Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

276

CEGLÉD

Salgótarján, Cserhát stb, voltak. Helyben 3 évig mint oktató működött, Érsekva iker ten mint hely. rőpárnak szolgált. 1931 -ben vonult nyugalomba. 1924-ben dísérő oklevéllel tüntették ki. Háború alatt az orosz, román és olasz harctéren küzdött, megsebesült. Kitüntetései: kisez,, bronz v. é., Károly es. kér.. seb. é., háborús eml, ér. 20 éves kát. szolgálati jelvény,

özv. Schweiger Gáborné sz. Neu- hold Piroska, Pesti u. 24.

Vingán született. A Jézusszíve Szöv. a 'Mária Társulat, a R. Kath. Nőszövetség, a Ferences rend és a M, A, N, Sz. r, tagja. Férje Nagybocskón 1871-ben (született. Iskoláit Máramarosszigeten és Szatm árban. a jogot iMjáramarosszigeten végezte. Pályáját 1893-ban kezdte Mára mar ossz igeten a Pü.

igazgatóságnál. Temesváron mint törvényszéki aljegyző, Vingán és Karánsebesen mint jegyző, Szítágysomlyón minit albíró működött. Lippán hasonló minőségben volt, majd járásbíróvá nevezték ki. 1916-ban Nagykikin- dára került s a járásbíróságnál mint törvsz. bíró, majd a törvényszéknél mint tárgyalási elnök működött. 1918-ban a hűségeskű megtagadása miatt kiutasították. 1920-ban Ceglédre került s mint járb. áléinak 1926-ig működött, midőn nyugalomba vonult, Egy évi'g még mint közjegyző helyettes működött. 1930-ban elhunyt.

Sebek József ny. Máv. főkocsimes- ter, Szép u. 6.

L:bonyban (Cseh orsz.) született 1843-ban,

1869-től gazdatiszt volt, 1873-ban a Máv.

szolgálatába lépett. Fokozatos előlépés után 31 évi szolgálati idővel — mint főkocsimes- ter — 1904-ben nyugalomba vonult. Szolgálataiért dicsérő oklevéllel tüntették ki. A helyi Katholiikus Kör tagja.

özv. Sepsi Jánosné. pta ellenőr özvegye, Déli u. 82.

Helyi születésű. Iskoláit is itt végezte.

Férje 1876-ban született. Iskoláit helyben

végezte, majd állami szolgálatba lépett. Posta és távírda tanfolyamot végzett 1910-ben. 1911-től Újpesten, 1912-től helyben működött, 21 évi szolgálat után 1920-ban hunyt el. Családjából Sepsi Károly az orosz harctéren hősi halált halt, Sepsi Ferencet eltűnése után holttá nyilvánították,

özv. Simon József né, ny. Máv. elöljáró özvegye, Temető u. 3.

Férje K'sguton született 1855-ben. gimnáziumot Sárospatakon végzett, A Máv. szolgálatába 1895-ben lépett s előbb raktári beosztásban működött, majd az összes tanfolyamok elvégzése után állomás elöljárónak léptették elő. Állomáshelyei: Pitvaros Martfű, Tószeg, Tiszavárkány és Nagyszénás voltak. 1915-ben vonult nyugalomba.

Somody Ernő ny. főszertárnok, Szép u. 15.

Kecskeméten szüleitett 1855-ben. Középiskoláit is Kecskeméten végezte. Bpesten lép a Máv. szolgálatába, 32 évi szolgalat után 1914-ben mint főszertárnok vonult nyugalomba.

Somogyi Gyula ny. állampt. főtanácsos, Temető u. 43.

Nagygépesen született 1868-ban, gimnáziumi érettségit Sárospatakon tett 1886-ban. A M, kir. Állampénztár szolgálatában Késmárkon — mint gyakornok —- lépett 1886- ban. szakvizsgát 1887-ben tett. Állampénztári tisztnek 1889-ben nevezték ki, tanácsosnak 1918-ban, főtanácsosnak 1920-ban léptették elő. Helyben 1897-től—részben m'nt főnök működött, 37 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 1928-tól a helyi forgalmi adóhiv, főkönyvelője. Az Úri Kaszinó volt pénztárosa és könyvtárosa, jelenleg tagja. Szolgálataiért a Ferenc József szolgálati éremmel tüntették ki. A háborúban Andor és Zoltán fia küzdötte végig. Andor a harctéren szerzett betegségében 1929-ben meghalt, dr. Somogyi Zoltán ügyvéd, a MOVE. országos kar d vívóba j noka.

Staudt Károly ny. Máv. főmozdonyvezető, Gyep u. 9.

Érsekújváron született 1881-ben. Szakvizsgáit Bpesten a technológián tette le. 1905- ben a Máv. szolgálatába lépett Érsekujváron, 1908-ban Ceglédre helyezték át, ahol mint mozdonyvezető, később, mint főmozdonyve- zető teljesített szolgálatot, 1925-ben. mint mozdcnyklvigyázó vonult nyugalomba. Üz- letvcz'Jőség írásbeli elismeréssel tüntette ki, Háb a alatt hadianyagszállít-áshoz vezényelték ki a hadszimiérre, majd József főherceg és Terstyánszky hadtestparancsnok szerelvényeit vezette. Tűzvonal körzetben bátor magatartásának adta tanú jelét.

Szabó Ambrus ny. Máv. kalauz, Halász u. 15.

Nagykőrösön született 1858-ban. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után a Máv. szolgálatába lépett 1878-ben, Szelnék, P'skí voltaik állomáshelyei, 1892-ben Ceglédre helyezték, majd ismét Szolnokra, majd 1913- ban fenti minőségben nyugalomba vonult. Kansz, Voge vasúti egyesület tagja.

özv. Szabó Gáborné honv. számv. főmester özvegye, Csokonay u. 2.

iNéhai férje Tordán 1879-ben született, kereskedelmi pályára lépett, majd 1901-ben a hadsereg szolgálatába állott. Kolozsvárról az oláhok kiutasították és azután a Nemzeti Hadsereg kötelékében szolgált. Egy fuldokló kimentéséért a kor. ez. érd. kereszttel tüntették ki. Háborúban az orosz harctéren küzdött s az itt szerzett betegségében 1927-ben meghalt. Több v, é. tulajdonosa.

Szabó Márton ny. csendőrtörzsőrmester, Dob u. 3.

Szombathelyen 1881-ben született, iskoláit