Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 111 amely épületet emeletráépítéssel kívánt kibővíteni. Uj városháza építése gazdaságilag’ lehetetlen. Közérdek a piac rendezése is. mert azok jelenlegi állapotukban a városhoz nem illő képet nyújtanak. A nagy piac, a templommögötti téren, a RÁC által használt területen volna célszerűen egy vásár- csarnok építésével elhelyezhető. Vásárcsarnokot azonban, a gazdasági helyzet miatt, ugyan nem emelhet, de a célt fogja szolgálni egy árkádszerű épület, amelynek a tervét a város elkészítteti. A kis piac a Rákos úton, az Arany János utca és Zápolya utcák környékén volnának elhelyezhetők. Tervbe vette még a polgármester évenként két országos vásár rendezését. Szükségesnek vélte még népjóléti intézmények megteremtését is, így napközi otthon felállítását, közkórházat. A csatorna és vízvezeték létesítését ez idő szerint a gazdasági helyzet lehetetlenné teszi. Szükségesnek vélte még az iskoláknak fejlesztését és azoknak államosítását. E polgármesteri tervekből a piac terve megvalósult. A város belterületén az utak rendeztettek és aszfaltburkolattal lettek ellátva. A közvágóhíd, a polgári fiú- s leányiskola felépül és a városháza a Hubay téren levő Vigadóépületben nyert elhelyezést, amely épületet a város csere útján tulajdonába is vette. Az 1923. év második felében a népjóléti miniszter a hatósági lisztellátást beszüntette, a hadirokkantak és hadiárvák kivételével. A nehéz gazdasági viszonyok újabb inségakciót tettek szükségessé. Az inségakc óból a társadalom derekasan kivette részét. Az új város megfelelő szabályrendeleteket alkotott. 1928. év szeptember 12-i,ki képviselőtestületi ülésen Rákospalota, Pestújhely, Újpest egyesítése tárgyában bizottság küldetett ki, azonban ez újabb tervezet sem vezetett eredményre. Legutóbb pedig Újpest és Palota egyesítésének gondola a merült fel, de ez a terv is meddő maradt, minthogy' e két város az egyesítést nem tartja kívánatosnak sem gazdasági, sem szociális szempontból. Istvántelek elszakadási mozgalma még nem ért véget. Palota gazdasági hely'zete igen aggasztó, minthogy adójövedelmén kívül számottevő jövedelmi forrása nincs. A város társadalmi viszonymi is széttagoltak. Körülbelül 45 társadalmi egyesület van a városban, beleértve az asztaltársaságokat is. Ez egyesületek túlnyomóan kultúrérdekeket szolgálnak s így működésük egyoldalú. Bár a város gazdasági helyzete nem kielégítő, a többi hasonló városhoz képest azonban fejlődósképesnek ígérkezik. Remélhető, hogy az általános viszonyok javulásával a város jövendője is biztatóbb lesz. RÁKOSPALOTA RÉGÉSZETI EMLÉKEI. Irta: dr. Jónás Elemér, múzeumi őr. Rákospalota története az őskorba ny'úlik vissza. Hogy a város mai területe és vidéke lakott hely volt már az ősidőktől kezdve, arra írott történelmi források híjján azok a leletek szolgálnak egyedül tanúbizonysággal, amelyek itt kerültek elő akár a véletlen, akár tudományos kutatás, ásatás által. Ezekből pedig oly bőséges és szép anyag került már máig is napfényre, hogy még a régészeti kincseket és leleteket gazdagon ontó magyar földnek is csak kevés városa dicsekedhet őslakosságától reánkmaradt tárgyaknak olyan sorozatával, mbit éppen ez a város. A történelemelőtti időktől napjainkig Magyarország történetének úgyszólván mindegyik korszakából tud az archeológia felmutatni cly'an emlékeket, amelyek hazai, rákospalotai földből kerültek ki. Ezek, ha mind nem is „kincsleletek“, mégis a történettudomány szempontjából lehetnek sokszor értékesebbek, mintha azok volnának, mert egyedüli hiteles forrással szolgálnak a történelemelőtti idők ismeretéhez, másrészt pedig a már történelmi idők egyes korszakainak hézagos adatait pótolják és egészítik ki. Lássuk tehát időrendben, hogy' a rákospalotai földből napjainkig előbukkant régiségek a város történetének melyik korszakairól számolnak be nekünk. Az őskor. A történelemelőtti időkből származó emlékcsoportban a legkiválóbb hely
