Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
PESTERZSÉBET 181 ságú községháztelek, iskola telkek, óvodatelkek, vágóhíd, piacterek, sporttelepek, sétahelyek stb. létesítéséről, de fájdalom az önállósítás előtt mindezekről nem történt gondoskodás. Ezen gondoskodás hiányában községünk az 1898. évi január 1-vel úgyszólván teljesen vagyontalanul lépett ki az önállóság mezejére. Erzsébetfalva nagyközség területe (Kossuthfalvaval együtt) 1985. kath. hold közigazgatásilag egy egységes területet alkotott. Az önállósítás évének idejében a telepnek 14.000-re tehető lakosa volt, ma már városunk lakosainak száma 67.899. Az önállóvá vált Erzsébetfalva községnek első képviselőtestülete az 1897. év végén a következőleg alakult meg: Scholtz Frigyes, Bruda Károly, Reigl Ferenc, dr. Burok Samu, Nothnagel Ferenc, Belovay Ferenc, Gombás István, Horváth Lajos, Súly István,. Szikrássy Alajos, Kiss József, Mártontfy László, Wittwindits Gyula, Ordner Bezső, Suda Kálmán, gróf Guyon Edgár, Blázi Pál, Gaál Lajos, Faith János és Witz Mór rendes tagok és Prokop Pál, Czéh Sándor, Wéber Sándor, Csides Géza és Tamásy Imre. A tisztviselők választását 1897. évi december 30-án ejtették meg, mely alkalommal jegyzővé Nagy Győry Istvánt és aljegyzővé Bögre Károlyt választották meg. A megválasztott elöljáróság az 1898. évi január 1-vel megkezdette működését az akkori régi községházban. Azonban már akkor szűknek bizonyult a község rohamos fejlődése folytán a régi kis községház és^ a hivatalos helyiségek hiányait az elöljáróság a Suda János tulajdonát képező és a régi kis községházzal szomszédos ház kibérlésével pótolta. A hivatalos működés megkezdése sok nehézséggel járt. A község pénztára természetszerűleg teljesen üres volt, mivel január 1-ével a községnek még csak költségvetése sem volt, tehát nem volt jogalap pótadó szedésére sem, sem a községnek egyéb bevételei nem voltak. A hivatalba lépett tisztviselőket azonban fizetni kellett. Az elöljáróságnak tehát törvényhatósági jóváhagyás mellőzésével — magánjellegű kölcsönt kellett felvennie, hogy tisztviselőit fizetni és a folyó kiadásokat fedezni tudja. Az elöljáróságnak első teendői közé tartozott a község szervezési szabályrendeletének és 1898. évi költségvetési előirányzatának előkészítése és ezeknek a vármegye törvényhatóságával való sürgős jóváhagyatása. A költségvetést a képviselőtestület egybeállítván, az első évi pótadó százaléka 48 százalékban állapíttatott meg. Már az 1898. évi költségvetésbe beleillesztette a képviselőtestület a vil- lamosvilágítás megvalósítására szükséges költségeket. Ugyanezen évben készült el és hagyta jóvá a vármegyei törvényhatóság a község első szervezési szabályrendeletét, mely á község növekedése és fejlődése folytán azóta többszörös átdolgozást nyert. A haladás vágyától áthatott képviselőtestület, míg egyrészt a vagyontalan község bevételeinek fokozására törekedett, másrészt gondosságát a különböző közintézmények létesítésére fordította. Elsősorban megváltotta az államkincstártól a fogyasztási adó beszédé- sének jogát, amely jog gyakorlásából kifolyólag évről-évre tekintélyes tiszta jövedelme maradt a község pénztárának./ Az önállóság terére teljesen vagyontalanul lépett községnek semmiféle közintézményei nem lévén, elsősorban a jövedelmet hozó vágóhídtelek megvásárlása és erre a vágóhíd felépítéséről, továbbá piactér beszerzéséről kellett gondoskodnia. A Beráu Nándortól megvett telken fel is épült az 1899. évben a máig is közhasználatban álló modern vágóhíd mellékhelyiségeivel. Az élelmi piacok a telep idejében Englert József és társai magántulajdonát képező területen tartattak, azon a helyen- amelyen jelenleg a városháza áll. Ezen területet a képviselőtestület a magántulajdonosoktól 10—12 frt négyszögölenkénti árban megvette. Ezen területet mae tartására csak azon időpontig használta, míg az 5000 négyszögöl területű Zsigmondy-féle új piacteret vették meg és azt keramitburkolattal is ellátták. A Magyar Vasúti Forgalmi rt-gal a villamosvilágítás tárgyában kötött 'szerződés Pest vármegve törvényhatósága által az 1898. évi okt 10-én jóváhagyatván, a villanvfejlesztőtelep énítését a Soroksári-út és a Csepelre vezető út sarkán levő telken még ezen évben megkezdték, úgyhogy a villamos közvilágítás az 1900. év karácsony ünnepére kezdetét is vette. Az államrendőrség hatáskörének a község területére leendő kiterjesztése tárgyában a képviselőtestület a mozgalmat már az 1898. évben megkezdette és
