Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
PESTERZSÉBET 249 Bruszt Sebő, Soroksári u, Hév. m. á. Szigetcsépen 1903-ban született, előbb gazdálkodó volt, 1930-tóil 'helyben vendéglő tulajdonos. Atyja és két fivére 'küzdött a háborúban, atyja orosz fogságba esett, boll két éviig sínylődött. Dienes Bálint, Teleki u. 11. Poroszlón, 1895-ben született, előbb a Hév. szolgálatába Lépett, hol 6 évi szóig állat után ,,B‘‘ listára került. Jelenlegi kocsmáját 1929- ben ny tóttá meg. A háborúban orosz és olasz harctéren küzdött, kétszer megsebesült, 1918-ban — mint altiszt — szerelt le. Kitüntetése: 2-iSzer Ikisez., 2-szer bronz v. é., Károly cs. kér. és séb. érem. Dunszt Antal Soroksáron 1898-ban született, hentes- és mészárosipart tanulta s mint ilyen, önállóan 1927-ig működött. Vendéglői szakismereteit atyjánál 'sajátította el s ezen az alapon nyitotta meg vendéglőjét 1927-ben. Az Ipartestület szakosztályi elöljárója. A háborúban 1910—1918- lg küzdött, az olasz harctéren légnyomást kapott és megsebesült. Mint altiszt szerelt le. Kitüntetései: kiez., bronz v. é., Károly cs, kér. Englertli Gyula, Kossutli-tér. 1897-ben született helyben, Szakmáját atyjánál tanulta. Atyja közs, képviselő, később főbíró volt. A vendéglőt 1887-ben alapította. 1903-ban elhunyt. Üzletét özvegye vezette tovább. Fentnevezett 1928-ban vette át az üzlet vezetését. Az ETC elnöke, a Kossuth S. C, vál. tagja és számos társadalmi egy. tagja. Nevezett egyesületek vendéglőjében tartják székhelyüket, 1915-ben bevonult, az orosz harctéren küzdött, 1916-ban fogságba esett. Onnan 1918-ban tért haza. Fivére a harctéren szerzett betegségében meghalt. Fábián Pál, Piac-tér. ■Bpesten, 1900-ban született. A műegyetemet végezte. Mai vendéglőjét 1926-ban nyitotta meg, A ,,Sport Hirlappnak 8 éve fő- munlkatársa; MLSz.-nek tevékeny tagja. M int újságíró Skandinávia és Törökország kivételévé! Európa összes államait és Közép- Amerikát beutazta. Az Orsz. Vendéglős Szöv. elöljárós,ági tagja. A háborúban atyja és fivére küzdött, atyja rokkant lett. özv. Gorjup Ferencné, Nagy S. u. Férje helyben, 1897-ben született, iskolái elvégzése után katonai szolgálatra vonult be. A város szolgálatába 1928-lban lépett s ott érte munkaközben 1930-ban váratlanul a halál. Számos társadalmi és kulturális egyesületnek volt a tagja. Apósa 1892—1923-ig működött mint vendéglős és korcsmáros, mai üzletüket halála után tele vették át. A háborúban orosz és olasz harctéren 29 hónap’g küzdött, többször megsebesült s mint t. t szt, 1920-ban sezrelt le, Tcbb kitüntetés tulajdonosa volt, özv. Horváth Sándorné, szül. Marosi Ilóza, Rákóczi u. 16. Férje Alsónémedin, 1865-ben született, előbb gazdálkodással foglalkozott. Hélyben 1903-ban 'telepedett le s mint borkereskedő hadbavonulásáig működött, 1914-ben nyitotta meg mai vendéglőjét. A háborúba mint népfelkelő vonult be s az orosz harctéren hősi halált halt. Azóta a vendéglőt felesége — József fiának segédlkezésével — vezet. Jó- zsei fia — ki Boldizsárral együtt hentesipart tanult — mint boxolló a KAC színé ben szép sikerrel szerepel. 1925-ben az orsz, bajnokság Welter-súlyú bajnoka, majd mint profi a középsúlyban II. helyezett lett. Több nemzetközi győzelmet aratott. Kalteneker Márton, Lázár u. 1883-ban született Soroksáron. A kocsifé- nyező és nyerges mesterséget tanulta. 1907- ben önállósította magát szakmájában. 1912- ben feladta vállalkozását és megnyitotta mai vendéglőjét. Az Ipartest, elöljárója volt, a szakosztálynak vezetőségi tagja. Vendéglőjében a Szt. József temetkezési egy. és több asztaltársaság tart összejövetelt. 1914-ben bevonult és 1918-’g kát. szolgálatot teljesített. Kardos János, Török Flóris u. 108. 1887-ben született Szekszárdon. 30 éve működik a szakmában és 1910 óta helyben önálló. Az Iparoskor tagja. Vendéglőjében jótékonysági asztaltársaság székel, 1914-ben bevonult a 44-i'k gy.-ezredhez. Az olasz és orosz harctéren küzdött. 1918-ban leszerelt. Kulinyi Zsigmond, Jókai u. 1896-ban született helyben. Szákmáját atyjánál tanulta. 1907-ben nyitotta meg vendéglőjét. Atyja közs. képviselő, ref. presbiter, esküdtbírósági tag stb. voilt, Fentnevezett 1924-ben vette át az üzlet vezetését. 1915-ben bevonult, az odasz és or osz harctéren küzdött. 1916-ban fogságba esett s onnan 1918-ban szökött haza. id. Magyar Sándor, Határ ut. 1887-ben született Hajdúszoboszlón. Mint gépmunkás a tölténygyárban dolgozott. Mai üzletét 1926-ban nyitotta meg. A vendéglős és korcsmáros szakoszt. vál, tagja. 1917-ben bevonult majd a tölténygyárban teljesített szolgálatot. özv. Márton József né, szül. Rubes Etelka. Férje: Csősz-ön, 1884-ben született, vendéglős szakmát Bpesten tanulta. Felszabadulása után 1912-ben a képviselöház szolgálatába — mint altiszt — lépett, hol 1920-i'g működött, háborúban szerzett betegsége miatt vonult nyugdíjba. Mai vendéglőjét 1920- ban nyitotta, melyet harctéri betegségéből kifolyólag 1930-ban történt halála óta felesége vezet. A iképviselőtestületnék, szakcsoportnak, Ipar és Keresik. Egy.-nők tevékeny tagja volt. A háborúban orosz harctéren küzdött, súlyosan megsebesült mint rokkantat 1917- bsr. felment ették özv. Németh Ferencné, Török Flóris u.
