Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
108 RÁKOSPALOTA Wagner Manó a képviselőtestület 1911. február 8-iki ülésén megállapítja, hogy a községben nagy a vízhiány s tűz alkalmából nincs elegendő víz, miért is telette szükséges több közkút létesítése. E felhívásra a község több közkutat létesít. Ez évben az egyházi adók behajása tekintetében változás áll be. Dr. Schuxircz Gusztáv apátplébános indítványára dec. 9-én a képviselő- testület elhatározza, hogy a felekezetek egyházi adóját 1912. janáur 1-től kezdődően a közadókkal s azok módjára díjtalanul községi kezelésbe veszi. A képviselőtestület ugyanez ülésén dr. Schwarcz Gusztáv indítványára a képnek szükségességét A képviselőtestület komolyan kezd foglalkozni a vízvezeték s csatorna létesítésének gondolatával s 1912. év március havában már komoly ajánlat is érkezik Dix H. St. Joh londoni cégtől, hogy 200.000 koronáért hajlandó a vízvezetéket és csatornázást létesíteni. Palota gazdasági helyzete évről-évre rosszabb lesz, amit bizonyít az a körülmény, hogy a bor és égetett szesz italok után járó adópótlék szedése iránt a képviselőtestület kérelmet intézett az illetékes pénzügyi hatósághoz, azzal az indokolással, hogy a község háztartását még 80 százalékos községi adókivetés mellett sem tudja fenntartani. A vízvezeték kérdése 1912. év végén újból napirendre került, s Farkas Kálmán belügyiminiszteri tanácsos szakvéleményében a vízműveknek házi kezels mellett való létesítését javasolja, minthogy a Budapest Székesfőváros vízmüvei a székesfőváros lakosságát sem tudja elegendő vízvezetékkel ellátni, az Ister rt. újpesti vízműveknek Rákospalotára való kiterjesztése lényeges anyagi áldozattal járna s nem valószínű, hogy Újpest város ehhez a megoldáshoz hozzájárulna, különösen, minthogy a községnek Újpesthez való baráti viszonya nem a legjobb mert oly jelenségek mutatkoznak, hogy István- teleknek és a rákospalotai erdőnek Újpesthez való csatoltatása iránt Újpest részéről . állandóan munka folyik“. Szomorú tény az, hogy ,,Újpest kapzsiságát mindenáron ki akarja elégíteni, sőt Újpest kapzsiságára jellemző — amint az 1912. évi december 19-i közgyűlési jegyzőkönyvben olvasható. — hogy Istvántelket fogyasztási adókezelés szempontjából csak a közelmúltban is magához akarta osatoltatni, de nem sikerült“. Felmerült 1913. évben a gazdasági ismétlőiskola felállításának terve, azonban ezt képviselőtestület elejtette, azzal az indokolással, hogy „a község lakosságának csak kis része foglalkozik földműveléssel, de azok gyermekei is ma már az újpesti gyárakban nyernek alkalmazást“. De ettől eltekintve is a község ma 83 százalékos községi adó mellett 22 tanerős elemi és hat tanerős polgári leányiskolát tart fenn s még folyó év szeptember 1-én polgári firí iskolát is fel kell állítani s így egyéb szakiskolára szükség nincsen. Felmerült annak a terve, hogy a Budapest közúti vaspálya társaság az Erzsébet királyné úti és Zuglói villamos vasútnak a Rákospalotai Eötvös utcán át a Búr villamos vasútba való bekapcsolását építéssé meg. nem különben az Aréna vagy Király uccai vasút meghosszabbításával Rákospalotával összeköttetést létesítsen. 1914. szeptember hó 1-én a községi polgári fiúiskola megnyílt, ugyanez évbe7i Pestújhely kérte a Máv. telepnek Pestújhelyhez csatolását, ez azonban Palota ellenállásán meghiúsult. Palota a háború alatt. Nyomban a háború kitörése után Palota képviselőtestülete a polgárőrség felállítása iránt intézkedett s e célra az illetékes parancsnokság rendelkezésére az Újfaluban egy őrszobának való alkalmas helyiséget bocsájtott. A pogárőrség felállításával szükséges kiadások fedezetére az 1915. évi költségvetési előirányzatba 1594 Korona 44 fillért vett fel. A 1914. évi szeptember 29-iki közgyűlésen a képviselőtastület tudomásul veszi, hogy a háború folytán a községnek 1769 korona 11 fillér kiadása van már eddig, az eszközölt beszállások folytán. A komolv időkre tekintettel pedig a közsésr elöljárósága elrendelte az italmérési üzleteknek szombat este 9 órától hétfő reggel 5 óráig való zárvatartását. A község mindenegyes hadikölcsön kibocsájtás- kor körülbelül 100.000 Korona névértékű zárolt cimletett jegyez, minthogy: ,a haza ma mindenkinek s így a jogi és az erkölcsi testületeknek is kötelességükké teszi- hogy az államot a hadi állapotból kifolyólag előállott szükséglete fedezetéhez hozzá segítsék.“
