Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

143

AA

Isaszegen stb. dolgozott. 1912. óta önálló sütőmester, vegyeskereskedését 1928-ban alapította. Közs. képv. testület, a tanonciskola felügyelőbizottságának, a tanonc vizsgáztató bizottságinak tagja, az Iparos Olvasó és Dalkör pénztárosa stb. Háború egész ideje alatt harctéren volt. Kitüntetései: bronz vitt. érem, Károly cs. kér. és szóig, vasker, a vit. érem szallagján.

Bauknecht Lörincné,' Mannhertz Márton, Nick János, Szabó József, Spannberger Béla, Steckl Mát pás, Scháffer János, Schreck István, Ultzinger Mihályné, Weber József.

Rádiószakiizlet: Páti Sándor és Tsa. Sörraktárak: Manhertz Mihály,

Krupp Mátyás.

Szabók. Férfiszabók: Raszics Lázár.

1903-ban Csemjicén (Bosznia) szabadult fel, mint segéd Szarajevóban, Zágrábban, Mosztárban, Budapesten stb. dolgozott. 1948, óta önálló mester. Ipartestület stb. tagja. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített Testvérei: György és Milos is részevettek a háborúban, György rokkanttá lett, Milos 7 évig orosz fogságban volt.

Botzheim Jakab, Breuer Márton, Hujj András, Ruppel János, Scheller József.

Szíjgyártók és nyergesek: Bind- scheidt József, Kopp János, Mirk István.

Szikvízgyárosok: Manhertz István.

Fiatalkorában atyja gazdaságában segédkezett, 1914. óta önálló gazda. 1925-től kezdve szikvízgyártással is foglalkozik. Háború alatt 3 hónapi frontszolgálat után az ivangorodi harcokban súlyosan megsebesült. 50 százalékos rokkanttá lett.

Breuer Jáinos, Müller József, Strack József.

Szitás: Puskás Gyula. v

Szobafestők és mázolok: Schlegd József, Schwart József, Weisz Henrik.

Vaskereskedő: Niedermüller Manó.

Vendéglő- és szállodatulajdonosok: ifj. A del man János.

Polgári iskola 4 o.sztályáit Budapesten végezte, utána 1910 ben mint lakatos felszabadult, segédéveit Becsben, Grácban és Németországban töltötte 1920—24-ig Budapest- vidéki Kőszénbánya Rt. szolgálatában állott mint mozdonyvezető. 1924-ben mint rőfös- keresikedő önállósította magát. 1930-ban nyitotta meg az 1000 kabinnal felszerelt strandfürdőjét, ahol saját vendéglője és étterme is van. Háború alatt 44 hónapon át fronton szolgált.

Hinora Adolf.

Ipariskolát Budapesten végzett, majd atyja vendéglőjében segédkezett, a diósgyőri vasgyár kantinjáit vezette stb. 1907-ben Diósgyőrben önállósította magát, ahonnan 1919- ben Pilisvörösvárra jött. Háború egész ideje alatt a 29. gy. ezred kötelékében szerb, albán és montenegrói frontokon szolgált.

Kozek József.

Mint kőműves 1898-ban Pilisvörösváron szabadult fel, mint segéd a solymári festékgyárban. Budapestéin stb. dolgozott. 1910-ben önálló mester lett, Ipartestület stb. tagja. Háború alatt az 1. honv. gy. ezr. kötelékében 18 hónapon át orosz és román frontokon szolgált.

Petrik József.

1893-ban Szabadkán szabadult fel, utána a szabadkai vasúti vendéglőben, mint borfiú, majd éthordó s később mint főpincér volt alkalmazva, egy ideig az ottani ,,Pesf‘ szálló üzletvezetője is volt. 1909. óta a pilis- vörösvári vasúti vendéglő bérlője. Ipartest, tagja, az Önk, Tűzoltó Egyl , a Polgári Kor stb. alapító tag. Háború alatt 6 hónapi frontszolgálat után sebesülten orosz fogságba esett, 5 és fél évig volt Szibériában,

Vitézek: v. Ballag József bánya- altiszt, v. Kovács István vájár, v. Petrozsényi Ferenc bányász, v. dr. Szűcs Elemér bányatisztviselő, v. Vörösváry Márton ácsmester. v. Vörösváry József vitézi várományos, v. Zoltán Gyula bányaaltiszt.

Ügynök: Ziegler János marhaügynök.

PÓCSMEGYER

Nagyközség. — Hozzátartozik: Mariska-t., Klára-m., Haár-, Keller, Pless- és Udrainszky-szőlötelepek.

A Rosd nemzetség ősi birtoka, 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és ekkor 46 adóköteles háza volt. 1579cben Üvejsz budai basa birtokában találjuk, amikor a helység 6229 akcsét fizetett török földesurának. A reformátusok egyháza 1626—29- ben már fennállott. Templomuk közvetlenül a Dunaparton, 1788-ban épült s 1819-ben megnagyobbították. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. A község a török hódoltság alatt nem pusztult el, Az 1633—34. évi török kincstári adólajsitromokban a visegrádi járás községei között van felvéve, 5 adóköteles házzal, 1715-ben 26, 1720-ban 34 adó-