Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
thetunicalis Waciensis 1470, Cives uirarzm civitatis Vaciensis 1489.) A béke áldását élvezve, ismét fejlődésnek indult a város. Virágzása tetőpontjára azonban csak Mátyás uralkodása alatt jutott. Az akkori püspök, Báthory Miklós 01aszc\-szágból hozatott munkásokkal budai minta szerint ékesítette székvárosát, gyönyörű épületeket emeltetett és nagyszerű templomot állíttatott. Ennek a templomnak két faragott köve a váci múzeumban látható. A püspöki palota, melyet az olasz Tranguri Jakab, korának kiváló építőmestere épített, középpontja volt a tudománynak és művészetnek. A király maga is gyakran időzött a város falai között. 14S5-ben pedig Vácra országgyűlést hívott össze, mely a közjogi teki nie them nagy fontosságú nádori törvényt hozta, A regényes hagyomány szerint a váci székesegyházban kötött morganatiikus háziasságéit Izabellával, a boroszlói polgármester leányával és ugyanitt kérész teltette meg fiáit, Hollós Jánost. Török korban, A mohácsi vész után szomorú részese lett a város annak a csapásnak, mely az egész országot érte. Mint a török végvára, majdnem másfél évszázadig 10.0Ü0 fegyveres őrséggel védte az ozmán birodalmat. De nemcsak török erőd volt akkor, hanem egészen keleti jellegű várossá alakult át. A Duna partján fekvő külső várnak belső erődít menye is volt. A belső vártán magában 50 s azt övező városnegyedben összesen 100 dcszkazsinde)yes ház és hét templom állott. A behódolt keresztény alattvalók külön városrészben laktak és három templomot bírtak. A törököknek Vácon hatalmas vízmüvük volt. A föld alatt 2—3 méter mélységben húzódik a két méter átmérőjű és téglákkal boltozott csatorna, me]y a budai hegyekből, kb. 7 km, távolságról hozta a vizet a városba. A városbeli keresztények már akkor is szőlőmívelésse! foglalkoztak. Minthogy Vác a török végvára volt, a magyar őrségektől sokat kellett szenvednie. Ha pedig magyar kézre került, a törökök támadtak reá, A várat magát háromszor röpítették levegőbe, de az utolsó felrobbantását kivéve, újból helyreállították és megerősítették Felszabadulás. 1684-ben Lípót Buda visszafoglalását tűzte ki a hadsereg feladatául s a tövez. letet Lotharingiai Károly hercegre bízta, ki mintegy 35.000 emberével június 13-án kelt át Esztergomnál a Dunán és Visegrádot még az nap megszállva, cit napi vívás után hatalmába ejtette. Ezután a Duna bal part jára vezette seregét, hogy Buda megszállása előtt Vácot és Pestet foglalja el. Feltartóztatására Múszta!a aleppói pasa Kara Mohamm. I budai pasa vezérlete alatt 15.000 lovast és 3000 janicsárt küldött. Ez a sereg Váctól északra foglalt állást. Június 27-én a törökök súlyos vereséget szenvedtek és Pest felé menekültek, Erre Lotharingiai Károly herceg Váco'trövid lövetés után elfoglalta és kapitányává Bottyán Jánost (Vak Bottyánt) nevezte ki. Buda visszafoglalása nem sikerülvén, Vácot 200 (mások szerint 2000) német, 300 hajdú és 500 huszárból álló helyőrséggel látták el. élére pedig német parancsnokot tettek, kit a német írók Pisterzky, Boserzki, meg Biseczkinek neveznek. Musztafa paisa november 3-án Budáról, Nógirádból és Egerből előtörő 5Ö0G főnyi seregével megtámadta Vácot, miire iaz őrség megadta magát, de az elvonulás után a törökök utánuk szaladtak és negyvenet kivéve, mind felkoncolta A következő (1685) évben a szultán Sátán Ibrahim pasát nevezte ki a magyarország: hadak fővezérévé. A szraszker, vagy szerdár30.000 főnyi sereggel jelent meg augusztus második, felében Vác alatt, Lotharingiai Károly itt alkart vele megütközni 55,000 főből álló haderejével, de Ibrahim nem várta beőt, hanem Búd,ára, vonult vissza. Előbb azonban felgyújtotta a várost, a várat pedig aknákkal levegőbe röpítette. Vác csak 1686 szeptember 2-án került vissza véglegesen a 142 évig tartó kimos járom alól. Az elpusztult város. A török uralom alól felszabadult Vác szomorú állapotban volt. Egy romba dőlt város, vagy inkább csak helye volt, A várból ugyanis néhány füstös és kormos falná' egyéb nem maradt meg. A legelső vármegyei összeíráskor, 1690-ben Vácot lakott helynek vették, de még a következő esztendőben is csak l1/« porta után vetették ki reá 125 mérő gabonát a .katonaság élelmezésére, A lakosság nagy sanyarúságban sínylett. Ezt a rombadőlt és kipusztult várost újra kellett felépíteni és benépesíteni, mely feladatnak a megoldása a bujdoklásaikból visszatért püspökökre várt. Vác felépítése. Balogh Miklós az első püspök, aki székvárosában állandóan letelepedhetett s azonnal hozzáfogott a város újra Alapításának munkájához. Német iparos-polgárokat telepített be, kik különösen a város alsó végét szállották meg, mely városrészt .sokáig Németvárosnak is hívtak. Ezzel szemben a Felső város lakosai tényleg magyarok voltak. Ebben az időben csatolták az eddig Nógrád vármegyébe kebelezett Vácot Pest- vármegyéhez. 1689-ben Dvornikovich Mihály foglalta el a püspöki széket. Befejezte a
