Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
238 CEGLÉD A városon kívül — néhány téglagyár és gőzmalom kivételével — gyárakat nem igen lehet találni s alig érünk ki a városból, szőlőskerteket, gabonatermő földeket találunk, élénk utalással arra, hogy Cegléd nem ipari, hanem földmívelő város. Az ú. n. bedei szállások mellett van az Unghváry- örökösök világhírű gyümölcsfaiskolája és szőlőtelepe. Egyházak A város lakosságánál a református és a róni. kath. vallás az uralkodó. A felekezetek közül a rom. kath., reformátusok, ág. hitv. evangélikusok és az izraeliták alkotnak önálló egyházközséget. A felekezetek közötti viszony a legpéldásabb, kölcsönösen megbecsülik s tiszteletben tartják egymás vallását. Már a régibb századokban is teljes jó viszony uralkodott a felekezetek között s ebben a felvilágosodott polgárságon kívül az egyházak lelkészeinek is nagy az érdemük, nemcsak a régi korban, hanem ma is. A róm. kath. egyház első hiteles nyoma a XIV. század elejéről való. „N. Sacerdos Seglar“ plébániájáról, amely ..Seglar“ — történetíróink megállapítása szerint — kétségtelenül Cegléd volt. 1350-ben már Cegléden találjuk a Szent Anna-kápolnát, amely ^mellé 1358-ban Erzsébet királynő templomot építtetett. 1368-ban a város a Klarissza-apácák tulajdonába jutva ezek gyakorolják az egyház kegyúri jogát is, akik ezen jognál fogva több plébánost neveznek ki. Mészáros Lőrinc plébános 1514-ben Dózsa György vezérévé csapván fel, árván hagyta híveit és egyházát s a városban maradt kevés katholikus hívő a mohácsi vész után elterjedt reform-eszmék követőjévé lett, amelynek következtében 1530 körül a templom is az új vallás használatába került. A török uralom után a Klarissza-apácák a megfogyatkozott hívek helyére, 1743 körül, katholikus jobbágyakat telepítettek le, kiknek lelki életét a ferencrendi szerzetesek gondozták előbb szabad ég alatt, később pedig egy kis kápolnában tartott istentiszteleten. Az apácák a templomot a helytartó tanács útján 1753-ban visszaszerezték. 1782-ben a Klarissza-rend feloszlatása után az egyház a vallásalap kegyurasága alá került. A helytartótanácsi intézmény 1820-ban elrendelte egy egészen új templom felépítését, amelynek kötlségeit egyrészt a vallásalap viselte, egyrészt pedig a hívek adakozása útján fedezték. Az új templom építését 1821-ben kezdték meg s azt 1825 dec. 19-én felszentelték. Az egyház anyakönyveit 1743-tól vezetik. • A református egyház a mohácsi vész után alakult s a régi feljegyzésekből csak annyit állapíthatunk meg hogy Cegléden a protestáns vallás behozatala az 1530-as évekre tehető, amikor is az egész lakosság protestáns lett s a kath. templomot vették használatba. Az első biztos adat 1545-ből való, amikor szegedi Kiss Istvánt választották meg lelkipásztornak. A török hódoltság alatt, sőt még azután is több csapás érte az egyházat; egészen a XVIII. század elejéig kellett elszenvednie az egymást követő csapásokat, amelyek után csakhamar virágzásnak indult, gyarapodva a Mátra vidékéről bevándorolt protestáns tótokkal. Amikor 1753-ban a katolikusoknak vissza kellett adni a templomot, az új templom felépítéséig az iskolában és^ a temetőben tartották az istentiszteletet, míg aztán 1754, év végére elkészült az új templom. Az egyház ezután békés évtizedeken kérészül külső és belső életében egyaránt gyarapodott, mígnem 1834 május 29-én a templom a lelkész- lakkal. az iskolákkal és több száz házzal együtt a tűz martaléka lett.. Néhány év múlva, 1835—1840. években, felépült az olasz renaissance-stílusú, az ország legnagyobb és legimpozánsabb református temploma, amelyet 1890-ben restauráltak. A torony magassága 48 méter. A református egyház jelenleg virágzó anyagi helyzetben van, amely nagyrészben a hívek áldozatkészségének eredménye. Az ág. hitv. evangélikus egyház hívei a XVIII. század végén tűnnek fel Cegléden, amikor a Mátra vidékéről sok tót telepedett le a városban, majd a szomszéd községekből is lassan sok betelepedett család szaporította az evangélikus hívek számát. Az első presbitérium 1791-ben alakult, anyaegyházzá azonban csak 1802-ben szervezkedett. A templom 1818-ban épült, amely azonban a várostól kisajátított épületek közé esvén. 1896-ban új templom építésére volt szükség, amely a hívek áldozatkészségéből fel is épült s 1896-ban átadták a használatnak. Az izraelita hitközség eredete újabb keletű. 1843-ban Cegléden mindössze 7 zsidó család lakott s összes számuk 33 volt. A szabadságharc után
