Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD

275

vonult nyugalomba. A Kisbirtokosok és Gazdák Bi-zt. Rt-ne-k 10 éve képviselője, földjén saját gazdálkodással és konyha-kertészettel is foglalkozik.

Polgár István ny. Máv. főmozdonv- vezető, Kisfaludy u. 19.

Al-bertsirsám 18'73-ban szüleitett, géplakatos ipart -B pesten tanult. A -MÁV.

szolgálatába 1893-ban lépett. 1905-ben mozdonyvezetőnek léptették elő -s Horvátország ikülöböző helyén 13 évig, Zágrábban 3 évig teljesített szolgálatot. Helyben 1906-tól működött s mint főmozdonyvezető, mozdony- felvigyázó — 39 évi szolgálat után 1919-ben vonult nyugalomba. A háborúban orosz harctéren küzdött 28 hónapig, mint ailhdgy. szerelt le. István fia a kommunizmus alatt vértanúhalált halt.

Prehoffer Jenő ny. Máv. főkalauz, Búvár u. 2.

Cegléden született 1873-ban, 4 középiskolát u. itt végzett, A Máv, szolgálatába 1891- ben lépett, ahol előbb állomási szolgálatra osztották be, majd -a vizsga letétele után előbb kalauz, -majd főkalauznak léptették elő Állandó működési helye Cegléd volt, nyűg-alomba vonult 38 évi szolgálat után 1918-ban. Szog-áliataiért a Máv, ü, v.-től dicsérő elismerésben részesült. Jenő -fia gyógyszerész, a háború -alatt orosz,oláh és olasz harctereken küzdött.

Rcijnoha Zsigmond ny. Máv. áll.- vezető, Irinyi u.

Diós-zegen (Pozsony) született 1880-ban. Felsőip-ariskolát Wíemben végzett, a Máv. szolgálatába 1902-be,n lépett. Működéséit Aranyosmaróton kezdte. 1930-ban nyugalomba vonult. Háborúban minit áll, kezelő teljesített szolgálatot Pozsony megyében.

Reznáik János ny. Máv. főkalauz, Vitéz u. 18.

Cegléden szül, 1866-ban. 1891-ben lépett a Máv. kötelékébe, kevés megszakítással állandóan Cegléden töltötte szolgálati éveit, 19-20-ban, 36 év-i szolgálat után vonult nyugalomba, -mint -főkalauz, Ez alkalommal az üzletvezető-ség példás -szolgálatáért dicsérő eii-smerésbe(n részesítette. László ifia, helyi ügyvéd, végig-küzdötte a háborút, t. hadnagy.

Réthy Lajos ny. polg. isk. tanár, Erdő u. 15.

Győrben 1849-ben született. Iskoláit u. ott, a festészeti akadémiát Münchenben végezte. Polig. iskolai tanári oklevelét 1880- ban Bpe-sten nyerte, 1881-ben a helyi polg. iskolába osztották be -és ott 1913-ig működött, midőn nyugalomba vonult. Arany János és több remekíró műveit illusztrálta. Több kitüntetés-ben részesült. Az 1896 évi ezredéves kiállításon -bronz érmet nyert festményeivel. Az Arany Ján-o-s Társaság és a Kas nó tagja. 80-ik születésnapja alkalmából hálás tanítványai ösztöndíjas alapítványt-létesti-tettek a rajzban és festészetben legjobb 2 tanuló számára. Fia: István, nésztvett a háborúban és -ott -szerzett -betegségében hunyt el.

özv. Révay József né, ny. főmozdonyvezető özvegye, Bocskay u. 23.-Néhai férje Bpe-sten született 1861-ben. Lakatos ipart u. ott -tanult, 1880-ban szabadult if el. Máv. .szolgálatába 1891-ben lépett, Bpesten a nyugati p, u.-on működött, az összes szakivzsgáit letette, majd Galgócon, mint mozdonyvezető Nagyszombatban, 1898- t-ól Cegléden teljesített szolgálatot,1915-ben vasúti szerencsétlenség következtében történt haláláig. Fia: György résztvetf -a -háborúban, rokkant lett.

özv. Rapnik Gyuláné, ny. Máv. főmozdonyvezető özvegye, Bocskay u. 23.

Férje Kecskeméten született 1869-ben, la- lato-sipa-rt tanult, majd 1894-ben a Máv, szolgálatába lépett. Első állomáshelye Bpest volt, majd Kiskunfélegyházára helyezték, 1900-tól helyben működött. Mint főmozdonyvezető 40 évi szolgálat után 1923-ban vonult nyűg-alomba, meghalt 1927-ben, Az ösz- szes -vasúti egyesületnek részben alapító, -részben rendes tagja volt. Fia: Gyula — mint hadi-pilóta — -a háborúban oláh harctéren küzdött.

Saffran Róza ny. áll. polg. isk. tanárnő, Teleki u. 14.

B pesti születésű. Ugyanott végezte a ta- nítómőlképzőt és -az ip. isk, tanárképzőt is, Pályáját az abony-i el, iskolánál kezdte s ott 1886-tól 1906-ig működött. 1906-tól mint polg, isik. -tanárnő -helyben működött. Az ipariskolában -a kézimunkát és rajzot tanította. 1929-ben vonult nyugalomba. A M. A. -N. iSz, -tagja.

Samu Mihály ny. csend, tiszthelyettes, Széchenyi u. 45.

Vajdaszentiványon 1877-be-n született. -Iskoláit i-s ott végezte. 1898-ban bevonult -a 12. utászzászlóalijhoz, 1901-ben -mint fő-hidász 'leszerelt -s -a csend-őrség szolgálatába lépett. A kolozsvári I, csend, ker.-hez osztották be, ahol fckozatio-san, tiszthelyettessé lépett elő, -Főbb állomáshelye volt Besz-terce- megy-ében. 1928-ban vonult nyűg-alomba. Szolgálati ideje -alatt többször -dicsérő oklevéllel tüntették ki. Az összes szolgálati jelvények tulajdonosa. Háború -alatt harctéri szolgálatot 'teljesített. Kitüntetései: ez. érd. kér. ,a v, é. iszalagján.

Sándor János ny. csend, tiszthelyettes, Széchenyi u. 33.

[H-áro-miszéik megyében- 1887-ben -született. Iskoláit is ott végezte, 1908-ban bevonult -a 2. gy, ezredhez. Két és fél évi szolgálat után m'nt tizedes a csendőrség -kötelékébe lépett. Főbb állomáshelyei: Brassó, -Nagyr-ápolt,