Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Pesterzsébet

250

PESTERZSÉBET

Férje Dunaföldváron 1869-ben született, fényképész-ipart Bpesten tanult, melyet 30 éven át folytatott. Helyiben 1903-ban telepedett -le -9 nyitotta meg kocsmáját. Ismert nevű sporember vo-lt, ki 1900-ban a nemzeközi súlyemelés II. helyezettje lett, több hazai első s-tb díjat nyert. Az iparos és társadalmi egyesületek tevékeny tagja volt, A háborúban 30 hónapig különböző harctereiken küzdött, Halála óta -a kocsmát özvegye vezeti.

Pauncz Manó, Dessewffy u. 56.

Szakálon, 1863-ban született, a vendéglős szakmát helyben tanulta. Helyben 1888-ban telepedett le s mint -fűszerkereslk-edő és vendéglős működött. 1910-ben moz it nyitott, fűszerüzletét a háború alatt megszüntette s mint borkereskedő működött. Jelenleg vendéglőjét vezeti, A helyi társadalmi élet tevékeny tagja, A Takarékpénztár -alelnöke, várc-si képviselőtestületi stlb, tag. A háborúban 4 fia küzdött, István mint z-Ls. a gorl-icei áttörésnél hősi halált halt, Ferenc a háborúban szerzett betegségében itthon halt meg.

Petrovcsik István, Baross u.

Eperjesen, 1876-ban született, épület- és műlakatos part tanult. Helyben 1898-ban telepedett le, mint vendéglős 1912-től önálló. Az O-rsz. Vendéglősök s-zákegy. éis a helyi Szakcsoport -tagja. A háború alatt -a -fegyver- gyáriban dolgozott, Lajo-s öccse az orosz harctéren hősi- halált halt, István fia az olasz harctéren küzdött és fogságba esett.

Rácz Bálint, ny. rendőrfőellenőr, Erzsébet u. 149.

1870-ben született Tasson. 18%-ba.n lépett a rendőrség szolgálatába, 1922-ben saját kérelmiére nyugdíjba vonult. 1921-iben, 25 éves jubileuma alkalmával dicsérő okirattal tüntették k-i. A kommün alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje -régi nemesi családból származik.

Renner János, Soroksári u.-Soroksáron, 1899-ben született, szobafestő és mázoló íp-a-rt tanult, melyet 3 éven át helyben önállóan űzött. Vendéglőjét, — mely kb. 20 éve áll fenn — 1930-ban vette át A Vendéglős Szakcsoport tagja, A háborúban

1917-töl -küzdött, a Nemzeti Hadseregben 1920—1922-ig teljesített szolgálatot, m nt szíkv, szeréit le.

Renner Márton, Határ u. 3.

Soroksáron 1896-ban született, kőműves part tanult s párában 1920-ban önállósította magát. Vendéglőjét 1924-ben ny-tóttá meg. Üzletében van a Jótékony Asztaltársaság k1 ub- helyi-sége. Ipartestület és szakcsoport, Frontharcos egyesület -tagja A háborúban orosz és olasz harctéren küzdött, -mint altiszt, 1918- ban szerelt le. Kitüntetése: nagy- és kisez , bronz v. é., Károly os. kér.

Rózsa Ferenc, Lázár u. 63.

1888-ban született Székesfehérváron. A kereskedői pályára lépett. Mint segéd helyben működött. Mai vendéglőjét 1929-ben ny tóttá

meg. 1914-ben bevonult, a szerb -harctéren küzdött, később a tölténygyárban teljesített szolgálatot.

Rubes Kálmán, Kossuth Lajos u. 79.

Mogyoródon, 1896-ban született, műbú torasztalos -ipart tanulta Újpesten. 1923-ban tanulta a vendéglői szakmát helyben, 1925-től önálló vendéglőtulajdonos. Ipartestület és Szakosztály -tagja, A háborúban orosz harctéren küzdött, 2-szer sebsül-t s mint 50%-os rokkant -szereit le. Kitüntetése: ki-sez., ez, v. é., Károly os, iker., seb. érem.

Schodits Ferenc, Kossuth-tér.

1876-ban született Vasmegyében. 1890-ben Bpe-sten fivérénél tanulta szakmáját. M nt pincér ill. főpincér az ország nagyobb városaiban dolgozott. Szekszárdion önállósította magát, majd 12 évig tulajdonosa volt a győri Vigadó-kávéház és étteremnek. Végül átvette mai vendéglőjét, 1915-ben bevonult s rövid deig lkat. szolgálatot teljesített,

özv. Starecz Istvánná, Dobsinai u.

5.

Férje Vácon, 1886-ban született, kőműves ipart tanult s mint segéd 1912-ben telepedett le helyben. Előlb-b mint pallér, 1919—1925-ig mint önálló kőműves dolgozott. Jelenlegi vendéglőjét 1919-lben nyitotta meg, melyet 1930-ban halá-l-a után felesége vezet. A háborúban 1916—1919-íg küzdött, mint 100%-os rokkant szerelt le, rokkantságából kifolyó- lyólag hallt meg.

Schwab István, Határ u.

1890-ben született Soroksáron. Iparát Budapesten tanulta. Mint segéd Berlinben dolgozott. 1912-ben önállósította magát. Mai kocsmáját 1927-ben nyitotta meg. 1915-ben bevonul, az o-ro-s-z harctéren küzdött. Ugyanazon évben fogságba esett s ott 3 évet töltött.

1918-ifcan mint altiszt szerelt le. Három fivére szintén résztvet-t -a -háborúban.

özv. Szabó József né, szül. Vér/h Anna, Kende Kanut u. 121.

Férje Ma ga-sm-aj tényben, 1884-ben született, sz-abó-ipart tanult s m nt segéd -helyben dolgozott. Önálló, Bpes-ten, 1912-től volt hadca- vonulásáiig, 1915-ben orosz fronton hősi halált halt. Felesége — mint hadi özvegy — kapott ko-csm-aengedélyt, mai -üzletét 1926-ban nyitotta meg. Üzlethelyiségében sportegyesület -székel.

Szilva Mihály, Kossuth L. u.

Ceglédien, 1880-ban született, hentes- és mészárosipart tanult s mint ilyen 1904—- 1921-ig Miskolcon -és helyben működött. Pesterzsébeten 1911-ben telepedett le, ma vendéglőjét 1921-ben nyitotta. A Szakcsoportnak 10 éve alelnöike, Ipartestülefnelk elöljárója volt. A háború alatt a bevonult hentesek üzletét látta el áruval, 1916-tól a minisztérium az egész város húsellátásával bízta meg. Úgy a fo-rra-dalomban, mint az oláh megszállás alatt áruját elvették -s üzle-