Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

54 —66 között épült. Az 1770. évi úrbéri (rendezés alkalmával 6628/32 úrbéri teliket írtak össze. 1848-ig a gróf Zichy család és a koronauradalom volt a helység földesura. A köz­ségben nagybirtokos a m. kir. koronauradalom, melynek 3000 és a főváros, melynek 1000 hold erdeje van itt. A község határa már a rómaiak alatt lakott terület volt, mert itt egy egész római temetőt találtak. A község lakosai katholikus gazdakört tartanak fenn. Van itt hitelszövetkezet, takarékpénztár, országos munkás-, rokkant- és nyugdíjegyleti fiók és egy festékgyár is, mely Halfer József tulajdona. Itt van továbbá a község határában az országszerte híres Erzsébet királyné-szanatórium, a Weiss Manfred alapítványi szanató- j-'um és végül a m. kir. Honvéd és Közrendészeti József főherceg Szanatórium tüdőbe­tegek számára. A remek fekvésű telepeken álló impozáns épületek több kilométernyi tá­volságból látszanak és a szanatóriumok nyitott, széles folyosóiról remek kilátás nyílik. A híres telepek épületeti és berendezései mintaszerűek; mindenütt szinte kínos tiszta­sággal találkozunk, melyet elősegít az ózondús, pormentes levegő, A nagykiterjedésű park egyenes és néhol kissé menedékes útai az üdülők sétáira szolgálnak. Azonkívül vannak üdülőtelepek és pedig a dr. Gosztonyi Vilmos-féle üdülőtelep, továbbá az Erdei üdülőtelep s végül a Methodista egyház tulajdonát képező „Tábor" üdülőtelep. Buda­keszi különben a fővárosi középosztály egyik kedvenc kiránduló és nyaralóhelye, ahova nyaranta százával menekülnek a fővárosiak és számos villát építettek. A község határá­ban épült a m. kir. Konkoly alapítású Astróphysikai Observatorium. A világháborúba hadbavonult katonák száma: 1132, hősi halottaké: 178, hadiözve­gyeké: 41, hadiárváké: 8. A hősi halottaknak bronz szobor emlékművet állítottak, amely Martinelli Jenő szobrászművész alkotása. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5945 lélek. Magyar: 770, német: 5171, egyéb: 4. R. kath.: 5905, ref.: 10, ágh. ev.: 5, izr.: 15, egyéb: 10. Házak száma: 972. Az 1930. évi népszámlálás szerint alakosság: 6755 lélek, házak száma: 984. Területe: 7716 kh., melyből a köz­ségé 173. Szántó: 2574, rét: 142, le­gelő: 42, erdő: 4395, szőlő: 254, kert: 60, terméketlen: 9, egyéb: 237. Az erdőbirtok bükk és tölgy, mely­ből a kincstáré: 2876, a székesfővá­rosé: 104, a volt úrbéreseké: 471 kh. Vas áll.: Bpest (10 km.). Autó­buszjárat Bpesten a Szarvas-ven­déglőtől. Posta, táv., tel., • cső.: helyben. Főszb.: Bia. Törvsz., pü. ig., járb., adóh., tkv., mezőg. kamr., iparfü., keresk., kamr., OTI, pü. szak.: Bu- pest. Vál kér.: Törökbálint. Pü. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Főjegyző: vajasdi Ajtay Béla. Közig, tanfolyamot Kolozsváron végezett. 1905-ben FeLsőszékre, onnan Alsócsősa köz­ségbe választották meg körjegyzőnek. Ro­mán megszállás után mint menekült főjegyző, Pest vármegye számvevőségénél, majd De­recske, Balatonalmádi, Városlöd és Zsám- bék községeikben mint helyettes szolgált, Bu­dakeszi főjegyzőjévé 1922-ben választották meg. Adóügyi jegyző: Gruber János. —Középiskoláit és a közig, tanfolyamot Bu­dapesten végezte. Működését mint gyakornok helyben kezdte. 1913-ban aljegyző, 1922-ben aü, jegyző lett, A Takarékpénztár a-lelnöke, a r. ikath. egyház világi elnöke, stb. A hábo­rúban orosz fronton harcolt, kétszer sebesült majd fogságba esett, ahol 54 hónapig volt. Kitüntetése: Sign. Laud., háb. emlékérem. Mint t. hadnagy szerelt le. Gazdasági jegyző: Martin Antal. Középiskoláit Budapesten, a közig tanfo­lyamot Egerben végezte. Működését helyben kezdte, 1922-ben lett aljegyző, 1925. óta gazd. jegyző, A Kaszinó egylet vál. tagja, a Tejszöv. ig. tagja és könyvelője stb. A hábo­rúban 1918-tól a hegyi tüzéreknél teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadseregben 1921- ben teljesített szolgálatot. Községi Írnokok: Hufnagel József. Iskoláit Debrecenben végezte. Püspökla­dányban gazd. felügyelő volt. Község szolgá­latába 1930-ban lépett. 1930. óta az Ipartes­tület titkára. Háború alatt 1915-ben vonult be, orosz és olasz frontokon harcolt, megse­besült.. Bronz v. é., Károly cs, kér. és szóig, vaskereszt tulajdonosa, Eszterle Antal, Pfendtner Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents