Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Budafok megyei város

Budafokot a fővároshoz kötik. Mert — ismételjük — Budaifok földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt a főváros függvénye. Megélhetésének, boldogulásának, fejlődésének energiaforrása áttevődött innen a székesfővárosba, S ha ma méig önálló, s ha ma még a saját erejéből iparkodik intézményeit, berendezését fejleszteni és városi nívóra emelni, erősen hisszük, hogy nincs messze az idő, amikor városunk a Nagy -Budapestnek szervezetileg is egyik kiesen fekvő, továbbra is szívesen felkeresett városrésze lesz. Budafoknak ez a jövője!

Minthogy egy-egy község fejlődését a rideg számok tüntetik fel legpregnámsabban, befejezésül álljon itt a következő népesedési kimutatás:

1712-ig az állandóan letelepedettek száma — — — —* 50

1736-ban Savoyai Jenő halálakor — — — — — — 200

1772-ben (az úrbéri összeíráskor) — — — — — — 745

1781-ben — — — — — — — — — — — — 872

1802-ben — — — — — — — — — — — — 1239

1817-ben — — — —( — — — — — — — — 1956

1822-ben (Albertfalva megalapítása után) — — — — 2220

1847-ben — — — — — — — — — — — — 2781

1857-ben — — _ — _ 2973

1869-ben —1 — — — — — — — — — — — 3844

1880-ban (rendszeres népszámlálás) — — — — — — 4193

1890-ben —■ — — — — — — — — — — — 5243

1900-ban —■ — — — — — — — — — — — 7273

1910-ben — — — — — — — — — — — — 10954

1920-ban — — — — — — — — — — — — 13686

1930-ban — — — — — — — — — — — — 19696

A város ma 4 kerületbe van osztva.

I. kerületbe esik: Háros, Gyármező, Kölesföld, Borhegy, Verebes, Naprét.

II. kerületben van: Belváros, Kőbánya, Olajhegy, Erdőhegy, Rókales, Kornál, Újhegy.

III. kerületében van: Újlak, Udvarhegy, Rózsavölgv Sashegy. Óhegy, Kereszthegy, V örösikút.

IV. kerületében van: Tőszég, Táborrét, Nyilas, Ho: szeg Kelenvölgy.

Ezidőszerint van 300 utcája és tere; van villanyvilá:, ’ .á-».c í vízvezetéke.

ÁLTALÁNOS ADATOK

Lakosság (1926, évi adatok szerint: 18,775 lélek. Magyar: 15,365, német: 3200, egyéb: 210. Róm. kath.: 15.100, ref.: 1840, ágh. ev.: 735, g. kel.: 550, izr. 550.

Házak száma: 2550.

Az 1930. évi népszámlálás szerint a lakosság: 19.696 lélek, házak száma: 2741.

Területe: 2357 kh., melyből a városé 147. Szántó: 1102, rét: 21.5, legelő: 304, erdő: 45.5, szőlő: 50.5, kert: - 57.5, nádas 2.5, terméketlen 725.5, egyéb: 7 kh.

Termények: gabona nagyon csekély. felemlíthető a sárga-, őszibarack- és a cseresznyetermelés. Vas. áll.: 1 Máv. állomás és 1 megálló, 1 Durta-Száva-Adria vasútállomás és 1 megálló (város területén) . Szállás: magánosoknál. Bérkocsiállomás nincs. Autót: Nun Testvérek, Takler István, Ábrahám József, Ormos Emil fuvarozóknál lehet rendelni. A városban még H. É. Y. villamosvasút van, mely Bpest—Nagytétény és Bpest—Törökbálint között 20 percenkint del. 6 h.-tól dut. 12 h.-ig közlekedik.

Posta, táv., tel., pü. bizt. és pü, szak.: helyben. Törvsz., adóh., járb., tkv. pü.-ig: pestvidéki. Me- zőgazd. kamr., iparfii., keresk. kamr., OTI.: Bpest. Vál. kér.: pestkörnyéki.

*0