Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
PESTERZSÉBET 183 A világháború a rohamos fejlődésű községet a haladás ösvényéről visz- sz-aszorította; ezen idők alatt a képviselőtestület és elöljáróság tevékenysége a közélelmezés és hadsegélyezés ügyeire zsugorodott össze, azonban mindezek dacára is úgy a kepviselőtestiilet, mint a polgárság derekasan kivette részét úgy a hadi kölcsön jegyzések, mint a háborúval kapcsolatos mindenféle jótékonyságból. A forradalom és proletárdiktatúra viharai — hála az Isten gondviselésének — minden komolyabb kár és veszély nélkül vonultak át községünk felett. A vörös május elseje az 1919. évben ugyan Leninvárossá tette községünket, de a Szent István napi nemzeti ünnep ismét Erzsébet fal vár a virradt fel. Az 1921. ev május havában megtartott tisztújító közgyűlésen a község vezetése a keresztény irányzat híveinek a kezébe került s az új elöljáróság Zyzda Albert főbíró vezetése alatt kezdette meg működését. Az ő hivatali idejére esik a község jövőjére, fejlődésére erősen kiható munkának befejezése, mellyel a nagyközségnak rendezettanácsá \ árossá való átalakulását előkészítették. Az a rohamos fejlődés, melyet Erzsébetfalva az utolsó évtizedeken át mutatott, úgy a község vezető embereiben mint a lakosság minden rétegében megérlelt ík azt a meggyőződést, hogy Erzsébetfalva lakosságának a félszázezret megközelítő számarányainál fogva kinőtt már a nagyközségek sorából és jövőben való elohaladása szempontjából, a pestkörnyéki nagyobb községén példájára, szükséges, hogy a bizonyos esetekben önállóságot jelentő rendezett- tanácsú várossá való átalakulás minél hamarább keresztülvitessék. Petter Géza róm. kath. plébános és dr. Balázs Adolf ügyvéd vezetése alatt alakult bizottság nagyarányú mozgalmat indított meg a várossá alakulás érdekében. Beadták a kérvényt az elöljárósághoz, melyben az átalakulást kérelmezik. A képviselőtestület — maga is kívánatosnak tartván a község fejlődése érdekében az átalakulást — a beérkezett kérelmeket pártolókig terjesztette fel a vármegye törvényhatóságához. A képviselőtestület határozatát egyhangúlag hozta meg s elvileg kimondotta, hogy az összes élethossziglan megválasztott alkalmazottakat a leendő város szolgálatába át kívánja venni. A képviselőtestület által pártolókig felterjesztett átalakulási kérelmet úgy a törvényhatóságnál, mint a belügyminiszériuinban kedvezően intézték el, az elöljáróság, illetve képviselőtestület megtették az átalakulás folytán szükséges intézkedéseket. Az 1923. év október 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen bizottságot küldött ki az első városi képviselőtestület legtöbb adófizető tagjai névjegyzékének összeállítására s a jogerőre emelkedett községi választói névjegyzék alapján pedig a választókerületek beosztását állapította meg. Ugyanezen a közgyűlésen megállapították a városi szervezet működéséhez feltétlenül szükséges állásokat, kimondván, hogy az esetleg még megszervezendő állások végleges megalkotása tárgyában a majd megalakuló városi képviselőtestület lesz hivatva érdemlegesen határozni. Egy elnöki és négy ú. m. közigazgatási, adóügyi, pénzügyi és műszaki tanácsi ügyosztály és az árvaszék működéséhez feltétlenül szükséges vezetői állásokat a következőkép szervezte meg a képviselőtestület: polgármester, főjegyző-polgármester- helyettes, közigazgatási, adóügyi, pénzügyi és műszaki tanácsnokok, főügyész, főszámvevő, ügyvezető főorvos, kerületi orvos és állatorvos, valamint az árvaszéki személyzetet. Átminősítés után élethossziglani hatállyal betöltötték a következő állásokat: a főjegyző, polgármester h. állás Nagy Győry István eddigi főjegyzővel, az adóügyi tanácsnoki állás Bögre Károly adóügyi jegyzővel, a pénzügyi tanácsnoki állás Szántó Samu eddigi számvevő jegyzővel s a műszaki tanácsnoki állás pedig Orbán Béla eddigi községi mérnökkel. A főszámvevő állásra Terényi Mór eddigi községi jegyző, főorvosnak dr. Barabás Arnold eddigi községi ügyvezető orvos, kerületi orvosnak dr. Bostagni Géza másodorvos, állatorvosnak és vágóhídi igazgatónak Hauser Emil községi állatorvos, árvaszéki ülnök h. elnöknek dr. Szekeres Antal, árvaszéki ügyésznek dr. Varga Samu választattak meg. Ugyancsak ezen a képviselőtestületi ülésen tétetett javaslat a község- eddigi Erzsébetfalva elnevezésének Pesterzsébetre való átváltoztatása tárgyában, melyhez a képviselőtestület általános tetszéssel és helyesléssel járult hozzá, miután úgy tahílta, hogy ez az elnevezés leginkább felel meg úgy a város Budapest melletti közvetlen fekvésének feltüntetése céljából, mint pedig annak a tartozó kegyeletes kötelességnek, mellyel néhai Erzsébet hőn szeretett királynénk nevét a város új elnevezésében is érintetlenül megőrizni kívánta. 1923 december 18-án volt az első városi képviselőtestületi tagok választása, melyen csaknem kivétel nélkül a liberális blokkba tömörült pártok jelöltjei nyertek mandátumot. Az első városi képviselőtestületi ülés december
