Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
227 Kereskedelem és ipar. Földrajzi fekvése alkalmassá tetet Vácot arra, hogy kereskedelmi várossá fejlődjék. Már nagyon korán voltak sokféle irányban szétterjedő útvonalai Az ország bányászatát bérlő Fuggerek Besztercebányától Váciig műutat építettek az érckövek szállítására. De az utaknál is jelentősebb befolyást gyakorolt a közlekedésre és forgalomra a Duna. Ennek köszönhette a középkorban a jelentőségét és virágzását. A váci átkelő a XVI. században egyike volt a 'eg forgalmasa Lkak rak. Még a XVIII. században is hajóhíd vitt a Dunán át a Szent Endre-szigetre, melyet az 1775. évi árvíz jege összetört. Egyébként a lakosságban is meg volt a vállalkozó kedv, sok váci polgár foglalkozott hasznothajtó kereskedéssel, A kereskedelmi forgalom jórészt Felső-Magyarország felé irányult, de jelentős üzleteket kötöttek Béccsel is. Míg a kereskedelem tárgya ebben az irányban élőállat, állati termék, gabona és nyerstermény vo'f, Lengyelországgal legszorosabb borkereskedelmi összeköttetésben állott. A váci polgár saját termelésű borával befuvarozta az egész országot. Sőt Brassóig és Varsóig is jártak a szekerek. Híresek voltak a vásárok is, melyek igen látogatottak voltak, Komárom, Kecskemét, Gyöngyös, Jászberény, Losonc és más távolabbi városok mesteremberei is felkeresték. Különös keresletnek örvendettek a gyapjú és bőripari cikkek. A vevőközönség pedig szintén igen messziről eljött szükségletei beszerzésére. Egy-egy nagy vásár négy napig is eltartott. A város ipari életének rendszeres céhes világa a XVI. század elején kezdődik. A vargacéh pecsétje 1503-ból ered. Mikor a törökök elfoglalták a várost, lassanként megszűntek a céhek. A váci céhek keletkezése legtöbbnyire a XVII. század végére esik. Ekkor lépnek a céhek egymás után előtérbe és csakhamar felvirágozva, megélénkítik Vác ipari életét és fellendítik a kereskedelmét. Pest után Vác volt a legnagyobb ipari város a vármegyében, még Kecskemétet is felülmúlta, mert annak 11, Vácnak pedig 17 céhe volt 1761-ben. Kiváltságaikat a királytól, a püspöktől, mint földesúrtól és más városbeli céhektől kapták. Az iparágaik közül voltak olyanok, melyek részben a királyi haszonélvezetek közé tartoztak, mint a mészáros, molnár és serfőzőipar. A városnak voltak malmai, mészárszékei és serfőzdéi, melyeket vagy kiadtak, vagy városi kezelésben tartottak. Vác nyomdászata előkelő helyet foglal el az ország nyomdászatának történetében. Amkró Ferenc Ignác már 1770-ben kezdte meg működését, Trattner János, „Magyarországi Könyvnyomtató Műhelyek az 1817-ik évben“ című cikkében olvassuk, hogy három budapesti és négy vidéki nyomdát kivéve, 38 nyomda közül a váci foglalkoztatott legtöbb embert, azonfelül f'óknyomdát tartott Máramarosszigeteo. A város fejlődésének újabb irányát mutatta a múlt század végén egymás után keletkező sok gyári vállalat. Ilyenek: Reitter Ödön kocsigyára, a Váci Hengermalom r. t., Sax- lehner András szalmahüvely gyára, Kobrák cipőgyár. Horganyhenger mii r. t., Első Magyar Szövő- és Kötőgyár, Lőwinger J. bútorgyára, Oberländer és Reiser két tégla- !’ gyára, Kohn Ignác és fia laskagyára, Hirmann István mérőeszköz gyára, Losins/jky és tsa. tűzhely gyára, Picot Gyula mosópor gyára, melyeken kívül a 10—20 munkást foglalkoztató és jórészt villamoserővel dolgozó gyáraknak szere-száma nem volt, A város gazdasági visszaesése attól az időponttól kezdődik, amikor az ország első vasútja Vác és Budapest között 1846-ban megnyílt. Ettől az időtől kezdve a ke- | reskedelmd forgalom a fővárosba terelődött át. Miinél több vasútvonal és mfiut ágazott j ki Budapestről Vác régi kereskedelmi területére, a város forgalma annál csekélyebb I lett, a forgalma csak a közvetlen környék lakóira szorítkozott, így országos jelentősé- i gét elvesztette. Ebből a szempontból sulyosbítóan hat az a szomorú körülmény is, hogy az ország északi területe megszállás alá került. 1848. után az ipari és kereske- delihií élet annyira megcsappant, hogy a város polgársága tehetetlenül vergődve egé- I szén elszegényedett Közben a székesfőváros óriási gazdasági előha.ladása természetes folyamatakép a nagyobb ipari vállalatok a fővároshoz közelii helye- j ken keresnek letelepedési lehetőséget, Ezt a gazdasági fordulatot érezte meg a város mostani vezetősége, élén dr. Krak kér Kálmán polgármesterrel és azon fáradoznak, hogy az új fejlődés minden akadályát elhárítva, az ide betelepülőknek j kellő kedvezményeket nyújtsanak. A vezetőség által kidolgozott városfejlesztési ter- ! veinek nagy akadálya a mai általános nehéz gazdasági (helyzet és az a ikörülméay, ! hogy a háborús terveik mellett az újabb befektetéseik is mind) ezt a generációt terhel- i nék. Mégis közelebbről két millió költséggel megépítették az ország egyik elsőrendű i vízmüvét. Folyamatba vannak a levezető csatornázás és az utak rendbehozása iránti munkálatok, melyek sok munkaalkalmat is teremtettek, A tanintézeteket nagy áldozattok árán a közönség fejleszti és tartja fenn. Szociális, karitativ és kulturális egyesületekbe tömörülve iparkodnak a köznyomort enyhíteni. így tartják fenn a Kegyesrendi főgimnáziumot, polg, fiú- és leányiskolát, 10 elemi iskolát, 3 óvódat, kórházat, szeretet .hajlékot, testnevelési intézményeket st'b., igaz, hogy —• anyagiak hiányában — nem megfelelő helyiségekben és fogyatékos felszereléssel. Az ország vezetői is belátták, hogy a lakosság áldozata túl ment a teljesítő képességén, így segítségül sietve már la folyó évre támogatja a gimnázium kibő vitásét,a polg. isk. építését és a főútvonal 15“
