Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
Közs. bíró: Eszterle András. 1900 óta önálló gazda, jelenleg 22 k. hold birtokán gazdálkodik cs szőlőmíveléssel foglalkozik. 1905—08-ig közs. esküdt, 1908— 14-iig törvénybíró volt. 1930-ban pedig a község bírójává választották meg. Temetkezési Egylet ellenőre stb. Háború alatt 14 hónapon át orosz és román frontokon harcolt, mint tizedes szerelt le. Ferenc öccse a harctéren kapott sebeiben 1915-ben meghalt. Törv. bíró: Eszterle János. Pénztárnok: Eszterle Antal. Közgyám: Früh Antal. Forg. adóellenőr: Holt János. Postamester: Antalóczi Jánosné sz. Elő Valéria. Postamesteri vizsgát 1915-ben Budapesten tetit. Pályáját Budapesten a 700. postahivatalnál kezdte meg, majd a 115. pt. hiv.-hoz postamesternek osztották be, 1919. óta a budakeszi m, kir. postahivatal vezetője. Férje, m. kir. postatanácsos, a budapesti posta- vezérigazgatóságnál teljesít szolgálatot. Szolgálatát 1905-ben Budapesten kezdte meg, majd Nagyváradon és Kassán volt, 1913. óta pedig újra Budapesten teljesít szolgálatot. Postatanácsossá 1920-ban nevezték ki. M. kir. osendőrörs. Örsparnok: Pál Elek tlitts. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. plébánia. Esp. plébános: Miller József c, prépost. Theologiát Székesfehérváron, az egyházi és világi jogot a budapesti Pázmány P. Tud. Egyetemen végezte. Áldozópappá 1888-ban szentelték fel. Pályáját mint káplán Székes- fehérváron kezdte meg, ahol később különféle egyházi tisztségeket viselt. ..Fehérmegyei Napló‘‘-nak szerkesztője, majd az ,,Alkotmány" napilap főszerkesztője és a nyomdának igazgatója volt. Később San Marco hercegnő udvari lelkésze és titkára, majd Balinka és Üröm községek plébánosa volt 1910- őta budakeszi plébános, 1920. óta budai kér. esperes és 1925. óta cim. zsámbéki prépost. Munkásságának eredménye a budakeszi új zárda iskola felépítése, az egyházi épületek renoválása stb. Számos egyesület alapítója és elnöke, Káplán: Kollár Gyula. Kántor: Edelmann Rezső ny. áll. ig.-tanító. Tanítóképzőt 1875-ben Budapesten végezte. 1875—84-ig Budaörsön tanított. 1884-ben mint róm; kath. vezető tanító és kántor Budakeszire került, ahol az iskola államosításakor, 1901-ben áll. tanítóvá, majd 1912-ben igazgató-tanítóvá nevezték ki. 1922-ben nyugalomba vonult Pedagógiai és a magyarosítás terén kifejtett munkásságáért a minisztérium és a megye ismételten elismerésben részesítette. A Budakeszi róm. kath. Gazdakör és az egyházközség jegyzője, a „Lyra“ Dalkör elnöke stb. Áll. elemi iskola. Igazg.: Molnár Lajos. Tanítóképzőt 1890-ben Baján végezte. Pedagógiai pályáját 1891-ben Aninán kezdte meg, ahonnan a románok 1919-ben kiutasították. Utána Kisteleken tanított és 1922. óta a budakeszi áll. el, isk. igazgatója. Igazgatóvá 1914-ben nevezték ki. Iskolánkívüli népművelődés gondnoka, a Budakeszi Ifjúsági Egy. vezetője stb. Tanítók: Kerlik József, Kis-Vár- day Gyula, Lakos Gusztáv, Makk Róbert, Majtényi Miklós, Müller Ilona, dr. Tímár Sándorné. R. kath. elemi isk. és zárda. lg.: Miller József esp. pléh., c. prépost. Főnöknő: Bazsó M. Xavérul. 1902-ben lépett „Isteni Megváltó Leányai“ kongregáció kötelékébe, 1917 óta főnöknő. A budakeszi „Isteni Megváltó Leányai" ficíkhá- zának 1928 óta főnöknője, valamint az ugyanakkor épült új intézetnek is. Szerzetes nővérek: Dömötör M. Donátit a, Horváth M. Limberta, Mészáros M. Ella, Molnár M. Augusztilla, Recskey M. Jusztina. Seress M. Teréziana. Áll. óvoda. Óvónők: Dragonics Anna, Farkas Ilona, Kapitány Kor- tica. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Orvosok Közs. orvos: dr. Pehán László tb. tisztiorvos, e. ii. tan. Magánorvosok: dr. Seliga János. Középiskoláit Lőcsén és Késmárkon, egyetemi tanulmányait Wienben végezte. Doktorrá avatták Wienben 1885-ben, utána Wienben Stelvák tanár klinikáján gyakornokos- kodott. Önálló orvosi gyakorlatot 1886-tól Budakeszin folytatott, ahol 1895-ben közs, orvossá választották meg. 1887-ben a községben az első fürdő és vízgyógyi.ntézetet alapította mint részvénytársaságot, amelyet 1895-ben saját tulajdonálba vett át és tartott fenn 1914-ig. Budapesten is volt orvosi rendelője, Számos kulturális és szakegyesület tagja Dr. Ehmann Jenő, dr. Obrincsák J ózsef. Szanatóriumok Erzsébet Királyné Szanatórium Korányi Frigyes báró kezdeményezésére, készségéből 1901-ben nyílt meg. Í918-ba»
