Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
226 el voltaik hanyagolva. A közigazgatási és a gyámpénztári számadásokat éveken át nen vizsgálták. Az adókait ,nem hajtatták be rendesen. Adósságot nem fizettek, A tisztviselők és tanítók elzálogosították nyugtáikat. Legújabb kor. Eme tarthatatlan állapot megszüntetésére csak 1884-ben indították meg a reformmunkálatokat. Legsürgősebb feladatukul tűzték ki, hogy a szomorú gazdálkodási rendszeri rendes városi háztartás vezetésével váltsák fel, a függő adósságokat kifizessék, a várost kikövezzék és csatornázzák, a városi épületeket pedig jókarba helyezzék. Ennék a mozgalomnak eredményeként házi kezelésbe vették a fogyasztási adókat, később pedig a vámszedést. Majd új jövedelmi források gyanánt (jelölték meg a kövezetvámot, a fogyasztási pótadót, a karópénz szedést és a helypénz szedés! jogot. A váci káptalantól 60.000 forint .kölcsönt vették fel és a régi adókat leírták, Üj szabályrendeleteket hoztak. A város forgalmasabb útvonalait kockakő vekkel kikövezték, kiépítették a dunai rakodópartot és megkezdték a csatornázást. A város törzsvagyonát ingatlanok vételével (Fehér ló, Zöldfa, Pokol, Büki) szaporították, 1909 nyarán nyílt meg a Duna-Ipolyvölgyd helyiérdekű vasút, mely Vác állomásából indult Ipolyságnak és arra hivatott, hogy az egykor Vác felé gravítált nógrád- honti községeket ismét visszaterelje a város gazdasági körébe. A város fellendítésére hívatott a Vác-gödöllői villamos vasút. Ez a váci járáshoz tartozó távolabbi községeket még szorosabb kapcsolatba hozta a várossal. A székesegyház. A római Szent Péter (templomhoz hasonlított olasz renaissance ízlésben, de a XVIII. század második felében uralkodott iklasszicizáló stílusnak erős hatása alatt épült székesegyház építését gróf Eszterházy Károly 1760-ban kezdette meg, gráf Migazzi Kristóf püspök folytatta a megkezdett munkát és 1777-ben fejezte be. A templom külső hossza 76 méter, szélessége 32, magassága pedig (aljától a kereszt csúcsáig számítva) 68 méter, A föllé1 je boruló kupola 40 méter magas, belső átmérője 19 méter, A jobb és balszárnyon 40 méter magasságú baíllastrade-dat koronázott tornyok emelkednek és közreíogj'ák .az előcsarnokot, melyet 12,csekély entarsiis'sa.1 bíró, kettős sorban álló korinthuszí oszlop tant. Mögöttük oszlopos párkány emelkedői. Alattuk a homloklapon nagy aranyozott betűkkel ez a fél írás olvasható: D. O, M. —• IN. HONOREM, ASSVM TAE. IN. COELVM. VIRGINIS. — ET. S. MICHAELIS. ARGHANGELL Az osizlop- csarnoik kilenc lépcsőtől alkotott krepidománáll és nagy küllapokkal van kirakva, Az aj tők feletit csinos íéldombor művök vannalkelhelyezve, amelyek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi címerét ábrázolják.Belseje, mely 61 m, hosszú, és 27 m. széles, meglepi a belépőt arányaival, magasságával, a kupola művészi freskóival, hatalmas íő- és mellékoltiáraival, remek képeivél. A székesegyház kincstárában az egyházi mű kincsek meglepően gazdag tárházát találjuk. Alapját még Migazzi vetette meg, de elődjeitől is maradtak fenn becses dolgok, A kir. Fegyintézet. A városnak egyik legnagyobb lakóháza és nevezetessége a Fegyintézet, A várszerű épület belül udvaraival, folyosóival egész kis labirintus, A Kisvác felé néző oldalát szépen rendezett (kert 'határolja. Egész kis város. Van benne kápolna, iskola, kórház, 'több óriási munkaterem és raktárhelyiségeik. Mindenütt meglepő rend és tisztaság. Újabban építették a kétemeletes kórházat, amely modern berendezésével a kultúrálta- mokban is páratlanul áll. Az épületet Migazzi püspök 1777-ben a Teréz iánumnak nevezett és Becsbe áthelyezett nemes ifjak nevelő-intézete részére emelte, 1808-tól a Ludo- vika Akadémia volt benne elhelyezve és amikor ezt 1825-ben Pestre helyezték, gróf Nádasdy püspök vásárolta meg és 1836-ban (tébolyda céljaira ajánlotta fel. De az elmebajosok intézetéit Budán állították fel s az épület 1855-ig gazdátlanul maradt, mikor is az osztrák igazságügyi kormány kezébe került, ez pedig letartóztató intézetté alakította át, A fegyintézettel kapcsolatos a váci államfogház. Földmívelésügy. A köznép földet művel és bort termel, A város határának legnagyobb része szőlőhegy, így a lakosság legelterjedtebb foglalkozása a szőlőművelés. Papvölgyön már 1475 óta termesztenék szőlőt, Báthory Miklós püspök ültette be szőlővel. Ä hagyomány szerint a püspök papjai társaságában gyakran kijárt s ezért nevezték el a szőlő- részit Papvölgynek. Kisséjcze dombját 1764-ben ültették be szőlővel, A váci bor hírneve már nagyon korán az ország határán túl is elterjedt. A gyümölcstermelés is nagyon kifejlett. A művelhető •területe azonban kicsiny, ajánlatos volna, Hogy a lakosság a jövedelmezőbb kertgazdaságra térjen át. Állattenyésztés virágzó. A vármegyei gazdasági egyesület több alkalommal jól sikerült kiállításokat rendezett.
