Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
88 SZENTENDRE megyei város. Igen régi hely, szábadaikniazotit koronaváros volt. A rómaiak idejében itt állott Ul- cisia castra, egv kisebb római tábor, melyet a cohors miliaria nova Severiana Surorum saigitatorium lakta. Már asz, avarok idejében lakott hely volt, énről tanúskodik a Pulsziky Ferenc által leírt avar sírlelet. írásos emlék van 1146-ból, egy végrendelet, amely ,,Incu- ria épiscopali S. Andreae secus Danubium“ kelt. Ekkor a veszprémi püspökségé volt, István veszprémi püspök, 1318-ban, miint „villám nostram" említi, tehát ekkor már város volt és már 1295-ben oly népes, hogy saját határa nem lévén elég gabonatermesztésre, bérbe vette a békafalvi (Békásmegyer) határ egyrészét 1428-ban Brankovics György szerb deszpota várait Be lg rád diai együtt Zsigmond királynak .adván, ezért cserébe kapta Szent- e idráit és környékét, továbbá a Csepel szigetet, mely helyekre szerb lakosokat telepített. Azut án a pilisi apátságé, m,ajd a Koronámra dalomé lett, később pedig az óbudai gróf Zichy-ura dalom hoz tartozott. A török dú'ások alattit .sokat szenvedett, úgy hegy 1588-ban csak 5 portával lett összeírva, Thurzó György 1603-ban a szentendrei táborból írt feleségéhez, gróf Czobor Erzsébethez leveleket, melyek egyiikében örömmel ír a török felett vett győzelemről. Amikor Belgrad 1690-ben török kézre került, a szerb lakosság cnnian futva menekült. Ez év őszén részint gyalog, részint hajón Csarnójevits Arzén ipeki pátriárka vezetése alatt 80.000 szerb jött Budára s ennek környékére, Szentendrére és .külvárosába, Izbegre, mely nevét is innen vette (iiz-teg — kifutás). Az itit letelepült szerbeknek az 1699-iki karlovici békekötés vissziamenete]ükét lehetetlenné téve, Lipóttóil, I. Józsefitől és III, Károlytó'l igen széleskörű kiválitságokajt kaptak, Szájhagyományké i. fennmaradt, hogy III. Arzén néven ismert Csarnójevits agg pátriárka, aki mint ilyen, a szerű települőket Szentendrére és ízbégre hozta, a .település helyétől mintegy háromnegyed órányira fekvő s az erdőhöz közel levő regényes fekvésű völgyben kitűnő, majdnem jéghideg vizű forráskúthoz járt, ahol rendszerint megpihent. Az agg pátriárkát a szerbek és az akkori lakosság „sztáni" néven emlegették és így ezt a forráskutai .róla nevezték el „Sztárago vodá“-nak. Lassanként ez az elnevezés „sztara-vodá“ -ra változott. Ezen a helyen a szerb kereskedők céhe í781-ben rokokó .stílben faragott kőkuitfőt állított, A lakosság a Zichy-unadalomtól a város területét bérbevette, később pedig, midőn a kir. kincstár az óbudai és visegrádi uradalmiakhoz tartozó javaik, — ezek közt Szentendre iránt is, — a Zichy-osalád ellen indított pert megnyerte: Szentendre újból a Korona birtokába jutott. Mária Terézia a szentendrei korona birtokot minden tartozékaival együtt 6000 forintért továbbira is bérbeadta a város róm. kath, és gör. kel. lakosságának, felmentvén őket minden egyéb szolgáltatás alól. Ez a kedvező szerződés a városnak kiszámithatalian előnyöket biztosított s jövő virágzásának vetette meg az .alapját. Ínara és kereskedelme igen jelentékeny volt, 1761-ből 9 céh van iininian kimutatva, A lakosság legfőbb jövedelmi forrása mindaddig a bortermelés volt, míg a filoxera a szőlőket ki nem pusztította. Vörös bora a budai borokkal versenyezett, A r. kath. templom már az 1294. előtt fennállott, ekkor az esztergomi János-Jo- vago-k lerombolták, miért büntetésből VIII. Bonifác pápa őket az egyházból kiközösítette, A lerombolt templom csakhamar felépítőd öté, azonban a török daliások idején megint elpusztult s a régi templom romjain a gróf Zichy család, mint akkori kegyúr 1710-ben újra felépítettette. A görög kel. templomok a második szer település után épültek, A Bükköspatak melletti hídnál 1690-ben, a Pozseraivacsikia 1752-ben a Főtéren emelt görög templom, mely mellett XVIII. században algimnázium és .tanítóképző-intézet is volt. A gazdag építésű püspöki templom 1690-ben készült, mely mellett a gör. kel. szerb, püspök palotája áll szép kerttel, ahol a püspök az év fele részét szokta tölteni. A templomban több budai püspök van eltemetve. A templom körül .falkerítés kát vaskapuja említésre méltó műemlék. A rel- egyház már a XVII. században virágzó református anyaegyház volt Szentendrén. I. Lipót uralkodásakor a vallási üldözések korszakában elpusztult és csak 1822-ben kezdett ismét szervezkedni, 1835-ben épületet vásároltak, amely imaházul és iskolául szolgált, Az 1860-as években a város 8 hold földet adományozott a leLkésztamitó javadalmazására. A Jordán-féle alapítványból megerősödve, az egyház 1913-ban anyásíttatoitit. Ekkor a szerb egyházitól megvette és restaurálta,tt.a a templomot, melyet az év december 14-én felszentelték, és az első rendes lelkészt bekitatták, 19'10-ben átvette a polgári magán iskolát. Ma a Szentendrei Ref, Jókai polg. Fiú- és Leányiskola és mindkét nembeli in- ternátus erős hazafias és kulturmunkát végez. Az újonnan felépített impozáns városháza helyén volt a régi városháza, már a XVIII.
