Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
184 PESTERZSÉBET 20-án volt, melyen az új állásokat töltötték be. Polgármesterré egyhangúlag dr. ilinyi Chikán Béla magyar kir. államrendőrségi fogalmazót választották meg, ki régebben mint községi segédjegyző már szolgálta is a várost, újabban pedig mint a helybeli államrendőrség tisztje bővebben is áttekintést nyert Pesterzsébet egész életéről. Városi főügyész dr. Balázs Adolf ügyvéd lett, árvaszéki ügyész dr. Varya Samu ügyvéd, pénztárnok Dvihally Emil, városbírógazda Mig Pál. Közigazgatási tanácsnokul dr. Horváth. Endre menekült zilahi városi tanácsnokot választották meg. * * Várossá alakulásával Pesterzsébet a fejlődésnek új korszakába lépett. 1924 január hó elsejével kezdette meg av áros képviselőtestülete és tanácsa működését. Nehéz viszonyok közepette, fojtó páraként az országra nehezedő légkörben kellett a hirtelen feltörő nagyvárosi fejlődéshez anyagi erőket előteremteni, pótolni évtizedes mulasztásokat a legelemibb közszükségletek kielégítésénél. Vízvezeték és csatornázás bíjján, a főváros tőszomszédságában tőkeszegény, napról-napra újabbi letelepedésekkel rohamosan fejlődő népességével Pesterzsébet városi vezetősége a legnehezebb közcélú problémák megoldása előtt állott. A német költészet „Sturm und Drangperiode“ korszakához hasonlóan a városi közélet első hét éve is bátran elkeresztelhető a rohamos előretörés korszakának. Pótolni a mulasztottakat, lépést tartani a rohanó jelennel és előkészíteni a talajt a jövő még nagyobb igényeire és szükségleteire: ezen feladatot igyekezett a város első polgármestere, dr. Chikán Béla, a város első tanácsának és képviselőtestületének egyhangú bizalmától környezve céltudatos községi politikával megoldani vagy legalább a megoldáshoz közelebb juttatni. Mily módon, mily fáradságos utánjárásokkal ment végbe e keserves küzdelem a város létéért, ennek története helyett beszéljenek az eredmények száraz statisztikai adatai és a város nagyarányú fejlődésével lépést tartó városi beruházásoknak végnélküli sorozata. A tömeges újabbi letelepedések és a városfejlesztést célzó közcélú beruházások kölcsönös egy- másrabatása nyilvánult meg az 1930. évi december 31-iki országos népszámlálás helyi éredményénél. Pesterzsébet 67.899 lakosával egyszerre átugrotta a népességi statisztikában az összes megyei városokat, még Újpestet is és ma lakosságának számát tekintve, leyelső megyei városa az országnak. Az összes városok sorában pedig — Budapestet is beleértve — az országnak ötödik legnagyobb városa. A város történetének három határállomásán: a telep keletkezésekor, 1870-ben, a nagyközséggé alakuláskor, 1898. évben és 1930. évben,, várossá alakulásának hetedik évében a következő jellegzetes számadatok jelzik a haladás, a fejlődés nagy arányait. 1870. évben 500 lakosa volt az új telepnek, 1898. évben, tehát kb. 30 évvel később már 15.732 lakosa, a szaporodási százalék tehát 3146 százaléknyi volt. Azóta az újabbi 30 év leteltével az 1930. évi népszámlálás hiteles adatai szerint a lélekszám 67.899-re emelkedett, a szaporodási százalék tehát az újabbi 30 év alatt 432 százalék, vagyis átlag évente 15 százalék. Pesterzsébet város területe 1898. évben a nagyközséggé alakuláskor 1985 kát. hold volt; azóta a város területe csak 6.24 százalékkal gyarapodott, úgyhogy ma a város területe 2109 kát. hold. Míg 1898. évben esett 100 kát. holdra 792 lakos, addig ma esik 100 kát. holdra 3219 lakos. A város tehát ma négyszeresen sűrűbben lakott, mint 30 évvel ezelőtt. A házak száma 7919. Lakások száma 19.515; ebből jelenleg üresen áll, illetve lakatlan .633. Az önálló iparosok száma 1402. Az önálló kereskedőké 777. Elszomorító adat, hogy jelenleg 6023 munkanélküli van Pesterzsébeten. A hetenként kiadásra kerülő építési engedélyek száma tekintetében — Budapestet kivévén — Pesterzsébet az első helyen áll. Mindezek a számkolosszusok mögött egy óriási fejlődési lehetőségekkel alátámasztott közületnek amerikai arányú előretörése bontakozik ki, amely indokolttá teszi vagy legalább is tenné, hogy az állam a főváros eme külvárosát és majdan egyik kerületét megfelelő állami támogatással hozzásegítse ahhoz, miként ezzel a nagyarányú fejlődéssel, közintézményeivel, a szükséges közegészségügyi és népjóléti beruházásokkal lépést tudjon tartani. Mi volt — ha nem is 100 százalék erejéig — ezen nagyarányú fejlődésnek indoka? Elsősorban a városnak rendkívül kedvező természeti feWése. Ez egyenesen predesztinálja a várost arra. hogy valóságos gyárvárosa legyen a fővárosnak. A város a főváros tőszomszédságában, attól a Duna vízfolyását is ’tekintve délre, lefelé fekszik—, ma már az újból hajóhatóvá tett soroksári
