Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
14 MAGLÓD kötés után a helység, mely a szabadságharc alatt elpusztult, ismét benépesült. 1720-ban már 26 adóköteles háztartást írtak itt össze. Lakosai túlnyomóan magyarok voltak, de 1720-ban négy tót háztartást is találtak itt. Ekkor Veesés is hozzátartozott. Az ágosai evangélikusok Mária Terézia királynő uralkodása alatt, 1777-ben építették föl templomukat, melynek egyik nevezetessége az oltárkép és a szószék, mely azelőtt a régi templomban volt. 1737-ben a Ráday- és Eá2/-osaládok voltak a helység birtokosai. 1770-ben 22 tizenhat harminckettőd úrbértelket írtak itt össze. A XIX. század elején a Fáy-család volt a helység földesura. 1876-ban gróf Teleki Sándor és Gyula, Wodianer Béla, Kóczán Ferenc, özv.Sztrokay Antalné és a Fáy-család volt a helység legnagyobb birtokosa. Jelenleg Wodianer Rudolfnak, Kóczán Lászlónak és prof Teleki Tibornak van itt nagyobb birtoka. A Wodianer-kastély helyén a régi Lipthay-ház állott, melyet még Lipthay Sándor első neje:Forgách grófnő építtetett a XIX. század első felében. A mai kastélyt Wodianer Béla építtette 1870-ben. Könyvtárában mintegy 1500 kötet van. Kóczán László kastélyát 1838-ban építtette K. József. Van itt is kb. 2000 kötetből álló könyvtár. Maglódra a pogány török sanyargatása után a német veszedelem még nagyobb szenvedést hozott. A kuruc—labanc küzdelmek alatt a községet kétszer tették tönkre, úgyhogy csak egy ház maradt épségben, a templom is rommá lett. Petőfi Sándor illetőségéhez a maglódiak is just formálnak, mivel a nagy költő édesapja itt volt mészároslegény és a születés Maglódról való elköltözködés alkalmával történt. Petőfi öregapja itten volt ág. ev. kántortanító. A Kóczán-kastélyból a Sugárút táján befalazott alagút vezet. Néhol beszakadozik, egy helyen kirakott terem vált láthatóvá, melyben emberi csontok voltak. A községi lakosságból majdnem 1800-an tótnak tartják magukat, azonban jó magyar érzelműek. Történetileg megállapítható, hogy nagy részük magyarokból tótosodott el. Családi nevüket (Balog, Berta, Dudás, Galambos, Gáspár, Hajdú, Hegedűs, Mészáros, Tabányi, Varga stb.) ma is tartják. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5000 lélek. Magyar: 4970, német: 30. tót: 10, szerb: 5, egyéb: 5. Róm. kath.: 2700, ref.: 480, ágh. ev.: 1700, g. kath.: 10, izr.: 100, egyéb: 10. Házak száma: 1100. Területe: 3931 kh., melyből a községé: 50 kh. Szántó: 3005 kh., rét: 169, legelő: 151, erdő: 181, szőlő: 216, kert: 40, nádas: 6, terméketlen: 163 kh. Erdőbirtok: 181 kh. gróf Teleki Tibor, Gyömrő, tulajdona, akác és tölgy 30 éves. Talajviszonya: részben homokos, részben agyagos. Termények: rozs, árpa, tengeri, szőlő, dinnye és veteménv- félék. Vas. áll.: helyben. , Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Törvsz., Pü. ig., Keresk. Kamr., Mezőg. kamr., Iparfü., OTL: Budapest. Főszb., Pü. szak., Vál. kér.: Gyömrő. Járb., Adóh., Tkv.: Mo- nor. Pü. bizt.: Nagykáta. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezetőjegyző: Ernszt Vilmos főjegyző. Középiskoláit (Nagyváraidon, a jegyzői (tan- folyamot Pozsonyban végezte 1901-ben. 1902 óta működük Maglódon előbb mint s. jegyző, majd m tat aü, jegyző, 1914-ben főjegyzőnek választ of ták meg. Testnevelési tanács, (Népművelési bizottság elnöke, Önk, Tűzoltó Testület, Földmívesek Olvasókörének, Petőfi Asztaltársaság, Torna Club díszelnöke. Áll. 'iskolagondnok, Kaszinó válasz tm. tagja. írnokok: Juhász Sándor, Nagy Béla. Közs. bíró: L. Hajdú Pál. 18 hold földjén gazdálkodással foglalkozik. 1912 óta önálló gazda. 1929-ben választották meg a község bírójának. Földmívesek Olvasókörének választm. tagja, testnevelési bizottság, iskolaszék tagja. Háborúiban részt- vett, Przemyslbem oirosz fogságba esett ,aihol hat évig volt. Négy unokaf.váre halt hősi halált. M. kir. posta Postamester: Breznyik József. Máv. állomás Áll. főnök: Szabó Balázs intéző. M. kir. csendőrőrs Parnok: Győri Boldizsár thtts. 1912-ben lépett a csendőrség «szolgálatába. 1912—1918-ig a petrozsényi szárnynál teljesített szolgálatot, 1919-től Leányfalun, Pilisszántón, 1926 óta Maglódon örsparancs-
