Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
mai K on s ta n tin - téren á 11 cit-t székesegyházat és püspöki palotát, kolostort épített a dominikánusoknak é9 újira felállította a káptalant. A viáros újjáalakításának nagy munkáját, gróf Migazzi Kristóf tetőzte be. A mai Vác neki köszönheti alakját, monumentális épületeinek a legtöbbje is az ő inevéhez fűződik. Noha Migazzi csak 1803 április 15-én halt meg, püspöki javadalmáról már 1786-ban le kellett mondania. II. József császárnak ugyanis szemet szúrt, hogy Migazzi két beneficiumot élvez és kényszerítette őt, hegy az egyikről köszönjön le, Migazzi a váci püspökségről mondott le. 24 évig tartó kormányzósága arany betűkkel van beírva a város és az egész váci egyházmegye töoténetébe. A váci püspökség jövedelmének legnagyobb részét a város emelésére, templomok építésére és iskolák felállítására fordította. 1764 augusztus havában Mária Terézia Vácon látogatja meg kedvelt püspökét. Migazzi bíboros mindent elkövet arra, hogy minél fényesebben fogadhassa fejedelmi vendégeit, Lehordatja a várfalakat és be-temetteti vele az árkokat; kikövezi és befá- sítja az uccákat és a régi városkapukat lebontatja; kibővíti és rendezi a tereket; szabályozza és szépíti az egész várost, melynek dunamenti részét kőfallal erősíti és hidakkal díszíti, úgyhogy teljesen új alakot ölt. Sürgősen befejezi az elődeitől megkezdett püspöki palota és városháza építését. A város határán diadalkaput is emel. Öt napot tölt itt az uralkodó, kit férje és kormányzótársa I. Ferenc római császár is elkísért, Migazzi a fejedelem látogatása után sem szűnt meg székvárosát csinosítani. A papnevelő-intézetet újból építette, kórházat és kápolnákat emelt. De legszebb emléket állított magának a székesegyház építésének befejezésével. A lakosság gyarapítására telepitvényeseket hozott, akiknek ingyenföldét( szántót, szőlőt, kertet) és fát, szőlővessző, vetőmagot, továbbá telket adott, -házépítés esetére pedig három évi adómentességet biztosított, A XIX. század elején, 1838-ban 350 házat döntött le az árvíz. 1848—49. A szabadságharcnak dicsőséges két esztendeje Vácra szakadtalan sorozata volt a véres küzdelmek és -súlyos megpróbáltatások szomorú napjainak. A város polgársága pénzt áldozott és újoncokat állított a megtámadott haza védelmére s mikor elfogyott az ágyuk ércanyaga, önként ajánlotta fel a templomainak harangjait. Vác nevéhez fűződik a nemzet igazi szabadságharcának kezdete. Itt szervezte hadtestét Görgey Artur tábornok és bocsátotta ki 1849 január 5-én híres napiparancsát, az úgynevezett váci proklamációt, hogy a Budapestet hatalmában tartó Windisch-Grátz herceg császári fővezérre döntő csapást mérjenek. Míg Aulich tábornok a császáriakat abban tévedésben tartotta, hogy velük szemben a magyar hadsereg egész zöme áll, Damjanich és Klapka Vácra indult. Mialatt Damjanich szemben támadja az ellenséget, Klapkának Vác megkerülésével a visszavonulás útját kellett megszállania. Klapka a Bobics-dandárra bízta a megkerülő műveletet, de kalauz nélkül, a nagy ködben eltévedt, Damjanich így egyedül támadta meg a Ramberg hadosztályt és bevette a várost. Gorgeynek a déli hadtesttel egyesülést kereső csapatai július 15-én Vác előtt találkoztak az orosz előőrsökkel. Bebutov herceg mozlim lovasai megfutamodtak. Erre gróf Rüdiger lovassági tábornok, báró Offenberg és Zássz György altábornagyokat a szorongatott Bebutov herceg segítségére küldte. Zássz tábornagy megtámadja a magyarokat, de nagy veszteséggel .kénytelen visszavonulni. -Mikor gyalogsága megérkezik, megismétli a támadásit. De hiába -érkezett meg báró Offenberg sőt maga Riídger is, az -orosz csapatok az -éj beálltával kénytelenek voltak visszavonulni. Görgey' másnap pihenőt -rendelt és várit. De -a támadást Paszkévics herceg, az orosz sereg fővezére, vezérkari főnökének III. Gorcsakov herceg taná-csának ellenére, július 17-é-re halasztotta. Paszkévics tábornok ugyanis azonnal döntő csapást akart mérni a magyarokra. Görgey azen-bam megtudta, hogy az oroszok fő-hadereje áll vele szemben és hogy seregét megóvja, haditanácsra hívta parancsnokait és megértette velük, hogy nem marad egyéb hátra, mint nagy kerülővel Losoncon felül, Miskolco-n át -a tiszai felvidékre, Tokajnak menni. Ily módon Görgey kisiklik az orosz fővezér kezei iközül. Persze a kivitelnél ezer meg ezer honvéd kicso-rgó vérével kellett beírni a történelembe ezt a zseniális hadműveletet. Csak -a váci csatában közel -félezer ember hullott el. Közös nyugvóhelyük fölé emlékkövet állított a honfiú kegyelet. Minthogy ekkor Vác polgársága a váci nemzetőrökkel az uccai harcban a.z orosz katonákra lőtt, Paszkévics herceg bűnteitésülv-alószi-nűen -fel is -gyújtja a várost, ha gróf Zichy Hippolyt plébános főpapi o-rnátusban térdenállva nem kér kegyelmet. De így -a város halálos ítélet-e helyett két óríág tartó szabad zsákmányolást engedett katonáinak, mely két óra helyett két napig tartott és koldusbotra juttatta a lakosságot. A város ma-g-a több mint 300.000 forint kárt szenvedett. 70.000 forint adósságán felül 21.000 fo-rimt- tal tartozott a katonaság részére tétit m-e-gren délé sekért. Hiába kért hitelt nem kapott sehol. Az uccákat nem kövezték a régi kövezést nem javították, A városi épületek 15
