Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
52 'géd jegyző, 1908—14-ig Budafokon aljegyző volt. 1916 óta Budajenő és Telki (községek körjegyzője. Iskolánkívüli Népművelődési és Testnevelési bizottság és >az Önk. Tűzoltó Test. elnöke stb. Háború első felében a szerb harctéren küzdött, a sabáci harcokban megsebesült. Kálmán öccse 1915-ben orosz fronton eltűnt. Adóügyi jegyző: Beider János. Közs. bíró: Bäder János. 1918 óta 36 kh. birtokán önállóan gazdálkodik. 1920—22-ig közs, elöljáró volt, azóta pedig a község bírája. A közs, gazdaközönség elnöke, a Hangya Szöv, választmányi tagja, az iskolaszék tagja és volt világi elnöke stb. Háború alatt 25 hónapon át szerb és orosz frontokon harcolt, megsebesült. Törv. bíró: Hoff er Simon. Pénztáros: Lach János. Közgyám: Báder Simon. 1923 óta 34 kh, birtokán önállóan gazdálkodik és állattenyésztéssel foglalkozik. 1925 óta közs. közgyám. 4 éven át a Hangya Szöv. pénztárosa volt. Háború alatt 18 hónapi harctéri szolgálat után 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan csak 1920-ba.n tért haza. Mint őrmester szerelt le. Postaügynökség. A^ezetője: özv. Ha- tyer Jánosné. Állomásfőnök: Márk Károly főintéző. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Plébános: Jaeger Géza. Kántor: Pihaczy Gáspár. R. kath. elemi iskola. Tanítók: Báder Jánosné, Tihanyi Gcispár. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Körorvos: dr. Drács Tamás. Érettségit 1910-ben Eperjesen tett, egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Bpesten végezte. Doktorrá avatták 1922-ben. Orvosi gyakorlatot orosz fogságban, a hadifogoly kórházakban, orosz közkórházakban, a Magyar Vöröskereszt Misszió wladiwostoki kirendeltségénél, majd bpesti klinikákon és a Szt, Rókus közkórházban folytatott. 1922— 25-ig Alsónémedin magánorvosi praxist folytatott, azóta pedig Budajenő és Telki községek köirorvosa. O. T. I, orvosa, a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egy. rendelő orvosa. Qrsz. Orvosi Szöv., a Magy. Orvosok Nemzeti Szöv. tagja, a Levente Egy, megszervezője és elnöke stb,. stb. Háború alatt 1914- ben mint orvostanhallgató vonult be, 1916- han sebesülten orosz fogságba esett, ahonnan 1921-ben tért haza. Mint egészségügyi zászlós szerelt le, Kisez. v. é. tulajdonosa. Szülésznő: Ginczinger Györgyné. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK önkéntes Tűzoltó Egyesület. Parancsnok: Báder János. Levente Egyesület. Elnök: dr. Drács Tamás körorvos. Főoktató: vitéz Fóti János. Alakult 1924-ben, Megszervezte a község elöljárósága dr. Drács Tamás körorvossal az élén. Könyvtárral rendelkezik. Tagjainak száma: 70. Leventéi a körzeti és járási versenyeken szép eredménnyel szerepeltek. Budajenői és Telki Temetkezési Egylet. Alakult 1890-ben. Megszervezője és első elnöke Walter Jakab, aleln öke Trautmaim József volt. Tagjainak ,száma:-558. Elnök: Paxián József. 1899 óta önállóan gazdálkodik. Szorgalmával 4 kh. földjét 9 kh.-ra szaporította. Közs. képv. test, tagja, a Temetkezési Egylet elnöke, a Központi Hitelszöv. ig. tagja, helyettes kántor s a zenekar karmestere, stb. Hegedül és orgonázik. Háború alatt 36 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt, megsebesült. Alelnök: Sack János. Pénztáros: Reiszler János. Könyvelő: Sack János. Ellenőr: Herb János. Gazda: Sack János. Hangya Fogy. Szövetkezet. Ügyv.: Tihanyi Gáspár. Budajenő—Telki Hitelszövetkezet, mint az OKH. tagja. 1898-ban Önsegélyző Egyletként alakult. Első elnöke Wolter Jakab, aleínölke Báder János volt. Alaptőkéje 14.000 pengő. Tagjainak száma 400, Üzletrészek száma: 800. Központi megbízott: Jaeger Géza, r. kath. plébános. Elnök: Reiszner József. 1909 óta 32 kh. birtokán önállóan gazdálkodik. 1910 óta a közs. képv. test. tagja. Hitelszöv. elnöke, a közs. úrbéresek pénztárosa, iskolaszék tagja és 13 éven át gondnoka volt stb. Két öccse végigküzdötte a háborút. Az egyik olasz fogságban volt. Atyja több éven át a község törvénybírá ja, nagyatyja pedig bírája volt. Alelnök: Hoff er Simon. Pénztáros: Lechner János. Könyvelő: Havas Ferenc r. kath. tanító. Budajenői és Telki Tejszövetkezet (Budakeszi Tejszöv. fiókja).
