Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Pesterzsébet

PESTERZSÉBET 207 ugyanott és Bpesten végezte. Állami szolgá­latát ímbmrt irodát: szt Seps szentgyörgyön kezdte. 1907-ben kinevezték ú‘biztosnak. Több állomás után 1921-ben Széikelyudvar- belyröl menekült a megszálló csapatok elöl. Ugyanazon évben kapta helyi beosztását és itt működött 1928-'g, akkor nyugalomba vo­nult. özv. Bordács Lajosné, nyug*. Máv. segédtiszt özvegye, Rákóczi u. 78. Gárdonyban született. Iskoláit is ott vé­gezte. Férje szintén gárdonyi születésű. Az ácsmesterséget tanulta és 1909ében lépett a MÁV szolgálatába mint vonatkísérő. 1947- be-n seg-édt isz-tté lépett elő. 1929-ben nyuga­lomba vonult és 1930-ban hunyt el. A VOGE tagja volt. Férjének fivére az orosz harcté­ren hősi halált halt. Az özvegy fivére szin­tén résztvett a háborúban és olasz fogságban több évet töltött. Özv. Bosch Alajosné, szék. főv. mérnök özvegye, Hunyadi u. 30. Néhai férje egyetemi tanulmányait Bpes­ten végezte. A fővárosnál 19 éu fél évig volt mérnök. Résztvett az 1848—49-i sza­badságharcban és Miksa császárral együtt a mexikói harcokban. özv. Bruymann Ignácné sz. Dudro- vies Alojzia nyug. Máv. főkalauz özvegye, Béla u. 17—19. Férje 1853-faan született Miskolcon. Hat g tmnázium elvégzése után a kereskedői pá­lyára lépett. 1874-ben katonai szolgálatot teljesített ® mint őrmester résztvett a bosz­niai okkrupaciéban. 1879-ben lépett a MÁV szolgálatába. Rövidesen Fiúméba helyezték és ott működött nyugdíjazásáig, 1906-ig. Ká­roly román királytól arany érdemrendet ka­pott. Egy vasúti szerencsétlenség elhárítá­sáért a MÁV igazgatóságától dicsérő okleve­let nyert. A VOGE rendes tagja volt. Mint kanár tmadár- és galamb tenyésztő kiállításo­kon sok dijat és dicsérő oklevelet kapott. A Baromfitenyésztők Onsz. Egy. vál. tagja volt. Fia résztvett a háborúbaji. Buzek Géza, Csillag u. 60. A MÁV szolgálatába 1898-ban lépett, ahol 1921-ig teljesített szolgálatot, ahonnan 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult, Szor­galmáért és ügybuzgóiságáért jutalomban ré­szesült, Özv. Dóczi Mórné, nyug. mozdony- vezető özvegye, Gubacsi u. 3. Férje 1894-ben kezdte pályafutását. A MÁV-nál 18 éven át teljesített szolgálatot mint mozdonyfűtő, 1911-ben baleset követ­keztében meghalt. özv. Dulcsán Mátyásné, szkfőv. erdőfelügyelő özvegve, Kertész u. 49. Férje 1904-iben lépett a főváros szolgála­tába, ahol 11 éven át működött, A háború­ban szerb harctéren küzdött, 1914 nov, ha­vában hősi hal ált balt. Egyed József sz. főv. ny. altiszt, Vörösmarty u. 25. Ordason 1869-ben született, katonai évei­nek letöltése után 1897-ben a székesfőváros szolgálatába lépett, ahol mint a különböző intézmények és üzemek altisztje 27 éven át működött. Mint a központi vásárosa rook el­lenőrző altisztje 1924-ben vonult nyugdíjba. Öccse végigharcolta a háborút. Einspach János ny. Máv. málházo, Szilágyi Dezső u. 15. Kovácsipart tanulta, amelyet 18 éven át folytatott. 1893-ban lépett a MÁV köteléké­be. Szolgálatiközben jobbkezét veszítette, 1912-ben nyugalomba vonult. Öccse, Kálmán, az orosz fronton hősi halált halt. Özv. Eranosz Ferencné sz. Tahy Gizella, ny. polg. isk. tanítónő, Baross u. 85. Tanítónőképzőt végzett Bpesten, Tanító­női működését Besztercén kezdte, ahol 31 éven át működött. Menekülése után 1920— 1924-ig nyugalomba vonulásáig a helybeli polg. Iskolában tanított. A háború idejében mint önk. ápolónő a Vöröskereszt-kórházban működött. József F. Salvator főherceg a vö­röskereszt ezüst díszéremmel tüntette .ki. Az Ev Nőegylet elnöknője. a MANSz alelnöke, a Vöröskereszt és Stefánia Szöv, volt tagja. Néhai férje m, ktr. pü, főtanácsos volt, 1919- ben a román megszállás miatt vonult nyu­galomba. Tizenöt éven át a kath. egyház gondnoka, a Vm. Nőegyletnek és a Hadse- gélyző Egyesületnek pénztárnoka volt. Erős István ny. Máv. váltókezelő, Rákóczi u. 16. Tialkácsimesterséget tanulta, tíz évig Buda­örsön mint főhimző dolgozott. 1888-ban lé­pett a MÁV szolgálatába mint váltókezelő Budaörsön, onnan 1897-ben a Bpest-Dune- parti teherpályaudvarra került, ahol 1915- ben szolgálat közben ibalilábát vesztette, utána mint rokkant nyugalomba vonult. Jó­zsef fia az orosz fronton hősi halált halt. Farkas Dezső ny. Beszkárt főgé­pész, Valéria u. 28. 1863-ban iszületett Kiskun do rozsmán, A lakatos-mesterséget Szegeden tanulta. Á bu­dapesti felső ipariskolán gépészeti szakvizs­gát tett, 1887-ben lépett a Beszkárt kötelé­kébe mint gépész. 1916-ban főgépésszé lé­pett elő is ezen minőségben működött 1928-ig, amikor 40 évi szolgádat után nyugalomba vo­nult. K, 'tüntetései: katonai és polgári juh. ér., a Beszkárt 35 éves juh. díszoklevél, a keresik, miniszteri 40 éves juh, díszoklevél. Az Orsz. Revíziós Liga igazg. tagja, a Gépé­szek O-nsz. Szöv, -ügyvezető alelnöke, a Pest- erzsébeti Polgári Kör vál. -tagja stb. Hábo­rúban fia a Műegyetemről vonult be, az olasz.

Next

/
Thumbnails
Contents