Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
22 2 PÉTERI PÉTERI Nagyközség. — Hozzátartozik: Péteri csárda. 1421—1472-ben még csak mint birtokról emlékeznek meg róla az oklevelek. 1472-ben a Györki- és a Horhi-családok birtoka, akiktől a Gyáli Kenderesiek veszik zálogba. A török hódoltság alatt elpusztult. 1690-ben lakatlan helyként írták össze. Az 1720. évi összeírás szerint még puszta és Alsó-Némedihez tartozott. A helységet 1742-ben Petőfalvi Bohus Dániel telepítette be a zólyommegyei Illésfalváról származó lutheránusokkal. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Bohus Dániel volt a helység földesura. Az ág. evangélikus egyház 1743-ban szervezkedett, az anyakönyvek 1744-ben veszik kezdetüket. A kir. helytartótanács azonban 1749-ben az anyaegyházat feloszlatta, s csak II. József türelmi rendeletének kiadása után, 1781 november 11-én éledt föl ismét. A templom alapkövét 1822 március 20-án tették le s az építést 1830-ban fejezték be. Bohus Dániel halála után (1758) Ponyrácz Boldizsár, aki Bohus egyetlen leányát, Katalint bírta nőül, lett a helység földesura. Pongrácz Boldizsárnak 1797-ben bekövetkezett halála után egyetlen leánya, Pongrácz Éva (+ 1824.), aki Föld- váry Károlyhoz ment nőül, örökölte a helység földesúri jogát. Őt követte Földváry Miklós (f 1837.), kinek halála után ifj. Földváry Miklós, és Elek örökölték az ősi birtokokat. A tagosítás 1859-ben történt. 1873-ban a kolerajárvány itt sem kímélte meg a lakosokat. 1879-ben a régi templomot iskolabázzá alakították át. . ■: i : | -fj ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2024 lélek. Színmagyar. R. kath.: 50, ref.: 30, ág. ev.: 1929, eeréb: 15. Házak száma: 350. Területei 1933 kh., melyből a községé: 179. Szántó: 1344, rét: 22, legelő: 120, erdő: 180, szőlő: 117, kert: 49, terméketlen: 101 kh. Erdőbirtok: akác, 10—25 évesek. Tula jd.: Földváry Elemér. Termények: rozs, szilva, kukorica. Vas. áll.: Hosszuberekvéteri (3 km.). Autóbuszjárat: Gyömrőről indul 8—V11 és 3 órakor. Monor- ról visszaindul 9—1 órakor. Posta, Tel.: Üllő. Táv., Főszb., Vál. kér., Cső., Pii. bizt., Pii, szak.: Gyömrö. Járásb., Tkv., Adóh.: Mo- nor. Törvsz., OTL, Mezőg. kamr., Iparfü., Keresk. kamr.: Bpest. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: Péteri 2. Vezető jegyző: Kuszenda József. Középiskoláit Bpesten végezte, jegyzői vizsgát 1894-ben tett. Közigazgatási pályáját Benyén ikezcLte meg. 1901 óta Péteri község vezető jegyzője. Testnevelés1 Bizottság Levenle Egy és Isikoilámkívüli Népművelődés elnöke, a Hangya Szöv. díszelnöke, egyhá-’közs. felügyelő stb. Adóügyi jegyző: Márkus József. Közs. bíró: Hornyák András. Törv. bíró: Antal János. Pénztáros és közgyám: Szurda György. Közs. írnok: Korcsák Lajos. Postaügynök: Haluszka Gyula. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. Ágh. ev. egyházközség. Lelkész: Csaba Gyula. Ágh. ev. elemi iskola. Kántortanító: Barta Béla. Tanítók: Huber Zsigmond, Seh uhtár Gizella. KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Orvos: dr. Bódy István. Középiskoláit Rimaszombaton és Aszódon, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Doktorrá avatták 1927-ben. Í924—30- g a Budapesti Önk. Mentő Egy_ orvosa, ezzel egyidejűleg 1927—28-ig a Szt_ RŐkus-közkór- ház sebészeti osztályán gyakorlóorvos, 1927- ben a budakeszi Erzsébet királyné Szanatórium segédorvosa volt, 1928 óta Péterin magánorvosi praxist folytait és az OTI körzeti kezelőorvosa, 1930 óta pedig Bpesti Gépgyárak Betegsegélyző Pénztárainak kezelőorvosa is. Háború alatt orosz fronton karcolt, háromszor megsebesült egy éven át 30%-os rokkant volt. Háború után a Nemzeti Hadseregben :s szolgált. Jelenlegi rangja tart, 'honvédorvois. Bpesti Önk, Mentő Egyesület ezüst- és bronzéremmel és dicsérő oklevéllel tüntette ki. Szülésznő: Kriszt Istvánná. Bábák ép ző fanfolyamot 1922-ben, az 'ismétlő taniolyamoit 1930-ban Bpesten végezte.
