Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
244 CEGLÉD ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 36.929 lélek. Színmagyar. R. ka+h : 18.263, rek: 16.513, ágii. ev.: 981, izr.: 1017, egyéb: 155. Házak száma: 7324. Az 1930. évi népsz. szerint a városnak 38.016 lakosa van. Területe: 49.963 kli., melyből a városé: 2044 kh. Szántó: 33.407, rét: 4460, legelő: 3602, erdő: 473, szőlő: 4475, kert: 318, nádas: 28, terméketlen: 2056, egyéb: 1144 kh. Termények', búza, rozs, tengeri, árpa, gyümölcsösök, főleg szőlő és alma. Vas. áll.: helyben. Posta, Táv., Tel., Járb., Adóh., Tkv., Pii. szak., Cső., Yál. kér.: helyben. Törvsz.: Kecskemét. Pü. ig.: Bpestvidéki. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Polgármesteri hivatal Tel.: 1. Polgármester: ár. Sárkány Gyula. Született Kiskőrösön 1890-ben, Középiskoláit Cegléden, az egyetemet Budapesten végezve, 1913-ban jogtudományi doktorrá avatták. A világháborúba 1915-ben bevonulva, nem,sokára orosz hadifogságba került, hol három évig szenvedett és 1948. év végén került haza. 1919-ben már Cegléd h, polgármestere és 1920-bam a közbizalom a polgármesteri székbe helyezi. Neki jutott osztályrészül a romok eltakarítása után a konszolidáció nehéz munkájának keresztülvitele. A vasúti és úthálózati csomóponton fekvő és törekvő nagy alföldi város rendezése, mai nívóra való emelése mind az ő mumkássá- ;gát, törhetlen akaraterejét dicséri. Erős hivatali és társadalmi elfoglaltsága mellett is tovább képzi magát és egy évi polgár- mesteri működés után letette az ügyvédi vizsgát. Az ő polgármesterségéhez, illetve itevékenységéhez fűződik a városi kórház, csecsemővédő,' szülőotthon létesítése, a Nemzeti Bank, posta és ikir, adóhivatal felépítése, városrendezés és fásítás. Igen sok kidolgozott terv vár megvalósulásra a polgár- mesteri asztalon melyek legtöbbjének megvalósítása kizárólag az anyagiak hiányán akadt meg. K'ragadunk egynéhányat a jövőbeni progromból: középfokú, gazdasági iskola, kerületi iskolák létesítése, a polgári iskoláknak új épület építése, a hatalmas modern vágóhíd elkészítése, melyhez az állam 200.000 pengő hozzájárulást helyezett kilátásba. Sárkány polgármester a gyakorlati életkövetelményeket kellőkép meglátva, minden igyekezete azon van, hogy a nagyobbrészt mezőgazdasággal foglalkozó városi lakosságnak mindazt a lehetőséget nyújthassa, melyek az életkörülmények folytán szükségessé váltak. Cégiéinek hatalmas mezőgazdasági gócponttá kell váln a. A környék 200.000-ből álló gazdaközömságének Ceglédhez való kapcsolódását szükséges keresztül v:nni. Ennek alapfeltétele több gazdasági kisvasút és kilenc köves út létesítése. Ezeknek a megteremtésében látja elsősorban polgármesteri hivatását. Az előzékeny modorú, közvetlen első polgárát a város közönsége közszeretettel és becsüléssel veszi körül. Főjegyző: Kolofont József. Született 1876-ban Cegléden, Középiskoláit Sopronban, a jogot Bpesten végezte. Tizenhat év óta áll a város szolgálatában a polgármester egyik legbuzgóbb munkatársa. Mint helyi köz ügyekkel foglalkozó újságíró 30 éve működik a városban. Jelenleg a Ceglédi Közlöny felelős szerkesztője. Tiszti főügyész: dr. Dobos Sándor. Helyben született 1881-ben. 1930-ban választották meg városi tiszti ügyésznek. Pest vármegye t, b. főügyésze. A reif, egyházközség főgondnoka, a kecskeméti ref, egyház- község tanácsbírója, a Ceglédi Gazdasági Egy, elnöke. I. o. aljegyző: dr. VáHconyi Ferenc. II. o. aljegyző: dr. Szoboszlay István. Pénzügyigazgatás A) Adókezelés. Adótanácsnok: dr. Szalisznyó dános. Cegléden született 1883-ban, Iskoláit helyben és Nagykőrösöm, az egyetemet Bpesten végezte. Jogtud. doktorátust tett. 1910-ben került a városhoz mimt árvszéki ülnök. 1924-ben megválasztották aü, tanácsnoknak. Az Úri Kaszinó tagja, a Népkor, Egyéniő- ségi Kör vál. tagja, volt elnöke, a Nép- és Gazdákor volt titkára, A „Ceglédi Kisgazda" hetilap volt szerkesztője. Irodalmi munkásságot fejt ki. Kataszteri nyilvántartó. Dósa Ede. Adónyilvántartók: Lapp Sándor, Forgács Béla, Barra László, Boán J ános. Számtisztek: Gytira Sándor, Magyar Ferenc, Beró Mihály. írnokok: Antal József, Juhász Pál, Hornyák Pál. Végrehajtó irodavezető: Kubvnyi Imre. Végrehajtók: Józsa Mihály, Plutzer ,
