Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
293 Dr. Egedy Kálmán szolgabíró. Vármegyei szolgálatba lépett 1922 december 21-én, minit közigazgatási gyakornok. Ezen minőségben rövid néhány hónapiig működött az afoonyi járás föszolgabíráj a melleit, majd pedig a vármegye központ járnál nyer t beoiszitiásit, hol mint egy fél évem kerezz- tüí a’JíiSpánii titkári minőségiben is működött. 1924. február havában, már minit megvála,szított szolgabíró a kiskurif él egyházai járásba lett beosztva. 1926. novemberig, amikor iis a köpöm ti járásba helyeztetett át szolgál áttételre, hol megszakítás nélkül a mai napig is működik. A Kiskunfélegyházái járásban vailó működése alatt több hazafias és társadalmi egyesületnek volit tagja s különös érdemeli voltaik a nemzeti munkavédelmi szervezet kiépítésében. Ottani hivatali működése alatt a nemzeti munkavédelmi szervezetnek járási vezetője volt és annak kiépítésében érdemleges a felsőbb vezetőség álltad is elismert tevékenységet fejtett ki_ A központi járásában különös érdemei vannak a levente intézmény kifejlesztése körül. A kezdet kezdetén, nehéz időkben és nehéz ikörüll- ményék között vette át 1926 év végén a levente ügyek intézését és 3 év alatt kitartó és folytonos murikával olyan eredményt ért el, hogy ma a központi járásban és pedig annak minden községében a levente egyesületek példás működést fejtenek k;. Dr. Argalás Lajos tb. szolgabíró. A vármegye szolgálatába 19)30. febr. 24- én lépett, minit tb. szolgabíró. Dr. Sokoray Gyula tb. szolgabíró. 1930. okt, 16-in neveztetett ki tb, szolgabíróvá, 1930. dec 21-e óta van jelenlegi beosztásában. Járásorvos: dr. Surjánszky Ferenc. Járási m. kir. állatorvos: Kaufman Z si g mond. 1910—1922-ig mint tanársegéd a m. kir. álla t orvosi, főiskola sebészeti IMinflká járni, 1922 —1924, mint beosztott m, kir, állatorvos a budapesti, m, kir. állatorvosi hivatalnál (Marhavásárt ér) 1924-tői! mint járási és városi m, kiír. állatorvos Pest vármegye központi járásánál Budafok megyei városnál. A világháborúban, mint os, és kir. állatorvos 51 hónapot töltött harctéri szolgálatban. Kitüntetései: Kor, ar, érdemiken, a vi. ér. szalagján. Járási gazd. felügyelő: Hunyody Kálmán. Járási testnev. előadó: Gömöry Árpád f őtanáesno k. Járási irodatiszt: fagarast Szabó Viktor. 1908-tól 1920-ig Maros-Tor da vármegyéinél irodatis'zt, 1920-ból 1921-ig a tiszai járásnál mint beosztott menekült irodatiszt, 1921-itől 1923- ig a váci járásba beosztott irodatiszt, végül 1923-tól máig Pestvérmegye központi járásában mint kinevezett irodatiszit szolgál. Irodasegédtisztek: Herneczky Já- nosné. A vármegye szolgálatában 1917. okt. 5-től, mint ideiglenes, 1918-tól végleges díjnak, 1924- töl a központi járásban van beosztásba n. Ma rosán Mihály. 1930. aug. 1-óta jelenlegi beosztásában szolgál. A háborúban 1915. aug, 1915 okt. 17-íig résztivett az oroszok elleni offenzívakban azután az olasz harctéren küzdött hol 1917, szept, 4-án fogságba jutott és csak 1919. ckt. 28-án került vissza. Kétszer sebesült, Kitüntetései: III, o, kát, szóig, jelv. űáborús emlékeérem. Járás' tűzrond. főfelügyelő: Hajós Emil. Hajdú: Szűcs Mihály. A JÁRÁSHOZ TARTOZÓ NAGYKÖZSÉGEK 1. Albertfalva Pestszentlőrinci 2. Budaörs 97 Pestújhely 3. Budatétény 10. Rákoshegy 4. Csepel" 11. Rákosszentmihály ó. Dunaharaszti * 12. Sashalom Ö. Nagytétény 13. Soroksár 7. Pesthideg kút 14. Soroksárpéteri 15. Törökbálint ALBERTFALVA — Nagyközség —• Albániáivá, dun ám ent i nagyközség, melyei 1819-ben telepítette a ráckevei uradalom, s azt szász-teschem AlbezL. hercegnek, az uradalom első birtoké sána'k tiszteletére Alber í falvinak, németül Sachsen! éld-.nek nevezték el. A helység betelepítés.ét célzó hirdetményt, melyet Georch Illés, a ráckevei uradalom prefektusa 1819 március 1-én bocsátott ki a község levéltárában őrzik és a következőleg hangzik: , Haustellen zu
