Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

274

CEGLÉD

Bpesten született 1889-ben. Két gimnáziumot Cegléden, 4 középiskolát pótlólag végzett, a Máv. szolgálatába 1908-ban lépett Budapesten az Istvánt elki főműhelyben. 1925- ben ment nyugalomba, A Máv. Igazg, és az Üzletvezetőségtől 'több elismerő oklevelet kapott. A közegészségügy terén kifejtett érdemeiért a Vöröskereszt díszéremmel tüntették ki. Háborúban mimt vasutas hadiszolgálatot tel jesített,

Opra Mihály ny. állptári főtanácsos, Dr. Gombos L. u. 9.

Kézdiszentkereszten 1867-ben született, gimnáziumi érettségit 1886-ban Csiksomlyón tett. Állami szolgálatba 1889-ben lépett Se- gesvárott, mint adóhiv. gyakornok, Erzsébetvárosra mint adótisztet helyezték, majd Or- sován mint adóhiv. főnök 12 évig működött. Ceglédre 1949-ben mint menekült került, ahol 1919-ben főtanácsossá nevezték ki. Negyven’évi szolgálat után 1929-ben nyugalomba vonult. A pénzügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette iki 1929-ban. Fia, rn'nt e. é, önk. az orosz és ólasz harctéren küzdött, 1918-ban szerelt le,

Oroszváry Endre ny. v. adótanácsnok, Bocskay u. 7.

Helyben 1863-ban született, Bpesten 1879- ben keresik, érettségit tett. Pályáját mint gazdasági írnok kezdte. 1881-ben mint napidíj as a városhoz került. 1887-ben házi pt, ellenőrré, 1900-ban adó tanácsnokká választották meg. 1923-ban 42 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Négyszer kapott elismerő oklevelet. Az Egys. Ceglédi, Ipar Keresik, és Népbank Rt. felügy. biz, tagja, az Ungh- váry László Boriker. Rt, íelügy. biz. elnöke. Két fia: Gyula és László részt vettek a háborúban, Gyula orosz fogságban volt.

Oroszváry Lajosné, Máv. pályafelvigyázó özvegye, Népkor u. 20. Férje Pozsonyban született 1866-ban. A Máv, szolgálatába 1888-ban lépett s mint pályafelvigyázó Malackán, Abonyban, Alsó- dabason működött, szolgálatközben halt meg 1905-ben,

özv. Pajor Józsefné, ny. Máv. főkalauz özvegye, Búvár u. 4.

Szomorfalun született. Néhai férje Pozsonyban lépett a Máv. szolgálatába, majd Szől- lősön teljesített szolgálatot. 1908-tól kezdve pedig Cegléden mint áll. elöljáró,

özv. Pap Lajosné, ny. Máv. főkalauz özvegye.

Férje 1875-ben született Cegléden. 1892- ben lépett a Máv. szolgálatába Cegléden s 35 évi szolgálat után mint főkalauz vonult nyugalomba. 1929-ben hunyt el. Özvegye a Nőegylet tagja. Lajos és György fiai szintén a Máv, iszolgálatában állanák, Géza ref. el- Icész.

özv. Pataki Imréné, ny. Máv. pályafelvigyázó özvegve, Rákóczi u. 6.

Férje Cegléden született 1863-ban, 6 gimnáziumot Kecskeméten végzett. A Máv, szolgálatába 1880-ban lépett s előbb Szencen — mint gyakornok — működött, majd pályafelvigyázóinak léptették elő. Ilyen minőségben Zsámbcikréten és Galgócliptóvárott 13 évig működött, Cegléden 1896-tól teljesített szolgálatot. Nyugdíjba 33 évi szolgálat után 1918-ben vonult. Rezső fia — mint ihdgy. — az orosz harctéren hősi halált halt.

Pál József ny. Máv. főkalauz, Csillag u. 19. •

Cegléden született 1882-ben, a Máv, szolgálatába 1905-ben lépett. Működését helyben, —- mint fékező — kezdte, majd az ösz- szes szakvizsgák letétele után fokozatosan előlépve — mint főkalauz 36 évi szolgálat után 1930-ban vonult nyugalomba. Szolgálataiért elismerésben részesült és dicsérő oklevéllel tüntették ki. A háború alatt — mint hadíköte;le9 vasutas — Újvidéken stb, helyeken teljesített szolgálatot.

özv. Pásztor Mihádyné, ny. tanító özvegye, Széchenyi u. 87.

Helyben született, iskoláit u, itt végezte. Néhai férje helyben a rám. kath, iskolában mint felekezeti tanító működött. 'Munkásságáért a tantestülettől elismerő oklevelet kapott. Irodalmi téren is nagyobb tevékenységet fejtett ki, a Ceglédi Közlöny fölmunka - társa volt. Hosszabb időn keresztül iparosiamon c iskolai oktató volt, 1922-ben Ibalt meg.

Peszeki Pád ny. Máv. főkalauz, Lövész u. 1.

1869-ben Cegléden született. 1896-ban lépett a Máv, szolgálatába, ugyancsak Cegléden, kalauznak, majd főkaluznak nevezték ki. 1921-ben 36 évi öisszszolgálat után vonult nyugalomba. Békében a 38. gy. ezredben 3 évet szolgált, mint szkv. szerelt le. József testvére hősi halált halt a román fronton.

nemes Petneházy Antal ny. Máv. főkalauz, Felház u. 22.

Petnéházán (Szabolcs m.) született 1872- bem. Iskoláit u. ott és Nagyszombatban végezte. A Máv. szolgálatába 1892-ben lépett, Szegeden a személyforgalomnál teljesített szolgálatot, majd Ceglédre helyezték és 1921-ben nyugdíjba ment. Nemességük Kun László idejére vezethető vissza. Háború alatt Cegléden teljesített szolgálatot.

Pintér Mihály ny. Máv. főkalauz, Törteli u. 3.

Szolnokon született 1865-ben, 4 középiskolát u. ott végzett. Lakatosipart tanult, 1883-ban szabadult fel s mint segéd 2 évig dolgozott. A Máv, [szolgálatába 1891-ben lépett, állandóan helyben működött s 36 évi szolgálat után 1914-ben —• mint főkalauz —