Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Pesterzsébet

PESTERZSÉBET 213 lomha. Szerb, román, orosz és olasz fronto­kon harcolta végiig a háborút, Váncsa Mihály ny. m. kir. csendőr­őrmester, Álmos u. 64. Középajtán 1889-ben születet, katonai évei­nek letöltése után 1913-ban a m. kiír. csend- őrség kötelékébe lépett s a nagyszebeni szárnyparanosmokságnáil nyert beosztást. Nyolcévi szolgálat után — mint őrmester — 1921-ben vonult nyugdíjba. A háború alatt mint csendőrt beilszoilgálatra osztották be. Végit István József ny. kir. mű­szaki főtanácsos, Imre u. 22. i859-ben született Szitáson. A reáliskolát és a Műegyetemet Bpesten végezte. Működé­sét a bpesti foilyamménnökségnél kezdte, ő tervezte Csépelsz get védi öltését. Innen a fiú­méi rakpart építéséhez, majd az államépíté­szeti hivatalihoz helyezték át. Onnan a ke­res'!^ minisztérium bányaosztályához került, a tar-oali kőbánya vezetője lett. Később m nt a liptószentmiklósi, majd a esik szere da i állt, építészeti hivatal vezetője működött. Oláh betörés után a győri álilamépítészeit! hivatal­hoz helyezték át, innen vonult nyugalomba 1921-ben, István fia a honv. nehéz tüzér- ezred kötelékében harcolta végig a háborút. Wunder József ny. áll. elemi isk. igazgató, Gyár utcai elemi iskola. Nyitna megyében 1871-'ben született, kö­zépiskoláit a privigyei gimnáziumban, a taní­tóképzőt Znióváralján végezte. Működését a privigyei piaristák intézetében kezdte, majd Nagybiccsén, Túróicszentimántonban 18 évig áll. iskolai igazgatótanító s az áll. polgári fiú- és leány iskolában óraadó volt. A Tú­róé szentmártoni Magyar Dalos Kör megszer­vezője, 18 éven át vezetője éis karnagya, Tú- irócmegyei Tanító Egyesület elnöke s a há­ború alatt a tót sajtótermékek hivatalos cen­zora volt. 1919-ben kilenctagú családjával a csehek kiutasították azóta helyben a Rózsa utcai iskola vezetője volt; 1930-ban 40 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Neje: Eder Amália, oki, óvónő. Zsoldos Ambrus városi nyugdíjas. Klapka u. 89. 1858-ban született Nagykőrösön. A pester­zsébeti áll. iskolánál hét évig teljesített szol­gálatot. 1915 óta a városházán volt alkalma­zásban. 1922-ben nyugalomba vonult. Fia és ve je a harctéren hősi halált haltak^ Zsubrényi Mihály ny. Hév. vonal­ellenőr, Pacsirta u. 48. 1884—4889-ig a csendőrség kötelékében tel­jesített szolgálatot, 1893-ban a HÉV szolgá­latába lépett, ahol 19i27-ig teljesített szol­gálatot. Mint vonalellenőr tért nyugalomba. BETÜSOROS CÍMTÁR Arany, ezüst művesek és ékszeré­szek: Albrecht István, Percei Mór u. 36. Langer Dezső, Dam­janich u. 16. Lusztig József, So­roksári u. 21. Asztalosok: Bájer József, Török Flóris u. 27. Újpesten 1896-iban született, asztalosipari Kispesten tanult, mint segéd Bpesten és hely­ben dolgozott, 1925-től önálló. Iparos Dal­kör, Iparos Kör tagja, Bútorcsarnok Szöv, igaz. tagja, tanoncvizs, b z. tag. Mint segéd a Technológia esti tanfolyamát végezte él s kitanulta a harmóniumkészítő ipart, melyről iparigazolványa is van.A háborúban az olasz harctéren mint sebesült 1915-ben fogságba esett, 48 hónapi fogság után jötit haza. Bárány Ferenc, Angyal u. 41. b. 1896-ban született Tiszaföldváron, Négy polgárit végzett Bpesten. Iparában 1914-ben szabadult feli szülőfalujában. Mint segéd Szolnokon, Temes, Bihar és Szatmáir megyé­ben dolgozott. 1929-ben helyben önállósí­totta magát. 1945-ben bevonult 32 hónapon át küzdött az olasz harctéren, 1918-ban meg­sebesült. Összeomláskor mint rokkant sze­relt le. Kitüntetései: nagy ez., bronz v_ é., Károly csapatkereszt, Berta Béla, Vörösmarty u. 139. Sándorfalván 1899-ben született, iparát u. ott tanulta. Mint segéd Bpesten ;s az ország különböző helyein dolgozott. 1927-től hely­ben önálló. Műhelyén kívül helyben és Cse­pelen tart fenn üzletet. Háborúban a vasúti ezrednél szolgált. Károly cs. kér. tulajdo­nosa. Both Ferenc, Zalán u. 1. 1896-ban született Gsikszentmártonban. A brassó áll, faipari szakiskolában tanulta szakmáját. Mint segéd több nagy cégnél dolgozott, 1921-ben telepedett le Pesterzsé­beten és 1923-ban önállósította magát. Ipa­ros Kör tagja. Sógora a harctéren hősi ha­lált halt. Csáki Péter, Rózsa u. 8. 1887-ben született So ltvadlk értén, Iparát Kiskőrösön tanulta. Mint segéd Bpesten dol­gozott s a faipari szaktanfolyamra járt s később mint művezető működött. 1921-ben önállósította magát. Nagyobb épületék, mint a gimnázium, íef. bériház sitb., asztalosulun- káilatait végezte. Ipartest, elöljáróság!, Ipa­ros Kör váll. tagja, mestervizsgáztató biz. tagja, tanoncvizsg, biz. alelnöke Csillag Károly,. Közműhely telep. 1875-ben született Aradon. Iskoláit és ipa­rát is ott tanulta. Mint segéd Bpesten dol­gozott. 1898 óta önálló, 1910-ben telepedett le helyben. A Bútorcsarnok Szöv. igazgató­sági tagja, a tanoncvizsgáztató biz. tagja, Iparos Kör vál. tagja éis számos társadalmi

Next

/
Thumbnails
Contents