Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
CEGLÉD 237 A világosi fegyverletétel után a ceglédi honvédeknek egy része hazament a városba, sokan azonban az osztrákok fogságába kerültek, akik őket besorozták az osztrák hadseregbe s levitték Olaszországba. 1852 elején elfogták Bobory János róni. kath. plébánost is, aki 1848-ban Kossuth fogadására készítette elő a népet s aki később maga is hadbavonult. Josephstadtban szenvedett öt évi várfogságot. Hasonló sorsban részesült Szabó Károly ref. lelkész is, akit 15 évi várfogságra ítéltek. Cegléd a Bach-korszak alatt csendes életet élt s a város népe az osztrák uralom alatt is a hazaszeretetet táplálta szívében s tevékenységét a város fejlesztésére fordította. A kiegyezés után A város fejlődésének újabb korszaka következik. Az 1885:XXII. t.-c. alapján kapta, mint rendezett tanácsú város, közigazgatási szervezetét. Képviselőválasztói joggal még' 1848 előtt rendelkezett s mikor 1876-ban a város akkori képviselője, Simony i János elhalt, a választópolgárok egyhangú lelkesedéssel Kossuth Lajost választották meg képviselőjüknek. A mandátumot a polgárság személyesen akarta átadni Kossuthnak s e célból egy száztagú bizottságot alakítottak, amelynek az volt a feladata, hogy Kossuthot a mandátum. elfogadására bírja. A küldöttséget Kossuth 1877. jan. 24-én fogadta Baracconeban s a találkozás valóban megható volt. A küldöttségnek azonban minden fáradozása és kérése eredménytelen maradt, mert Kossuthot nem tudták a hazatérésre rábírni. Ez a küldöttség volt a híres turini százas küldöttség s az első az országban, amely Kossuthot száműzetésében ily nagy tömegben s politikai célzattal felkereste. Sokáig képviselte később az ország- gyűlésen Ceglédet a szabadságharc nagynevű vezérének fia, Kossuth Ferenc. Cegléd város ezután a rohamos fejlődés képét mutatja. A modern Cegléd megtermtése volt polgármesterének, Gubody Ferencnek nevéhez fűződik, aki közel negyedszázadon keresztül vezette a város ügyeit s az ő munkásságának köszönhetik mindazon intézmények a megvalósulásukat, amelyek a várost régi, falusi jellegéből kivetkőztették, kultúráját fejlesztették és vagyonát gyarapították. Érdemeit a város történetében nemcsak számos altkoása örökíti meg, hanem a róla elnevezett kertben felállított mellszobra is. Utána méltó utóda, dr. ifj. Gombos Lajos folytatta a város fejlesztését. % A mai Cegléd A városnak nagykiterjedésű határa van. Nagyobbrészt sík területen fekszik. Határának földrajzi alakulata teljesen alföldi jellegű. Talaja részben homok, részben agyagos fekete föld, azonkívül kevés szikes rész is előfordul. A termőtalaj alatt vastag rétegekben kitűnő agyag található. A város a tojásdadalakú határ közepén fekszik s dacára többszöri elpusztulásának, a régi helyén terül el. Hosszú, széles, egyenes utcáival nagy területet foglal el és igazi alföldi város benyomását kelti. Szabályos utcasorai, szép terei, tiszta és rendezetten épült házai kellemes benyomást tesznek a szemlélőre. A nyílegyenes utcák a város középpontjában az Árpád- és Kossuth-téren futnak össze. Az állomásról a város belsejébe menve, balról érjük a Gubody- kertet, amely a város tulajdona s egyetlen közeli séta- és szórakozóhelye. A kert középső részén van a svájci stílusban épült városi vigadó s egyik virágköröndjében áll Gubody Ferenc egykori polgármesternek Horvay szobrászművész által készített bronz mellszobra, amelyet a város polgársága emelt 1909-ben. Az Árpád-téren van a nagy ref. templom, amely egyike az ország legnagyobb és legimpozánsabb református templomainak. A tér keleti oldalán van az 1895/96. években épült ág. ev. templom. A tér közepén áll Horvay János szobrászművész sikerült alkotása, Kossuth Lajos ércszobra, amely azt a jelenetet ábrázolja, amint Kossuth a város népét fegyverre szólítja. Egyik kezét szívére szorítja, a másikkal pedig előre mutat. Két mellék- alakja a talapzaton: a csatába induló honvéd, egyik kezében a zászló s a másikat az apja szorítja. A szobor, a város hozzájárulása mellett, közadakozásból készült. Leleplezése 1902 szept. 18-án volt. A városháza impozáns, egyemeletes, három utcára néző épület. A város főtere a Kossuth Lajos-tér. Ä városháza és a templom közötti részen mondotta el Kossuth Lajos 1848-ban történelmi emlékű, gyújtó beszedet. A tér közepén észak-déli irányban áll a róm. kath. templom, amely előtt alt a Szentháromság-szobor, amely Kiss Györyy szobrász alkotása.
