Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
GYÖMRŐ—MAGLÓD 13 tett isotffőrvizsgát. Háborúban szerb, albán és olasz (fronton harcolt, 1918-ban szerelt Je. Zsebők Ferenc. 1866-ban született (Szentbalázson. Szakmáját ugyanott tanulta. Mint segéd Budapesten, Székesfehiérott, Miskolcon és Kecskeméten dolgozott. Egykém enc és üzemét 1922-ben alapította Gyomron. Beloberk Tamás, Burián János, Bu- rián József, Burián Sándor, Pe- rényi Zsigmond, Varga József. Rövidárukereskedők: Dochnal Rezső, Havasi Jakabné, Klein Sándor. Strandfürdőtulajdonos: dr. Okoli- csányi Kuthy Dezső. Szabók, a) Férfiszabók: Csorba József, Petőfi u. 38. 1875-ben Tápiószelén született. Szakmáját Tápiószelén tanulta. Mint segéd (Budapesten, Kecskeméten működik. Először Budapesten volt önálló mester, majd 1920-ban Gyomron önállósította magát. A Gyomról Általános Ipartestület szabó-szakosztályának elnöke; Gyomrod: Társaskör vál. tagja, A háborúban mindvégig katonai szolgálatot teljesített, öccse, Mihály és sógora, Völgyi iLajos, a szerb fronton hősi halált haltak. Bánóczky János, Karsay Sándor, Kubicsek Vilmos. b) nőiszabók: Jakubovits József né, Kubicsek Mária, Matyó Eszter, Sáritz Antalné. Szíjgyártó: Tóth Ferenc. Szitakötő: Kiss János, Andrássy u. 25. Sodronyszövő-, fonó- és szitásmester. 1883- ban Szombathelyen született. Szakmáját Budapesten tanulta. 1924-ben önálló lett Gyomron, Az Albertirsai mezőgazdasági és ipari kiállításon elismerő oklevelet nyert. Üzeme géperőire van berendezve. Háborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült. 1918ban mint tizedes szerelt le. Szobafestők és mázolok: Menkő Antal, Árpád u. 201891-ben Jászberényben született. Szakmáját Jászapátín tanulta. Mint segéd Jász- ladány, Hatvan, Budapest és Gödöllőn dolgozott. Első Ízben Jászberényben lett önálló, majd 1929 óta Gyomron folytatja iparát. Jó- barátok asztaltársas ágnak ellenőre. Háborúban orosz fronton harcolt, 1919-ben mint tizedes szerelt le. Vas érdemkereszt, Károly csapatkereszt, 1912—13. mozgósítási emlék iker. tulajdonosa. Bátyja, Ferenc és sógora. Szokoli Sándor orosz fronton eltűntek. Gróf Jenő, Kelemen János, Loósz Károly, Patkós Sándor. Szobrász: Szabó László, Máriate- lep, Széchnyi u. 20, 1891-ben Mezőhegyesen született, középiskolát é9 az iparművészeti iskolát Budapesten végezte, Díszítő szobrász volt Budapest első mestereinél, önálló 1930-ban lett. Háborúban orosz fronton harcolt, fogságba esett, ahonnan 1918-ban szökött meg. Szikvízgyáros: Karsay József. Helyben 1889-ben született. A gyárat 19ill- ben alapította. Heti átlagos forgalom 900, nyáron 1500 üveg. Bátyja résztvett a háborúban. Temetkezési vállalkozók: Ballon József, Kesztler József. Tüzelőanyagkereskedők: Dodinál Dezső, Hangya Szöv., Szigeti István, Sződi Gyula. Üveges és üvegkereskedő: Schidtz Illés. i Yarrógépíigynök: Hanusz Istvóin, Yaskereskedők: Gercsár Rezső, Hangya Szöv., Stern Ferenc. Zöldságkereskedők: Bálint István, Dimitroff Péter, Ruttkay József. MAGLÓD Nagyközség. Hozzátartozik: Béla m., Dobozi t., Kóczán t., Tuzberek p. és Teleki t. A Gyula-Zsombor nemzetség ősi fészke. E nemzetség sarja volt az a Maylout nevű főúr, aki Béla király névtelen jegyzője korában, vagyis a XII. században élt, akitől a helység nevét vette. 1408-ban a Péczeli és a MaglódT család birtoka. 1612-ben HubayFerenc Fáy István özvegyének zálogosította el. A török hódoltság alatt a protestánsok mindegyre nagyobb tért foglaltak el a helységben, de azért a kath. hit nem szűnt meg, sőt egyideig a régi templomot mindkét felekezet közösen használta. De csakhamar viszály támadt a két felekezet között a templom birtokáért. Az ügy Amurát basa elé került, aki a templomot a protestánsoknak ítélte oda. 1701-ben a helységet Fáy Ferenc és István birtokában találjuk. A vallási viszálykodások II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt sem szűntek meg. 1703—1710-ben a templomot lerombolták s ekkor, a hagyomány szerint, hét jezsuita lelte itt halálát. A szatmári béke
