Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
182 PESTERZSÉBET elhatározta a rohamos építkezések folytán az építkezési szabályrendelet megalkotását is. Ugyancsak sürgősen megoldandó feladatként jelentkezett az iskolák és óvodák fejlesztése, valamint a polgári iskola felállítása is. Ezért a képviselő- testület a község különböző részein alkalmas fekvésű és kellő nagyságú telkek megvásárlását határozta el. Az államkincstár hazafias készséggel támogatta a községet a kultúra fejlesztőidében, — magára vállalván az iskolák felépítési költségeinek fedezését, — a községnek csupán a felépítendő iskolák állandó jókarbantartási költségeit kellett magára vállalnia. Már az 1898. évben engedélyt nyert a községben a II. gyógyszertár felállítására dr. Hédeváry Hugó oki. gyógyszerész, ki gyógyszertárát a Kossuth Lajos- utca és Széchenyi-utca sarkán állította fel. A következő években aztán, egészen a világháború kitöréséig, vagyis az 1914. évig, — a község rohamos és biztos léptekkel haladt előre a mindenkori képviselőtestületek áldozatkészsége mellett a haladás ösvényén. A község önállósítása óta a község vezető jegyzői állását Nagy Győry István töltötte be, ezen állásából kifolyólag a község fejlesztésében a legnagyobb szerep neki jutott ki osztályrészül. A valláserkölcs, a népnevelés, a közlekedés, közgazdaság, közegészség, igazságszolgáltatás, közrendészeti ügyek fejlesztése körül — dacára a község nyomasztó anyagi helyzetének — megtett minden lehetőt, hogy a haladás ösvényéről le né maradjon. A képviselőtestület a róni. kath., a református, az evangélikus és izraelita hitközségeket templomtelek vétel, illetve templomépítési célokra tekintélyes összegekkel segélyezte, a község által ajándékozott telken épült fel a község anyagi támogatása mellett a róm. kath. templom is. A Kossuth Lajos-utca és Széchenyi-utca sarkán felépült az áll. polgári iskola. Iskolák épültek. Az Iskola-, a János-, a Kmetty-, Posta-, Baross- és Lázár-utcákban pedig díszes épületek szolgálják a kisdedóvás ügyét. Hatalmas lépéssel haladt előbbre a kultúra terén a község, amikor megkapta az áll. főgimnáziumot, mely kultúrintézmény ideiglenesen a Pöltenberg- utcai iskolában nyert elhelyezést. Az iskola 1924-ben reálgimnázium lett és Kossuth Lajos nevéről neveztetik. Később megkapta ideiglenesen az elemi iskolai épület teljes emeleti részét. A mai városháza az 1905—1906. években épült fel. Az akkori képviselőtestület az új községházban első közgyűlését az 1906. évi június 13-án tartotta. Ezen közgyűlésén mint főbíró fíartha Tivadar elnökölt. A közlekedésügy fejlesztése érdekében tett lépések sikerét hirdetik a helyiérdekű és villamos vasutak, melyek a Soroksári-utat, a Határ-utat, Jókai Mór-utcát, a Nagy Sándor-utcát, a Török Flóris-utcát, a Baross-utcát, a Gyár- utcát, az Erzsébet-utcát és Vörösmarty-utcát behálózva, tartanak fenn közlekedést a fővárossal. A közegészségügy fejlődését bizonyítják a két községi orvos, több mint tíz betegsegélyzőpénztári és gyakorló orvos, hét gyógyszertár, mintaszerűen berendezett fertőtlenítő intézet és járványkórház. Az élelmiszerek hatékony ellenőrzése céljából pedig állami vegyészeti állomás létesült a községházban. A vízvezeték és csatornázás előmunkálatait már a világháború kitörése előtt megkezdték. Az igazságszolgáltatás szerve a kir. járásbíróság a községházán nyert elhelyezést. Ugyanitt székel ja.z adóhivatal is. A község kir. közjegyzői székhely is. Az ipartestület még az 1898. évben megalakult, ma díszes, saját tulajdonát képező székházában működik. A városban van pénzügyőri biztosság és pénzügyőri szakasz is. A szegényügy rendezése céljából az 1920. évben a község megvette a Fe- rencz József-út és Rákóczi-utca sarkán levő Bőhm-villát, melyben a közellátásra szorult helybeli illetőségű szegények nyertek holtiglani elhelyezést. A közrendészet ügye örvendetes megoldást nyert azzal, hogy a m. kir. államrendőrség kerületi kapitánysággal az 1912. évben megkezdette működését. A tűzrendészet a ma már egységes vezetés alatt álló derék önkéntes tüz- oltóíestület szolgálja. Építésrendőri szempontból az 1909. és a következő években az akkori képviselőtestület a község egész területét lejtméreteztette.
