Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

men ikívül, lakosztályai ís voltak, mely szobákban számos előkelő foglyot őriztek, így a szicíliai hercegeket is .akiket I. Lajos király, 1348-bam Averzában történt elfogatasuk után idekü'ldött, 1386-ban ideszállítottak II. Kis Károly királyt, aki a lebr. 7-én űudán történt megtámadása alkalmával kapott sebébe február 24—2/-én belehalt. Idehozták 1401-ben Zsigmond királyt, midőn az országra győz. ioudán elfogták és néhány hónapig itit őrizték. Mátyás király uralkodása alatt a teaegvárben őriztek Kodiebrad Viktonnt és 1473-ben Vitéz János esztergomi érseket is. Visegrádot a Köbért Károly király által a fellegvár alajában épített Királyi palota virágoztaita fel. Ez időtől kezdve Visegrád lett a királyi székhely. Az e Korabeli építkezés az u. n, Salamon-tornya. Róbert Károly király uralkodása alatt a királyi udvartartás teljes fényét fejtették ki. Itt vendégelte meg Európa több előkelő uralkodóját; itt tartották a fényes lovag játékokat és tornákat. 1320-ban itt töltette mézesheteit Károly király harmadik nejével, Erzsébet .lengyel hercegnővel, Károly király visegrádi udvartartásának fénypontja volt az 1335. évi fejedelmi gyűlés, melyen Kázmér lengyel király, Ulászló lengyel herceg, Chartresi Galhard pápai követ, János cseh király, Károly morva őrgróf, veje Henrik, alsó-bajor herceg, Rudolf szász herceg, Vitigo meiszeni, János olmüizi püspökök vettek részt. A fejedelmi vendégeket Károly király fényesen fogadta. Október második felétől kezdve egész november végéig egymást váltották fel az ünnepségek és a fontos tanácskozások. Ekkor kötötték meg az egyz,séget János cseh király és Kázmér lengyel király. Ekkor egyenlítették ki a cseh király és Róbert Károly, mint felkért békebirák, Lengyelország és a német lovagrend között támadt s idővel fölötte elmérgesedett viszályt. Ugyanekkor szabályozták a kereskedelmi > összeköttetést Kelet és Nyugat felől, mely célból dotoszIó város is elküldte képviselőit Visegrád'a. De számos szomorú esemény is emlékezetessé teszi az Anjou uralkodóház itteni időzését. 1330. ápril 17-én Zách Felicián itt támadt az ebédnél ülő királyi családra. Itt halt meg 1342, julius 16-án Róbert Károly király. 1348-ban ide

küldte a kisded Mertél Károlyt, Endre utószülött fiát. Midőn Nagy Lajos 1350-ben Budára tette át székhelyét, a város hanyatlásnak indult. Róbert Károly alatt az ország- nagyoknak és a főpapoknak is voltak itt házaik, Visegrád még a XIV. század végén is az ország legkiválóbb városai között foglalt helyet s 1378. óta egyedül él a piros pecsét használatának jogával, a középkori előkelőség e jelvényével. Az Anjouk alatt telepedtek le a pálosok is Visegrádon, Szent László tiszteletére emelt monostoruk, a Kékös hegyen emelkedett. A város a XIV, században magyar és német városrészekre oszlott, melyek közül az utóbbi közvetlen összeköttetésben állott a királyi palotával és kőfallal és kapukkal volt ellátva. Itt emelkedett a Szent László egyháza (1355). A magyar városrész, a mai Lepencz-völgy felé terjeszkedett. Itt volt a Ferencrendűeknek (1492) Szent Gvörgy kolostora, 1381-ben Visegrád biztosító-leveleit adott ki a Nagy Lajos leánya Hedvig és Vilmos osztrák herceg között kötendő házasságra, Zsigmond király is gyakran időzött falai között, 1412-ben Ulászló lengyel király látogatta meg Zsigmondot Visegrádon, mely .alkalommal Zsigmond a Nagy Lajos uralkodása óta itt őrzött lengyel koronáit átadta Ulászlónak. Itt tartották meg Albert osztrák herceg és Zsigmond király leánya: Erzsébet eljegyzését. Mátyás király nagyszerű építkezésekkel emelte Visegrád fényét. Palotája a hegy tövében, renaíssance-síílbem épült; terjedelmes kertek vették körül. A kastélyban 350 szoba volt; függőkertek, halastavak, szobrokkal díszített szökőkutak és üvegházak vették körül. Ezidőfájt Európának egyik legfényesebb palotája volt. Midőn Castelli püspök pápai követ itt időzött, IV. Sixtus pápához írt levelét a következőképp keltezi Ex Visegrado paradyso terrestri die 25, Octobris 1483, Mátyás király uralkodásának végszakában a várat Corvin Jánosnak adta. II. Ulászló uralkodása alatt Visegrádra nézve is bekövetkezett a teljes hanyatlás. A koronát ugyan továbbra is Visegrádon őrizték, de az 1498. évi országgyűlés .a várost összes kiváltságaitól megfosztotta. Ettől kezdve Visegrád a koronajavak egyik középpontjaként szerepel; vára azonban megtartotta jelentőségét s a mohácsi vész utáni korszakban, a török világban szinte szakadatlan küzdelmek színhelye lett, 1526-ban a várőrség a várat hűtlenül elhagyván, a mária-nostrai pálosok költöztek bele s ezek védték meg a várat Szulejmán csapatai ellen. 1529-ben a törökök elfoglalták. Azután többször ismétlődött az el- és visszafoglalás s csak 1684. julius 18-án foglalta vissza végleg Károly lotharingiai herceg. A várat 1702- ben rombolták le I, Lípót parancsára, s csak a felső vár, a Salamon tornya és az összekötő bástyák egyes részei maradtak meg. A községben 1715-ben 27, 1720-ban 8 magyar, 26 német és 6 tót háztartást írtak össze A róm, kath, plébánia 1712, óta áll fenn. A mostani templom 1750-ben épült. 1737-ben gróf Stahremberg volt a helység földesura. Tőle a kir koronára ment át, mely jelenleg is bírja. 1770-ben 53/s2 negyedoszá'yú ux- bértelke volt. A szőlődézsmaváltság 1857-ben történt. Újabb időben számos nyaraló épült itt, melyek közül különösen a PrAf és Görgey Artúré érdemel említést. A községben van az áll. kőbányaikezelőség, erdészeti hivatal, társaskör, Újságírók Orsz nyugdíjintézetének Rákosi Jenő társasháza, Országos Társadalombiztosító Intézet Ho-thy Miklós kórház szanatóriuma, Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének üdülő háza, Mária Oltalma Fiúnevelő Intézet, Kondor és. Feledi kőbámyatelepe.

A Lepenc-dülö: a labancok, a Sibrik-dülő a kuruc vezér táborozásának^ emlékét tartja fenn. Visegrád különösen a Székesfőváros közönségének kedvenc kirándulási helye.