Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD 245 Márton, Rozbora Mihály, József András, Török Pál, Sándor László B) Javadalmi hivatal. Hivatalvezető: Gyenes József. Kiskúnífélegyházán 1878-ban született, is­koláit u. ott végezte. 1908-ban a pénzügyőr­ség szolgálatába lépett s mint főszemlész 1920-ban vonult nyugalomba. 1920-tól hely­ben a Társadalmi Hivatal vezetője. A Nép, Katholikus és Kossuth Kör tagija. Pénztáros: Bálint Miklós. Fel­ügyelő: B erényi Ignác. ElKn- őrök: Pataki Mihály, Sztanyik János, Lengyel Károly, Ócsay Károly, Tálas Péter. C) Számvevőség. Főszámvevő: Füle Ferenc. Számvevő: E. Tóth Jenő. Cegléden 1894-ben született. iskoláit Szolnokon végezte. A város szolgálatába 1916-ban lépett, 1921-ben megválasztották számvevőnek. Levente Egyesület, MOVE tag­ja, Iskolánikivüli Népm. biz. pénztámoka, A háborúban orosz harctéren küzdött, lég­nyomástól 60 százalékos rokkant lett s mint e. é, ö, szikvt 1916-ban elbocsájtották. Ki­tüntetései; Károly cs. iker., iseb. érem és há­borús emlékérem, Alszámvevő: Wessely Ferenc. ír­nok: Kecskeméti Ferenc. D) Pénztár. Pénztáros: Némedy István. Ellenőr: Szalisznyó József. C) Forgalmi adóhivatal. Hív. vezető: Csák Zoltán. Főköny­velő: Somogyi Gyula. Főellenőr: Szunyogh Károly. Ellenőrök: Gá­bor István, Cébán Jenő, Bárkány János, Világhy Elemér. Könyvelő: Dávid Andorné. Árvaszék Árvaszéki ülnök: dr. Bogdán Gyula. Helyben született 1894-ben. Középiskoláit u. itt végezte, a jogakadémiát pedig Kecske­méten, Jogtudományi doktorátust Szegeden tett. 1914-ben a katonai számvevőséghez ke­rült, 1917-ben II. o. aljegyzővé, 19'21-ben I. o aljegyzővé választották meg. 1924-ben lett árvaszéki ülnök. Az Egyenlőség Körnek elnöke, a Gazdasági Egyesület számvizs­gáló biz. elnöke, a Kossuth Kör volt ügyv. elnöke, a MOVE vál. tagja, a Bpesti Ma­gyar Török Egy. vál. tagja, a Turáni 100-as küldöttség és számos társadalmi egy. tagja. Árv. jegyző: Jónás Benő. Árv. ikta­tó: Ócsai József. Közig, gyakor­nok: dr. Orosz József. Gazdasági hivatal Városgazda: Farkas Ferenc. Napidíjasok: Túri József, Csurgat Sándor. Községi bíróság R. büntetőbíró: dr. Szalisznyó Sán­dor. 1899-ben született Cegléden, Érettségit Cegléden tett, 1925-ben avatták dók orrá a szegedi egyetemen. 1919-ben lépett a város szolgálatába, 1925-ben választották meg városi büntető bírónak. Napidíjasok: Varga Antal, Virágh Ferenc. Közegészségügyi osztály Ügyv. orvos: dr. Zsivkovics Aladár. Soborsm (Arad m,) 1868-ban született, egyetemet Bpesten végzett, orvosi diplomát 1904- ben nyert. Működését a Cs. és Kir. 68. gy. ezrednél — mint katonai alorvos kezdte. Önálló gyakorló orvosi működést 1895—1900-ig Kondoroson folytatott, 1900—­1905- ig Mezőberényben községi orvos volt, 1905-ben Cegléd város vezető főorvosának választották meg, 1925-től városi tiszti fő­orvos, A város nyilvános jellegű kórházá­nak 1905—1930-ig igazgató főorvosa. MÁV és Gyermekmenhely orvosa. A helyi új kórház létesítésében tevékeny munkásságot fejtett ki. A vadász Társaság elnöke. A háború alatt az ittlevő kb, 2000 személyes nter,náló tábor és két hadi,kórház vezető főorvosa volt, mely munkásságáért a Ferenc Salvátor vöröskereszt é, (hadiékítménnyel) tüntették ki. V. orvos: dr. Lux Ervin. Gyulán 1887-ben született, egyetemet Ko­lozsvárott végzett, orvosi diplomát 1913-ban nyert. Működését a kolozsvári egyetem el­megyógyintézeti klinikáján kezdte, 1914-től a dicsőszentmántoni megyei kórház sebész al­orvosa volt, 1919-ben — mint menekült or­vost —- helyben városi orvosnak választották meg. A helyi lapokban és egészségügyi folyó­iratokban állandó közegészségügyi propa­gandát fejt ki Az Orsz, Orvos Szöv,, MOVE és számos kulturális és társadalmi egyesü­let tagja. A háborúban 1944-től — mint zászlóalj orvosifőuök — orosz és olasz harc­iéren küzdött. V. szülésznők: özv. Zsíros Mihályné, özv. Tóth Ferencné, Mikus Ist­vánná, Türei Frencné.

Next

/
Thumbnails
Contents