Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
208 PESTERZSÉBET orosz harctéren küzdött. Mint t, hadnagy szerelt le. Friedrich Géza ny. áll, elemiisk. tanító, Nagy Sándor u. 4. A tanítóképzőt Nagyszombatban végezte 1888-ban. Tanítói működését Pozsony m. Nagyfalu községben kezdte, 1913-tól Pesterzsébeten működött 1917-ig, nyugal ómba vonulásáig. Háborúban Miklós fia vett részt. Özv. Gross Antalné, m. kir. p. ii. számvevő özvegye, Erzsébet u. 40. Néhai férje érettségit Bpesten tett, 1905- ben kezdte működését a m. államvasútnál, egy év után a m. kir, adóhiv. számvevőségénél folytatta 17 éven át, legutóbb a pénzügy minisz tériiumi számvevő osztálynál volt, 1922-ben halt meg. Több tényleges tiszt- rokona harcolta végig a háborút. nagyoóki Gyulassy Gyula ny, lionv. huszárszázados, Török Flóris n. 5, 1864-ben született Sopron megyéiben. Jogot végzett, áll. tud,-! vizsgát tett. 1886-ban mint e. é, önk. bevonult a 7, honv, huszárezredhez, ténylegesítették és öt éven át ezred segédtiszt volt. 1889-ben századossá nevezték ki. Egy évig a soproni honv, főreáliskolában mennyiség tan tanár volt. 1902-ben nyugalomba vonult. A Fehérváry-kormány alatt Cserháton szolgabíró volt. Háborúban belső szolgálatot teljesített, 160 000 korona badükölcsönt jegyzett, így vagyonát vesztette, Kommün után a GOK-nál Deivecseren volt mialomellenőr, ennek felszámolása után forg adóellenőr lett «Kiskunfélegyházán. Betegsége miatt innen is kilépett. Úri Kasz nó, Társas Kör, Kereskedelmi Kör tagja. Özv. Hatz Kálimánné sz. Ifkovits Mária, Ősz u. 3. Férje segéd jegyző volt. Tor dán és Szerb - fabén 14 éven át. Később helyettes jegyző lett Jázova községben a József főhg, b:rto- kán. 1894-ben megválasztották jegyzőnek. Működése alatt iskolák, templom és plébánia építtetését eszközölte iki, Közbenjárására a főhercegi birtokból a község lakosai földet kaptak. 1905-ben hunyt el. özv. Hazslinszky Gyuláné szül. Tahy Nelli, m. kir. gazd. akad. tanár özvegye, Baross u. 58. Néhai férje középiskoláit Eperjesen végezte, gazd. akadémiai oklevelet külföldön szerzett. Mint tanár Iglón a magyar ipari növények termesztése, valamint halászati téren fejtette ki szaktudását. Majd a kassai Gazd. Akadémián működött 1901 -íg, nyugalomba vonulásáig. A mezőgazdaság terén kifejtett eredményes munkásságáért számos elismerésiben részesült. Hegedűs Gyula ny. m. kir. esendőr- thttes, Kisfaludy u. 8. Dunavecsén 1885-ben született katonaéveinek letöltése után 1907-ben lépett csendőnség iszolgálatába. Közel 25 éven át különböző őrsöknél teljesített szolgálatot mint örsparan csínok. 1917-ben Zen tán mint oktató, az összeomlás ig, 1918-tól a szegedi kér. apositagi Örs kecskeméti osztályánál mint ör »parancsnok működött, innen vonult 1928-ban nyugalomba. A háború alatt tanúsított ügybuzigóságáért di csérő oklevéllel tüntették ki és töblb elismerésben részesült. Hegedűs János ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Gyár u. 21. Cisaná da pácán 1888-ban született, katona- éveinek letöltése után 1912-ben a csendőrig kötelékébe lépett. Különböző szolgálati helyeken 24 évig működött, 1926-ban mint tisztihelyettes nyugalomba vonult. A háborúban szerb, majd orosz, 1916-tól az oláh harctéren mmt őrs ég parancsnok küzdött, Orsóvá mellett vívott harcokban megsebesült, 1917- től a bpesti karhatalmi alakulatnál teljesített szolgálatát. A tatabányai rmunlkásmoz- g.almak idején 1918-ban mint csendőr teljesített szolgálatot, majd önként jelentkezett a mezőhegyesi csendőirkülönítménybe, Mák- kon 1919-ben a kommunisták túszként elfogták, kiszabadulása utón önként jelentkezett Szeged város védjelmére s a Nemzeti Hadseregben az elsőkkel tett esküt. Majd újra a csendőrség kötelékébe lépett s Kecskemét, Pécs és több helyeken szolgált nyugdíjazásáig. Bátyja és öccse a háborúban hősi halált haltaik, özv. Horeczky Kálmánná szül. kis- mányai Mitskey Anna, Határ u. 13. Férje mint segédjegyző Péterin kezdte működését. Albert-Irsőn ugyanolyan minőségben folytatta, majd nyolc éven át mint adóügy jegyző Pilisen működött. 1941-ben hunyt el. Fentnevezett öccse az orosz harctéréin hősi halált halt. Horváth György ny. Máv. I. segédtiszt, Eötvös u. 4. 1900-ban kezdte szolgálatát a MÁV Bpest- Ferencvárosi pályaudvarán, ahonnan 1921. évben mint I. >o. sgt, tárt nyugállományba. Szolgálatidé je alatt többször részesült kitüntetésiben. Kadarász Endre ny. állami isk. igazgató, Iskola u. 30. A tanítóképzőt Léván végezte 1881-ben, Tanítói működését Tótmegyeren kezdte, innen a tőlkésbródi állami vándortanítói állomásra nevezték ki. majd 1885-ben a nyitra- zsámboikréti áll. Iskolához került mint ’igazgató. Az itteni 27 évi működése alatt áll. anyakönyvvezető és a közs. gazdasági iskola vezetője volt, Nyitna vm közig, bizottsága működéséért 1900-ban és 1906-ban teljes elismerését és köszönetét nyilvánította. A vall. és közökt. miniszter 1911-ben érdemeinek elismeréséül számára évi pótdíjat engedélyezett, 1912-ben a pesterzsébeti áll.
