Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 109 A hadrakelt sereg élelmezésének biztosítása végett az élelmi cikkek zár alá kerülnek s így Paloia, annak ellenere, hogy jelentős számú őstermelő foglalkozású lakossága van. még sem tudja éleinnszerszükségeteit önmaga fedezni, mert: „Kákospalotán 32.615 lélek van, a lakosság 1698 q. liszttel rendelkezik, mely mennyiség személyenként és havonként 10 kg. fogyasztást véve számításba, csak 15 napra elég, egy napra lévén a szüséges mennyiség 108 q. , , , , , A háborús állapotokora tekintettel, a lakosság gabona szükségletének csak kis részét lehet fedezni, miért is az élelmiszerekkel általánosságban takarékoskodni kellett, minthogy a község is csak maximális áron vásárolhatott, A maximális áron leiül pedig a község is csak házi kezelés melleit árusíthat. 1915. március hó 10-én a képviselőtestület a község részére az állam által küldendő élelmicikkek áráért, készpénzben való üzetésére az anyagi felelősséget elvállalja és az állam által szállítandó, valamint a község által házilag beszerezendő élelmicikkek árának kiűzetésére 100.000 koronát a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál a községi földek eladási alapjához elhelyezett tőke terhére megszavazza. Az élelmezésen kívül egyéb gondjai is vannak a községnek. A temetőben a talajvíz magasan van, aminek következtében a koporsók már a temetéskor vízbe eresztetnek le s így e közegészség ellenes a na pót megszüntetésére a temető talajvíz mentesítése céljából intézkedés történik. Ugyanez évben a képviselőtestület dohány nagytőzsde felállítását is kérelmezi a kormánytól, amit még máig sem kapott meg. Kupp Kálmán ingatlanát és összes ingóságait a községnek hagyományozta avval a feltétellel, hogy a hagyatékból jóléti intézmény lélesül. A község e hagyatékból csecsemőkórházat létesített. A községi lisztraktár kezelése a következő módon történt: Vágó Ferenc főjegyző végezte az általános igazgatást, eljárt a megrendelésekben, teljesítette a szükséges előterjesztéseket és felterjesztéseket és gyakorolta a felügyeletet. 2) Varga Károly törvénybíró vette át a lisztszállítmányokat, azokat beraktározva őrizetbe vette és a keresletnek megfelelő napokon az üzleteknek, a megállapított áron kiadta, a kiadásokról bárca-könyvet vezetett, s a felektől a pénzeket átvette. A képviselőtestület élelmezési bizottságot küldött ki az élelmicikkek beszerzésének ellenőrzésére. Az élelmezés irányítását 1917. évben Szőcs Bertalan községi jegyző vette át, aki nagy szakértelemmel és körültekintéssel vezette Palota élelmezési ügyeit a hatósági ellátás megszűntéig Szőcs Bertalan 1917. évi december 19-én tett jelentésében előadja, hogy: „a hatósági ellátásban csupán annyiban történt változás, hogy majd minden élelmi és közszükségleti cikk hatósági felügyelet alá került és megszűnt a szabadforgalom tárgya lenni és a községek és ellátatlanjai csupán ahhoz és annyi élelmi cikkhez jutnak, mint amennyit az erre hivatott felsőbb hatóságok kiutalnak. A hatósági ellátás óta beérkezett a községbe és ki osztatott: 29 vaggon burgonya, 2 vaggon vöröshagyma, 2 vaggon sárgarépa, 10 vaggon káposzta. 5060 mm. poroszszén, 3 mm. kávé, 3 mm. külföldi sajt, 155 drb. sertés. A felsorolt élelmicikkek részben utalványok és igazolványok ellenében lettek kiosztva az ellátatlanok között. Az új gazdasági év kezdetétől a lisztfejadag heti 140 dkg.-ról 168 dkg.-ra lett felemelve. 1918. április havában megnyílik a Rupp-féle csecsemőkórház. A háborús nehéz viszonyok folytán a világítási áram előállításához szükséges anyagok ára előre nem látott magasságra szökött s így szükségessé vált időről-időre az anyagárak változásának megfelelően, a Phöbus rt.-val a világítási áram díját megállapítani. Az 1918. december hó 31-ig a magánvilágítási áramért hektowatt óránként 12 fillért, a motorikus áramért pedig 5.5 fillér egységárat állapított meg a képviselőtestület. 1918. május hó 9-én Wagner Manó intézet tulajdonost “a közügyek és különösen a közoktatások terén szerzett érdemei elismeréséül“ a község képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. Szőcs Bertalan 1918. június hó 7-én a közgyűlésen bejelentette, hogy 1918. augusztus hó 1-vel, az új gazdasági év kezdetével, a község közélelmezése terén nagyarányú változás áll be. Uj közélelmezési és közellátási rendszer lép életbe, amelynek célja Budapest környékén évő 26 községet és két várost, s így Palotát is egységes jegyrendszer mellett, Budapest mintájára egységes élelmezés alá venni s így a többszöri ellátást megszüntetni. A cél keresztülvitele érdekében létesíttetett a budapesti kormánybiztosság két központi szervével, amely működését a Budapest Rákóczy út .15. szám alatt meg is kezdette s ez idő szerint a község a közélelmezést illetően a kormány- biztosság hatáskörébe tartozik.
