Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 105 A hírlapirodalom sem fért már meg egy helyi lap szűk keretei között, két hetilapban adván hírt a községben történtekről, a „Rákospalotai Közlöny“ és a „Rákospalota Fót és Vidéke“ cimű helyi lapokban, mely két sajtótermék ugyancsak két helybeli nyomdában volt kiállítva. Rákospalota pénzügyi kibontakozása. A község léte elsősorban a községi földek értékesítésének megvalósításától függött, ami hosszú ideig nem sikerült. Füstbe ment a gróf Crouy-féle szerződés, nem sikerült a Krayer-féle terv, dugába dőlt a Békésy-féle kísérlet, míg végre nagysokára felvetődött az a gondolat, hogy szövetkezeti alapon kellene megoldani a parcellázás kérdését. Az 1905. évben elérkezett a végső és egyetlen mentség, a község házi kezelésbe vette a földek értékesítését. De addig az egykor jómódú, gazdag község csúszott az anyagi romlás lejtőjén, mind lejebb-lejebb s nem volt egy erős kéz, amely a lejtőn megállította volna. Míg a közügyek iránt tényleg bizonyos fásultság vett erőt az arra hivatott férfiakon, addig a társadalmi téren most már annál nagyobb tevékenységet fejtett ki a község polgársága, mintha csak itt akarta volna magát kárpótolni az amott ért veszteségek felett. Gróf Károlyi Sándor, szegény, elaggott férfiak és nők gondozására 1905- ben intézetet alapított, az egykori istvántelki kertészképző helyiségeiben, az „Istvántelki Stefaneum“-ot, amelyhez a szeplőtleniil fogantatott Szűz Mária tiszteletére szép kápolnát és zárdát építtetett. Az aggok menedékhelyének vezetésére meghívta a Franciaországban honos, de az egész világon elterjedt Szegényeket gondozó kistestvéreket. (Congregation hospitaliere petites soerus des pouvres) Gróf Károlyi László a 24 ágy befogadására alapított intézetet 1912-ben kibővítette úgy, hogy most 72 egyént, férfit és nőt képes befogadni, mely létszám állandóan be is van töltve. Hazánk alkotmányának megvédéséért is szenvedni kellet^ a népnek. Akik azonban lelkesedni tudtak a múltért, együtt tudtak érezni a jelenben szenvedőkért s ha az országos állapotokon nem is tudtak változtatni, de igyekeztek azok sorsán enyhíteni, kik hozzá legközelebb állottak. Gyűjtést eszközölt a polgárság a törvénytelenül behívott s katonai szolgalatra jogtalanul visszatartott póttartalékosok szükséget szenvedő családtagjai részére. Az országszerte megindult „Tulipán“ mozgalom is tremékeny talajra talált a községben. Majd elhangzott a jelszó: „Kossuth szobrot Rákospalotának.“ b a gondolatot tett követte! Bevégzett ténnyé vált végre az Erzsébet királyné útjának a községbe való meghosszabbítása s a vármegye 1905. évi október hó 19-én kelt véghatározata alapján hozzá is fogtak az út kiépítéséhez. Nagyjelentőségű esemény volt ez község gazdasági fejlődésére, hiszen immár megvolt a közvetlen összeköttetés a fővárossal. Községi földek nagy része még eladatlan volt. A TTI. kerület erősen rászorult az építkezésekre, hogy egy összetartozandó egésznek képét adja. A már eddig beépített területeken is hiányzott még minden közérdekű intézmény nem lehetett őket megvalósítani, mert a község kiterjedése máris oly méretű volt, hogy éppen szertelen terjedelménél fogva óriási összegeket emésztett volna fel, akár az utcák rendezése, járdák létesítése, vízvezeték, csatorna- hálózat kiépítése közvilágítás sth. s mégis a község újabb engedélyt adott a Rákos-úton túl fekvő „Zsellérek belső dűlőjének“ házhelyekké való parcellázására. Szaporodott beső terjedelemben, szaporodott lélekszámban, de szaporodtak gondjai, terhei adósságai s területi nagyobbodásával, nagyobbodott 3 szegénysége is. Ez volt az utolsó kegyelemdöfés a régi szépemlékű Rákospalota magyar nagyközségnek s kezdett átalakulni a fővárost környező többi fővárosi külvárosias jellegű helységgé. Brámenuyire fáj, le kell írnunk, hogy az egykori jómódú földmíves gazda-osztály nagyrésze, kapva-kapott a csábosnak látszó jövedelmezőségen, eladta földjeit, kivetkezett ősi magyar ruhájából, ruhájával együtt eddigi konzervatív gondolkodásából s földje nem lévén az érte kapott készpénznek tőle eddig szokatlan módon nyakára hágván, gyárakban kezdte keresni megélhetését s lassan, de biztosan modern új emberré vedlett. Az új parcellákon pedig a szegénység ütötte fel tanyáját. A számokban kifejezhető gyors fejlődés hozta magával az iskolák hiányát. Az eddigi felekezeti iskolák száma nem bírta befogadni az új tanköteleseket s így_ .a községre háramlott az új iskolák létesítésének feladata. .1905. évi február 1-én nyílott meg az új községi jellegű elemi népiskola
