Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
MENDE 21 Esztergomban az Eggerhoffer-gyárban, Bpes- ten az Első Dunai Téglagyárban, a Drasche- féle téglagyárban, Adonyban gr, Ziohy-íéle, Újlaki stb. téglagyárakban volt alkalmazva. Időközben 8 éven át a kereskedő szakmában is dolgozott. Háború alatt katanai szolgálatot teljesített. Fia: néhai István önként jelenkezetit katonai szolgálatra és háború alatt a tengerészetnél szolgált. Könyvelő: Huber Béla. BETÜSOROS CÍMTÁR Asztalosok: Fekecs János, Zsarnó- czay Ferenc. Ács: Paraczka Pál. Bognár: Fabók Mihály. Borbélyok: Molnár Imre József. 1911-ben Sarkadon szabadult fel, mint segéd Nagyváradon, Orosházán, Szegeden, Szabadkán és Szeghalmon dolgozott, 5 éven át Sárrétudvariban önálló mester volt, 1920 óta pedig Mendén van önálló fodrászüzlete. Békében a marosvásárhelyi fodrászversenyen II. díjat nyert. Háború alatt orosz és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült, 1918— 18-ig olasz fogságban volt. Kitüntetései: kétszer br. v. é., Károly cs, kér, és seb. é. Bemert János. Cipészek: Benke Szabó Mátyás, Fabók Ferenc, Nagy István. Cséplőgéptulajdonos: Pinczel Mihály. Gőzgépkezelői vizsgát 1912-ben, autóvezetői vizsgát 1927-ben Bpesten tett. 1928 óta a Kóburg hercegi téglagyár Rt, gépésze és soff őre, azonkívül Mendén bércsépléssel is foglalkozik. Háború alatt a nehéztüzérség kötelékében orosz és olasz frontokon harcolt, megsebesült, két unokatestvére hősi 'halált balt. Csizmadiák: Horváth János, Voja- csik Ferenc, Vojacsik Mihály. Férfiszabók: Bartos Pál, Gutái Mihály, Tóth Dezső László. Földbirtokosok: Cóburg hercegi hit- bizomány. A birtok nagysága 2000 hold, 10 hold szőlő. A gazadságban ipari- és gyógynövényeket is termelnek. Magvakat külföldre is exportálnak. Tehenészete, sertésh zlaldája is van. Az 1924-ki tenyészállatkiállításon kiállított mangalica kanja III, díjat nyert. Bérlő: Rosenfeld Sándor. 1910 óta bérli a Cóburg hercegi hitbizo- mányt. Előzőleg T szaderzsen, Tíszaszt mrén és Albertirsán volt nagybérlete, 20 évig volt Szolnok- és Pestmegye törvh. biz. tagja, Közs. képv. testületi tag. A Téglagyár rt. alapítója, ig, tagja és jelenleg bérlője, 1914- ben bevonult az 1, h, huszárezredbe, mint t huszárhadnagy, 1917-ig szerb, orosz frontokon harcolt, mint t. huszárszázados szerelt le. Kitüntetése : ezüst és bronz Sign, Laud, a kardokkal. Károly cs. kér. Intéző: Rétky György. Államerdészeti Csemetekert. 4927-ben az OFB köz ben jöttével alakult, célja az Alföld befásításához facsemetéket nevelni. Főleg akác, fekete és erdei fenyő, tölgy, juhar, szil, stb. facsemetéiket nevel. A csemetekert mívelt területe oca: 100.000 négyszögöl. Évente cca 100.000 drb. különböző fajú facsemetét és 50,000 drb. suhángot szállít. Vezető: Bölcs István m. kir. fő- erdőőr. Állami szolgálatba 1941-ben lépett. 1911— 19- ig a ilippai főerdőihivat álnál szolgált, ahonnan a románok kiutasították. 1919— 20- ig Máriaradnán majd a földm, minisztérium faosztályán Kecskeméten volt beosztva. 1929 óta a mendei áll. erdészeti Csemete- kert vezetője. 1899-ben Ménesen vincellér- iskolát végzett, 1911-ben pedig Temesváron erdészeti szakvizsgát tett. Baumgarten Ignác, 1000 kh. Főintéző: Rukács János. Fűszer- és vegyeskereskedők: Hangya Szöv., Kovács Jenő, Sugár Béla, Virág Mihály. Hentesek és mészárosok: Sugár Pál, Skutovszky Mihály. Kocsmárosok: Községi kocsma. Üzletvezető: Jakubecz János. Eredetileg gazdálkodással foglalkozott. 1922 óta ped'g a községi kocsma üzletvezetője. Háború elején a 32. gy. ezredhez vonult be, szerb, orosz és román frontokon harcolt, megsebesült. Br. v, é, és Károly cs. k. tulajdonosa. Mihály bátyja orosz fronton hősi halált halt, István öccse orosz fogságban volt. Hangya Szöv., Lilik Mihály, Skutovszky Mihály, Trepák Pál. Kovácsok: Fabók János, Somogyi Sándor. Kőművesek: Mihalik István, Szántai István. Malomtulajdonos: Sütő Péter. Pék: Illés Flórián. Szikvízgyáros: Trepák Mihály. A Máv, alkalmazottja volt, 1908 óta pedig Mendén szikvízgyártással foglalkozik. 1923 óta a Fővárosi Serfőzömek az egész vidéken egyetlen képviselője, Közs. képv. testület viril is tagja. 1914-ben a 12. nehéz tarack osztályhoz vonult be, orosz fronton harcolt 1945-ben a harctéren szerzett súlyos betegsége miatt leszerelt mint főtüzér. Unokabátyja Mészáros M hály 1914-ben szerb fronton hősi halált halt.
