesúr igyekezett kimutatni a jogcímet, amelyen birtokát használja, s ha ennek eleget nem tett, azt elvették tőle. E vizsgálóbizottság, melynek elnökévé Grassalkovich Antalt nevezték ki, 1727-ben Bosányi Krisztinát is megidézte valószínű azért, mi vei a birtokába a török uralom alatt vezettetett be. Bosányi Krisztina e vizsgálaton keresztülesett, de nem minden utóhatás nélkül, mert a Tillmann Nándornétól visszapörölt birtokrész Grassalkovich birtokába jutott 6812 ré- nus forintért. Ügy látszik Grassalkovich komolyan feltette magában, hogy e kies fekvésű uradalmat sajátjává teszi. A birtok többi részét is kiszámított terv szerint lassanként megvásárolta a Bosányi örökösöktől. Ezzel Gödöllő alapítása tulajdonképen az ő nevéhez fűződik. A Grassalkovich család honnan veszi eredetét, egész bizonyossággal nem lehet megállapítani, annyi bizonyos, hogy mint oldalági rokonság nélküli név, amily hirtelen feltűnt, épen olyan hirtelen el is enyészett. Az első Grassalkovich a nyitramegyei Ürmény községben született, szegény, de nemes szülőktől. Már gyermekkorában feltűnt vallásossága és a jogi tudományokhoz való hajlama által, mely tulajdonságánál fogva később kortársai fölé emelkedett. Jogi tanulmányait Pécsett végezte és mint szegény, magára hagyott diák, a Ferencrendi szerzetesektől a megmaradt ételből kapott élei-
