Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
A várromoknak az enyészettől való megmentése és a várromok környékének járható utakkal való kiépítése érdekében, Viktorin József plébános, 1868-itól 1879-ig tevékeny és hasznos munkát fejtett ki. — Az ő érdeme, hogy a jelzett 10 esztendőben a kormány is magáévá tette a várromok megmentésére irányuló törekvést s éveken át nagyobb összeg biztosításával tette lehetővé a Salamon-torony és fellegvár javítási munkálatainak megindítását. Báró Eötvös József megértéssel, szeretettel karolta fel az értékes történelmi és műemlékek megmentését. A kultuszminiszteri székből való távozásával azonban a visegrádi várromokra is alkony borult. Újabban, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter foglalkozik a történelmi és műemlékek megmentésével. Elhatározásából a ,,Salamon"- tornyon jelentős munkálatokat végeztek. A fellegvár romjainak megóvása is tervbe van véve, Indokolt az utókor hálája. A várromok és környéke, Róbert Károly, Nagy Lajos és Mátyás király idejéből értékes politikai és müvelődéstörtánelmi emlékeket takarnak. A világháborúban bevonult katonák száma 205. a hősi halottaké 17, hadiözvegyeké 8, hadiárváiké 2. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1736 lélek. Magyar: 815, német: 910, tót: 2, egyéb: 9. K. kath.: 1632, ref.: 43, ágh. ev.: 32, unitárius: 2, g. katli.: 9. izr.: 12. Házak száma: 339. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1720 lélek és 356 ház van. Területe: 5774 kh., ebből a községé 101 kh. Szántó: 325, rét: 365, legelő: 334, erdő: 3966, szőlő: 12, kert: 75, terméketlen: 673 kh. Erdőbirtok: tölgy, bükk, gyertyán. M. kir. Koronauradalom tulajdona 3987 kh., a visegrádi volt úrbéres erdő- birtokosságé: 410, a kisoroszi volt úrbéres erdőbirtokosságé: 173. Talajviszonyok: agyagos köves. Termények: évi átlagos termés: búza 459 q, rozs 455, árpa 156, tengeri 850 q és gyümölcsök. \ a s. áll.: Nagymaros— Visegrád megálló (helyben). Hajóál 1.: helyben. Autóbuszjárat. Esztergom— Visegrád és Szentendre—Viseg- rád között rendszeresen. Szállás: id. Papp Józsefnél, Nádler Mihály és Földv István vendéglőjében. Posta, Táv., Tel. és Cső.: helyben. Járb., Tkv., Adóh., Pii. szak.: Szentendre. Főszb., Yál. kér.: Párnáz. Törvsz., Pii. ig. Mezőg. Kamara, Iparfii., Keresk. Kamr., OTI: Budapest. Pii. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Kádas Sándor főjegyző. Középiskoláit Mezőtúron és Szászvároson, a közig, tanfoty.amct Budapesten végezte. Őrszentmik 1 oson s. jegyző, majd Kisoroszim és Dunabogdányban működött, 1919. óta helyben főjegyző, a Társaskör alelnöke. Aljegyző: Kádas György. Közs. bíró: Puli oven dános. Törv. bíró: Fritzlich Hubert. Pénztáros: Grosz .János. Közgyám: Birkli .József. Postamester: Kmdas Sándor né. Magyar kir. csendőrség. Örsparancs- nok: vitéz Ambró András. 1919-ben lépett a m. kir. csendőrség kötelékébe, ezt megelőzőleg gazdálkodott, A háborúban orosz, román, szerb és olasz fronton 37 hónapig harcolt, négyszer sebesült. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst v. ék., Károly cs. kér. Magy. Kir. Erdő Hív. Erdőmérnök: vitéz Telgáthy Jenő. Középiskoláit Besztercebányán, a bányászati és erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. 1919-ben lépett az állam szolgálatába. 1923. óta a helyi erdőhivatal vezetője. A háborúban a 17. honv, gy. ezred kötelékében orosz és olasz fronton 32 hónapig harcolt és mint í. főhadnagy szerelt le, Ki- !üntetései: Signum Laudis, magyar bronz v. érem; Károly cs. kér. Vadőr: vitéz Altai/ Emil. Iskoláit Budapesten, az erdészeti szakiskolát Liptóujváron végezte 1907-ben. Koburg herceg uradalmában. Hochenloihe herceg valamint gróf Breimer és báró Vécsey szolgálatában működött. 1926. óta udv. vadász, A háborúban orosz és olasz fronton harcolt 43 hónapig, majd súlyosan megbetegedett. Kitüntetése: nagyezüst, kisezüst, kétszer bronz v. érem. Károly cs. kér. Vitézzé 1928-ban avatták.
