Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
294 Promontorium, zwischen Promontorium und der Stadt Ofen,, an der (angetragenermas- sen) neu anzuilegenden Landstirasse, an einer zu allen Zeiten wasserfreien Ebene, in einer der schönsten und in aller Hinsicht vorteilhaftest gelagerten Gegenden des löbl. Pester Comitiats, wird ein schönes, regelmässiges Dorf von 50 Häusern angelegt, jede Hofstelle za 16 KlMtr, lang und 24 Klftir. breit, urbarialmässig gegen jährlichen 1 Gulden Silber-Geld Hauszins und 18 Tag Roboth, 5 derlei Häuser bestehen bereits schon, und 10 werden eiben gebaut, etc." 1838-lban nagy árvíz pusztítót a helységben. 1848-ig a ipromontrai (budafoki) uradalom fölt a földesura. A viliágháborúban, bevonult katonák száma: 150, a hősi halottaké 28, hadiözvegyeké 12, a hadiiárváké 2. A hősi halottaknak 1924-ben emléktáblát helyeztek el, A földreform folytán a község igénylői 98 20o négyszögöles házhelyet kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2000, ebből magyar: 1990, német: 10. R. kath.: 176Ö, ref.: 200, ágh. ev.: 30, izr.: 10. Házak száma: 157. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3343 lélek és 509 ház van. Területe: 530 kh., melyből a községé: 7 kh. Szántó: 283, rét.: 98, legelő: 10, szőlő: 1, kert. 10, egyéb: 128 kb. Talajviszonyok: agyagos, kötött. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület a Telekértékesítő rt. tulajdona. Vas. áll.: helyben, liajóálL: Budafok (0.5 km). Posta: helyben. Táv., Pü. bizt., Pii. szak.: Budafok. Fő- szb., Törvsz., Járásb., Tkv., Adók., Mezőg. kamr., Kéresk. kamr., Ipar- fii., OTI: Bpest. Vál. kér.: Bpest környéki. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: Budafok 36. Vezető jegyző: Forgó Henrik, Erzsébet királyné-űt 29. Gimnáziumi érettségit Budapesten tett. Közigazgatási pályáját 1898-ban Nagytétényben kezdte meg mint is jegyző. 1901-ben Budaörsre adóügyi jegyzővé választották meg, 1916-ban pedig minit főjegyző vette át hivatalát Albertfalván. Önllc, Tűzoltó Egy megszervezője és elnöke, Testnevelési Bizottság és az iskola gondnokság tagja stb. Adóügyi jegyző: Barna Imre. írnok: Lebudo Oszkár. Közs. bíró: Brüller István. Albertfalván atyjánál szabadult fel, 10 éven segéd és 4 éven át mint üzletvezető dolgozott. Modernül felszerelt üzemét 1919-ben alapította. 1926-ban egyhangúlag a község birájává választották. Ipartestület elnöke, a Hitelszövetkezet alapító és ig. tagja, az Árpádkör társelnöke, Egyházközségi Tanácstag, stb. Háború alatt 8 hónapon át az c’asz fronton harcolit, Ferdínánd fivére is vágiig- küzdötte a háborút. Törv. bíró: Florovits Károly. Albertfalván atyjánál szaoadulii fel, 10 éven áit mint asztalossegéd dolgozott atyjánál, Bécsben stb. helyeken 1911 óta foglalkozik Két oklevéllel tüntették ki 1904—05-ig a 7. hídászzall'j.-nál szolgált, ahol baleset következtében 75 százalékos rokkjant lett. István, József és Gyula öccsei résztvettek a h háborúban. Pénztáros: Szepesy Sándor. Közgyám: Fehér Sándor. Postamester: özv. fíoboz Adolf né. Iskoláit Pécsen végezte. 1890-ben postai kiadói vizsgát tett és Székelykereszturra kerül' mi int k i adónő. U g y arabban az évbe n f ér j - hezment Roboz Adolf székelykeres ztüri postamesterhez, akiinek 1904-ben történt halálától a megszállásig a postahivatalt önállóan vezette. Megszálláskor megtagadta a román postaforgalom lebonyolításának elvégzését és az eskü letételét, amiért a románok bebörtönözték és csak 4 és fél hónapi fogság után engedték szabadon. 1920—26-ig a 72. pit.-hivatalnál volt beosztva, 1926-ban pedig Albertfalvára került mint postamesternő. Jenő fia 1916-ban hősi halált halt. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. katli. egyház. Plébános: Ber- gendy János. Kántor: Tompa Béla. All. el. iskola. Igazgató: Legény Gusztáv. Tanítók: Spemrésák Gábor, Sokarey Gyula. Tanítónők: Migély Margit, Bpest, Fagy Győzd né, Kertváros, Hóján Lili, Budapest. Óvoda. Óvónők: Szőreghy Irén, Huber Sarolta. KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Körorvos: dr.. K áld or Adolf. Magánorvosok: ár. Gyurmán Dezső, Erzsébet királyné-út. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait; Budapesten végezte. Doktorrá avatták 1908-
