Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

51

Glasz Mátyás, Gloszauer Péter, Mohiár János.

Sertéskeresk.: Kiss József.

Szabók: Férfiszabók: Hass Antal, Mészáros András, Tréfán Antal. Szikvízgyárak: Kumnier Ferenc, Simon József.

Tejcsarnok: Rédli István. Tiizelőanyagkeresk.: Holczer Pál, PovelJca Mihály.

Vitézek: v. Rédei Lajos lakatossegéd, v. Rédei László kisbirtokos, v. Sima Károly molnár.

BUDAJENŐ

Kisközség. Közigazgatásilag hozzátartozik Telki kisközség

Egyike a legrégibb községeknek, mely már a tatárjárás előtti korszakban fennállott é~ a telki apátság pusztája volt, elvétve Boros Jenő név alatt is. 1247-ben Rév-Jenő néven említtetik és ekkor a Kartal nembeli Mochornak voltak itt részei, melyeket az esztergomi egyháznak hagyományozott. 1264-ben a Kartal nembeli Péter és Ferenc itteni birtokait V. István ifjabb király a margitszigeti apácáknak adományozta. 1499-ben Bo- ros-Jenő néven szerepel. 1543-ban a törökök elpusztították és ettől kezdve Puszta-Jenő a neve. Buda várának visszafoglalása után, 1700-ban, midőn a telki apátság ismét helyreállott, melyet a Szent Benedek-rend bécsi skót rendháza vett birtokába, a puszta benépesítése iránt is intézkedés történt, A Benedek-rend helyreállította a régi, elpusztult egyházat, mely II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kitörése előtt még fennállott, A telepítés 1703-ban vette kezdetét, de közbejött a szabadságharc, mely azt egyidőre megakasztotta. Annyi kétségtelen, hogy 1708-ban már voltak itt német telepesek. A szatmári békekötés utá® a német birodalmi szászok és a frankok kerületéből is számosán telepedtek le e helységben, melynek 1724-ben már 374 lakosa volt; az 1739. évi kolera- járvány alatt azonban nagyobb részük elhalt. Pótlásukra az apátság Németországból új telepeseket hozatott, 1882-ig a telki benedekrendü apátság volt a helység földesura. A róm, kath, templom 1756-ban épült. Jelenleg s helység legnagyobb birtokosa a m. kir. közalapítvány 817 kát. hold birtoka, mely 1938. évi lejárattal haszonbérbe van adva. A villanyvilágítás be van vezetve.

A világháborúban elesett hősi halottak száma: 32, hadiözvegyeké: 15, hadiárváké: 20. A hősi halottaknak emlékművet állítottak.

A földbirtokreform folytán az igénylők között 80 kát. hold ikishaszonbérletet osztottak ki.

ÁLTALÁNOS ADATOK

Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1014 lélek. Magyar: 25, német: 989. R. kath.: 997, ref.: 7. Házak száma: 170. Az 1930. évi népszámlálás szerint lakosság: 1050 lélek, házak száma: 189.

Területe: 2158 kh., melyből a községé 83 kli. Szántó: 994, rét: 24, legelő 168, erdő: 785, szőlő: 52, kert: 28, nádas: 3, terméketlen 100. Erdő- birtok: 646 kh., közalapítványi erdő, házi kezelésben, tölgy, bükk, fenyő, 30 éves.

Termények: Csak gabonaneműek.

Vas áll.: Torbágy (9 km.-re). Az

állomáson autóbusz van. Autóbusz- járat a közbenső Pátyról van.

Postaügynökség: helyben. Táv., cső.: Páty. Főszb. és vál. kér.: Bia. Törvénysz., Járb., Pü. ig., Adóh., Tkv., Mezőg. kamr., Iparíü., Ke- resk. kamr. OTT. Bpest. Pü. bizt., pü. szak. Budafok.

HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: Páty 9. Vezető jegyző: Havas Lajos.

Középiskoláit <a váci piarista gimnáziumban, a közig, tanfolyamat 1900-ban Bpesten végezte. Közig. pályáját 1900-fcan mint jegyzőgyakornok Budajenőn kezdte meg, ahol 1902—03-ig segédjegyző is volt, 1903— 05-ig Budakeszin, 1906—08-ig Zsámbékon se4;