Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

KÓKA 127 Fehérnemű tisztítással foglalkozott 1915- ig. Iparát orosz fogságban 'tanulta. Mint segéd Rpesten és helyben dolgozott. 1926 óta önálló. Mozgósításkor a 29. h, gy. ez­redhez ivomu.lt be. orosz fronton harcolt, majd fogságba esett. 1918-ban szerelt le. Agócs János, Agócs Mihály, Bagó 'Sándor, Horváith István, Laboncz Sándor, Lantos Béla, Palásti Já­nos, Pálinkás István, Tamás Im­re, Tóth István, Tóth József. Cséplőgéptulajdonosok: Brunauer Kálmán, Brunauer és Gyurina, Frész Mihály, Kiss György, Me­leg András, Papp József. Építési vállakozók: Bugyi István. Iparát Kólkán és Szemtmihályom tanulta, Bpesten 6 éven át dolgozott. 1930 óta ónál-, ló, ő építette a helybeli zárdát, óvódat, kultúrtermet stb. A háborúban 1914-től vett részt, a 68, gy. ezrednél szolgált, szerb és orosz frontokon hacolt 9 hónapon át, Ösz- szeomláskor szerelt le. Földbirtokosok: gr. Pálffy urada­lom 1899 kit. Ujmajor. Intéző: Mancha Ferenc. Ezenkívül van még a községben egy 50 holdon felüli és 53 húsz hol­don felüli birtokos. Fűszer- és vegyeskereskedők: Bleier Mór, Hagy a Szöv., Hanófer Izi­dor, Hartmann Sándor, Horváth Béla, Kohn Ernő, Neumann Mér­né, Papp István, Soós Dezső, Schwartzer Rezső. Gépkereskedő és gépügynök: Kap- tás Péter. Hentesek és mészárosok: Hanófer Izidor, Szarka Józef, ifj. Szarka József, Weisz Sáindor. Kalaposmester: Gyura László. Iskoláinak elvégzése után a kalaposipart tanulta Cegléden., 1898-ban önállósí tóttá magát. 1916-ba,n vonult be a 68. gy. ezred­hez, olasz fronton hjaircolt. Össze omláskor szerelt le. Kádárok: Kapalyág Imre, Kosár János. Kárpitos és kocsifényező: Lantos Gyula. Kéményseprők: Mélykúti Lajos és Rezső. Iskoláinak elvégzése után Lajos a ké­ményseprő ipart Bpesten, Rezső az asztalos­ipart helyben tanulta, Édesatyjulk szintén kéményseprő volt. Lajos 1928—1930- lg szolgált a Nemzeti Hadseregben, Rezső pe­dig 1927-től a mai napig szolgál, mint őrs­vezető, Iparoiksör és a helybeli Dalkör tag­ja. Háborúban édesapjuk teljesített front- szolgálatot, sebesülése folytán rokkant lett. Meghalt 1922-ben. Nagy József. Kerékgyártó és kocsigyártó: Lan­tos Gyula. Iskoláinak elvégzése után a kocsigyártó ipart tanulta helyben. Mint segéd Bpesten 12 évig dolgozott. 1920-ban önállósította magát. Az Önk. Tűzoltó Testület alpa- rancsnoka. A vármegyei Önk. Tűzoltó Tes­tület részéről dicsérő oklevelet kapott. Köz­ségi elöljáró, Iparosikor választm, tagja. Rokkant csop. jegyzője. Mozgósításkor be­vonult a 9/140 tüzérezredhez, ahol ipará­ban, imiilnt csoportvezető dolgozott. Össze­omláskor szerelt le. Kocsmárosok: Dosztály József. Iskoláinak elvégzése után másfél évig pénzügyőr volt, majd önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1930 óta korcsmáros. A községi szeszfőzde üzletvezető jep Háború idején mint tüzértizedes küzdött az orosz és olasz harctereken. Károly cs. iker. tulaj­donosa, Fivérei, Lajo9 és János végig küz- döttéik a háborút. Tálas Mihály. Iskoláinak elvégzése után földművelés­sel foglalkozott. 1884—1887-ig tényleges katona volt. Tizenöt évig a csendőrség kö­telékében teljesített szolgálatot. 1902 óta kocsmáros. özv. Agócs József né, Frész Mihály, Hartmann Sándor, Hanófer Izi­dor, Horváith Béla, Hangya Szöv., Lehel Gézáné, Neumann Mérné, Schweitzer Rezső, Váraki Társa­ság. Kovácsok: Frész Mihály. Iparát Ercsiben tanulta. Mint segéd 9 évig dolgozott. 1906-ban önállósította ma­gát. /Iparoskör volt alelnökié. Mozgósítás­ikor vonult be a 69, gy, ezredhez, olasz és orosz fronton harcolt, megsebesült. Károly cs, iker. tulajdonosa. Öccse, Simon, hősi ha­lált halt. Esküdt Sándor, Meleg András, öllé János. Lakatosok: Frész Mihály, Kiss Fe­renc, Öllé Gábor. Malomtulajdonosok: Hanófer Izi­dor, Lukácsovits Mihály. Órás és ékszerész: Kugler Mihály. Iparát Abonyban édesatyjánál tanulta. Mint segéd atyjánál és Jászberényben dol­gozott. 1912-ben önállósította magát. Az Iparosikör léllenőrej, Lövész Egyesület tag-

Next

/
Thumbnails
Contents